NRGreport
Menü

Mutatjuk, hogyan formálta át a koronavírus és bezártság az energiafogyasztásunkat

Fenntarthatóság | Major András | 2021-02-23 05:00

A folytatódó oltások ellenére úgy tűnik, még egy ideig együtt kell élnünk a korlátozásokkal, ezért is érdemes áttekinteni, hogyan befolyásolja hétköznapi tevékenységeink energiafogyasztást, illetve az energiahatékonyságot a lassan egy éve kialakult új életmód. Már csak ezért is, mert az energiahatékonyság javításában rejlik a legnagyobb potenciál a klímaváltozás elleni cselekvést illetően. A trend azonban egyelőre nem sok jót sejtet.

A járvány és a megfékezésére bevezetett korlátozások nem csak a munkaszokásokat, de a szabadidő eltöltésének módját is átformálták, és miután az emberek a korábbiaknál sokkal több időt töltenek otthon, a háztartások számos, korábban jellemzően házon kívül folytatott tevékenységnek is színterévé váltak. Az otthon, illetve munkahelyen töltött idő alakulását mutatják a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) alábbi grafikonjai.

A lakások jelentős részébe kerültek olyan új gépek, készülékek és szórakoztatóelektronikai berendezések, amelyek a járvány előtt az irodákban, éttermekben, mozikban vagy edzőtermekben nyújtott szolgáltatásokat otthon képesek kisebb-nagyobb mértékben nyújtani. Ilyenek például a különféle, sütés-főzésre, filmnézésre és játékra alkalmas, avagy éppen az otthoni munkát és tanulást támogató informatikai eszközök. Bár a korlátozások bizonyos beszerzések elhalasztásához vezettek, az online vásárlások felfutása és a forgalom lazítások idején tapasztalható megugrása nagyban ellensúlyozták ezt. Mindemellett megváltozott a már korábban is tipikusan otthon végzett tevékenységek, illetve az eszközök használatának mintázata is. A több otthon töltött idő miatt a készülékek a korábbinál intenzívebb használatnak vannak kitéve, ezért általában hamarabb is érnek élettartamuk végére, ami megint csak növeli a keresletüket.

Növekvő energiaintenzitás - pozitív kivételekkel

Egy holland közműcég lakossági okosmérőinek IEA jelentésében is idézett adatai azt mutatják, hogy a háztartások összesített áramfogyasztása hétköznap és hétvégén is emelkedett a Covid-19 hatására. Ezen belül pedig szinte minden konkrét cél esetében is nőtt a felhasználás, a legnagyobb mértékben a világítás és a szórakoztatóelektronika, a konyhai eszközök, valamint a mosogatógépek fokozott használatának eredményeképpen. Az elektromos autók töltésére ugyanakkor kevesebb villamos energiát fordítottak, ami persze szintén érthető a korlátozásokra tekintettel.

 

A népszerű média streaming szolgáltatások kereslete ugyanakkor több mint másfélszeresére bővült 2020-ban, és 60 százalékkal haladta meg a 2019-es szintet. Ez persze nem csak az otthonok de az adatközpontok és általában az internet energiaigényét is megdobta némileg. Ennek mértéke azonban meg sem közelítette az adatforgalomban bekövetkezett ugrást, ami annak köszönhető, hogy az adatátvitel és a számítástechnika energiahatékonysága két-három évente megduplázódik.

Mindez természetesen az otthoni energiafelhasználás növekedése irányába mutat, ugyanakkor gyorsabb cseréjük egyben lehetővé teszi az új, a korábbiaknál nem ritkán jóval energiahatékonyabb készülékek vártnál ütemesebb elterjedését is. Az egységi lakótérre jutó energiafelhasználás (energiaintenzitás) növekedése az egyes konkrét aktivitások esetében kedvező folyamatokkal is párosulhat, részben azért, mert az otthoni berendezések energiaintenzitása jóval kisebb is lehet, mint az ezek által nagyrészt kiváltott, "ipari" méretű készülékeké. Jó példa erre a főzés: az otthoni ételkészítés nagyságrendileg fél kilowattórás energiaigényével szemben egy étteremben akár 1,5-3,3 kilowattórát is felemészthetnek a szinte folyamatosan működő olajsütők és melegítő lámpák - de ez persze nagyban függ az étel típusától és az adag nagyságától is. A pozitív kivételek ellenére az épületek energiafogyasztása és -intenzitása összességében akár hosszabb távon is növekedhet a járvány hatására.

