NRGreport
Menü

Egyetlen kagylófaj teszi tönkre a bolygó legnagyobb édesvízi ökoszisztémáját

Fenntarthatóság | Stuth-Nagy Niki | 2021-02-09 06:00

A bolygó legnagyobb egybefüggő édesvízi ökoszisztémája kérdés nélkül az észak-amerikai Nagy-tavakat takarja, a kényes élettér azonban most furcsa betolakodók miatt vált sérülékennyé: olyan kagylók jelentek meg ugyanis a vízben, amelyek felborítják az egyensúlyt, és súlyosan károsíthatják az itt élő állat- és növényfajokat.

Az elmúlt 30 évben nagyon komolyan megváltozott a Nagy-tavak élővilága: megjelent és elszaporodott a területen kétféle vándorkagyló-faj is, amelyek a natív állat- és növényfajok drámai pusztulását hozták magukkal. A kagylókról nem gondolná az ember, hogy különösebben vérszomjas lények, de a jelenlétük komolyan felborítja az egyébként is nagyon kényes édesvízi ökoszisztémát, és olyan láncreakciót indít el, amit már szinte lehetetlen megállítani.

Egy friss tanulmány kimutatta például, hogy az egyik vándorkagylóféle átvette az irányítást a tavak foszforkészleteinek „felhasználása” fölött, ami pedig szinte az összes létforma számára nélkülözhetetlen elem az élethez. A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy az európai nagy édesvízi tavak is hasonló sorsra juthatnak, mivel a kagylók itt is vészesen terjedni kezdtek.

A Nagy-tavakhoz a kagylók Ukrajnából érkeztek, ott őshonosak, és természetes ragadozó híján gond nélkül kezdtek el szaporodni. Az állatok a tavi szennyeződéseket képesek a testükben „tárolni”, az felhalmozódik bennük, így gondot okozhatnak az őket elfogyasztó állatok, sőt, emberek számára is.

A déli tavak esetében a kagylók előfordulása akár négyzetméterenként tízezres nagyságrendre is rúg, ezzel gyakorlatilag minden más faj elől elhódítja a tó fenekét. Ráadásul annyi fitoplanktont fogyasztanak, hogy a partoktól távolabb a fényt felhasználó létformák mennyisége 70 százalékkal lecsökkent.

A kagylók akkor érkeztek a tavakba, amikor az éppen algavirágzástól szenvedett, és ezt pontosan a túl sok foszfor okozta, ami oxigénhiányossá tette a vizet is, és az élővilágot fenyegette. Ekkor léptek a képbe a kagylók, amelyek probléma nélkül elkezdtek szaporodni a tavakban. Ezek az állatok ugyan kivonják a foszfort a vízből, de ugyanolyan gyorsan vissza is szolgáltatják, amikor elpusztulnak, így tulajdonképpen nem javítanak a helyzeten, csak változtatnak – ami nem sok segítség a többi élőlény számára. A tavak élővilágának produktivitása jelenleg attól függ, hogy a kagylók mit és mennyit esznek.

A megoldás sem egyszerű: szakértők szerint a foszformennyiséget kéne megváltoztatni a tavakban, csakhogy mindegyik tó máshogy áll az anyaggal, és nem mindegyiket lehet ugyanolyan módszerekkel megtisztítani. A probléma pedig továbbra sem a túl sok foszfor, hanem a kagylók tevékenysége, amely egyszer túl sokat von ki a vízből, aztán meg túl sokat enged vissza – ezzel pedig megborítja a kényes egyensúlyt. A kutatók úgy gondolják, hogy az európai tavak is hasonló sorsra juthatnak, ha a vándorkagylók elszaporodnak bennük.

Stuth-Nagy Niki | Forrás: IFL Science