Brit kutatók rekonstruálták a korábbi jégkorszakokat, és megállapították, hogy az Antarktisz jéghegyeinek folyamatos olvadása láncreakciót indíthat be, ami elősegítheti a következő jégkorszak kialakulását.

Az elmúlt 1,6 millió év során a jégkorszakok szabályos időközönként alakultak ki aszerint, hogy a Föld mennyire távolodott el a Naptól, és mennyi sugárzás jutott a felszínre. A Cardiff Egyetem kutatása előtt azonban nem vizsgálta még senki azt, hogy a napsugárzás változásán kívül mi más befolyásolhatja még a jégkorszakok kialakulását – például olyan folyamatok is, amelyeket a mostani klímaváltozásnál is megfigyelhetünk, és amelyek természetes módon a bolygó keringési pályájának apró változásaival is bekövetkeznek.

A szakértők megállapították, hogy a folyamatosan olvadó jéghegyek következtében az édesvíz a Déli-óceánból folyamatosan az Atlanti-óceánba vándorol, ami megváltoztatja az óceáni áramlatokat, és hosszabb távon újabb jégkorszakba taszíthatja a bolygót. Míg ez a folyamat a Föld keringési pályájának apró változásával is beindulhat, addig az ember okozta klímaváltozás is elindíthat hasonló folyamatokat.

A légkörben egyre növekvő szén-dioxid mennyisége ugyanis melegítheti a Déli-óceánt, ami azt jelenti, hogy az antarktiszi jéghegyek majdnem el sem érnek idáig, elolvadnak – ezzel megtörik az az 1,6 millió éves ciklus, ami eddig mindig a jégkorszakok kialakulásáért volt felelős.

A kutatók a tanulmányukban arra alapoznak, hogy ahogy a klímaváltozás miatt nő az Antarktisz hőmérséklete, a jéghegyek egyre jobban olvadnak, és egyre távolabb is a partoktól, ami megváltoztatja az édesvíz és az Atlanti-óceán sós vizének arányát és áramlási irányát, valamint melegebb vizet visz az Atlanti-óceánba, ezzel is belezavarva a folyamatokba. A Déli-óceán egyre sósabbá válik, míg az Atlanti egyre édesebbé, a nagyobb áramlási minták drámaian megváltoznak, ezzel pedig csökkenthetik az üvegházhatást, és szén-dioxidot vonhatnak ki a levegőből.

Ez elsőre jól hangzik, de ha túl drámai a változás, csak bajt hozhat – a bolygó ugyanis jégkorszaki körülmények közé kerülhet. A szakértők a kutatást apró jéghegymagok vizsgálatával végezték, amelyek segítségével meg tudták állapítani a jéghegyek mozgását, valamint az óceáni áramlatok alakulását. Ezen kívül számítógépes klímaszimulációkat is végeztek, amelyek bebizonyították, hogy az olvadó jéghegyek valóban képesek nagyobb mennyiségű édesvizet mozgatni.

A kutatók megjegyezték, hogy korábban is sejteni lehetett, hogy az Antarktisznak és a Déli-óceánnak nagy szerepe volt a jégkorszakok kialakulásában, de ez az első bizonyíték arra, hogy pontosan hogyan is történhetett a változás. Ez egy hiányzó láncszem lehet a jégkorszakok történelmében.

Az elmúlt évmilliókban a Földön több jégkorszak is volt, a bolygó azonban most természetesen is egy melegedési periódusban van – erre pedig csak ráerősít az ember okozta klímaváltozás. Ha nem vigyázunk, képesek lehetünk az antarktiszi jéghegyeken keresztül újra előidézni egy jégkorszakot, amire, ahogyan a klímaváltozás okozta felmelegedésre, szintén nincs felkészülve az emberiség.