Rávetettük magunkat a fagyasztókra és kenyérsütőgépekre

Ezt az olyan háztartási berendezések, mint például a fagyasztók iránti kereslet megugrása is alátámasztja, amit az esetleges élelmiszerhiánytól való aggodalom motivál. Az adatok szerint a mélyhűtők online értékesítése 45 százalékkal ugrott meg 2020 első negyedévében az egy évvel korábbiakhoz képest az Egyesült Államokban, míg Törökországban több mint megkétszereződött.

A fehéráruként is ismert háztartási gépek mint a mosó- és mosogatógépek kereslete a járvány elején ugyan világszerte gyengült, az első hullám tetőzését követően azonban 20-40 százalékkal nőtt, ami a gyártói kapacitások szintén a pandémiával összefüggő beszűkülésével párosulva termékeknél kínálati hiányt idézett elő. A kisebb gépek, mint a szódakészítő- és kenyérsütőgépek eladásai is emelkedtek, miközben globálisan megugrott az informatikai berendezések beszerzése is.

Az otthonról végzett távmunka körülbelül 7-23 százalékkal növeli az érintett háztartások energiafogyasztását ahhoz képest, mint ha lakói az irodában dolgoznának. Ennek mértéke egyebek mellett a lakás méretétől, fűtési és hűtési szükségletétől, valamint a munkához használt számítógépek, informatikai berendezések és egyéb készülékek energiahatékonyságától is függ. A távmunkával kiváltható munkahelyek többnyire irodaházak; ezek energiafogyasztása ugyan valamelyest csökkent a kevesebb kiszolgálandó dolgozóra tekintettel, de miután fűteni, világítani, a szervereket működtetni félházzal üzemelve is szükséges, ezek érdemben nem járultak hozzá a globális energiaigény csökkenéséhez, viszont viszont kisebb kihasználtságukkal az egy főre eső energiaintenzitás nőtt.

A munkába járáson spóroltuk a legtöbb energiát, de az összhatás így sem egyértelmű

A további kilátások nagyrészt a gazdaság kilábalásától függenek. Egy elhúzódó válság vagy újabb válsághullám(ok) a lakosság anyagi helyzetének elbizonytalanításával lelassíthatja a készülékcsere folyamatát és az épületek általános energiahatékonyságát javító beruházásait, de az alacsony energiaárak is visszatarthatják az embereket az energiahatékonyság fokozottabb növelésétől. Mint minden téren, úgy itt is fontos szerepet játszik a szabályozási környezet, például a hatékonyabb készülékek vásárlásának anyagi ösztönzésével az alacsonyabb jövedelmű háztartások esetében, ezek azonban a legtöbb országban egyelőre váratnak magukra. A jelek szerint azonban világszerte számos kormány ismerte fel, hogy az épületek energetikai, elsősorban fűtési, hűtési rendszereinek és szigetelésének javítása gazdasági növekedést és a foglalkoztatás bővülését eredményezi. Azokban az országokban, amelyek az ösztönző kiadások egy részét az építőipari szektorra irányítják, az épületállomány energiahatékonysága jelentősen javulhat a következő néhány évben.

A home office a legjelentősebb hatást kétségkívül a munkába járás, ingázás visszaesése révén gyakorolja az energiafogyasztásra és szén-dioxid-kibocsátásra, amint az az alábbi ábrán is jól látszik. Globálisan egyébként átlagosan ötből egy munkahely váltható ki az otthoni távmunkával.

 

Mindannyian tapasztaltuk, tapasztaljuk, hogy nem csak a járvány megfékezésére bevezetett korlátozások, de fertőzéstől való félelem is lényeges változásokhoz vezetett a városi és távolsági közlekedésben. A közlekedési szektor energiafogyasztása ugyan körülbelül 10 százalékkal esett vissza a koronavírus-járvány miatt éves összevetésben, azonban az energiahatékonyságra gyakorolt hatás kettős és ma még nem egyértelmű. A pozitív oldalon kell említeni, hogy a közösségi közlekedésről sokan kerékpárra vagy gyaloglásra váltottak, a repülést tömegek cserélték vasútra, és miközben bizonyos kormányzati intézkedések a hatékonyabb közlekedési formák használatát bátorították, a hosszú távú utazás iránti általános igény gyengülése a kevésbé hatékony repülőgépek, hajók és vonatok forgalomból való kivonásához vezetett.

Kétségkívül kedvezőtlen hatást gyakorolt viszont az energiaintenzitásra egyebek mellett az autók előtérbe helyezése a tömegközlekedéssel szemben, a közösségi közlekedés és repülőgépek alacsony kihasználtsága, a légitársaságokat és autóipari vállalatok támogatását célzó intézkedések megtervezésekor az energiahatékonysági szempont mellőzése, valamint például az is, hogy a recesszió és az üzemanyagárak átmeneti visszaesése miatt sokan elhalasztották a régebbi járművek tervezett cseréjét, illetve hogy utóbbi sokakat kevésbé energiahatékony járművek beszerzésére motiválta.

Bizonytalan kilátások

A városi közlekedés energiaintenzitásának távlati kilátásai továbbra sem tisztázottak, de a gazdasági bizonytalanság lassíthatja a járműpark korszerűsítését és energiahatékonyságuk javulását. A távolsági közlekedés jövője hosszabb távon ugyancsak rendkívül bizonytalan. A légi közlekedési ágazat jövőbeli gazdasági életképessége az egyik legfontosabb ismeretlen az egyenletben, és nem kizárt, hogy a forgalomban hosszabb távon is jelentősebb átrendeződés jöhet a repülés felől a vasút vagy akár a közúti közlekedés javára. A válság az áruszállítást ugyan kevésbé érintette súlyosan, mivel a fogyasztók a lezárások idején is folytatják az áruk és szolgáltatások vásárlását, ugyanakkor a keresleti sokkok súlyosan érintették az üzemanyagok, nyersanyagok és késztermékek szállításában kiemelkedő szerepet betöltő nemzetközi teherhajó-forgalmat.

Minden szektort figyelembe véve, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) prognózisa szerint 2020 után várhatóan 2021-ben is folytatódik a kedvezőtlen trend, és a világ energiaintenzitásának javulása tovább lassul majd, jelentősen elmaradva a klímacélok eléréséhez kívánatosnak tartott ütemtől. 2019-ben a javulás mértéke 1,6, 2020-ban azonban már csak 0,8 százalékos volt, miközben nagyrészt a korlátozások miatt körülbelül 7 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok (ÜHG) globális kibocsátása. Ehhez képest a fenntartható gazdaság és a klímacélok eléréséhez évente körülbelül 4 százalékos javulást kellene elérni a primerenergia-intenzitásban (energiafelhasználás/GDP). Ennek fő oka az, hogy a gazdasági visszaesés a legtöbb területhez hasonlóan az energiatakarékosságra irányuló beruházásokat is fékezi. A zöldgazdaságra és klímavédelemre irányuló célok ellenére annak valószínűsége is fennáll, hogy a gazdaságélénkítő intézkedések megtervezése során az energiahatékonyság hátrébb szorulhat a prioritási listán, ami különösen aggasztó lenne, tekintettel arra, hogy a következő húsz évben az energiahatékonyság javulásának kellene szállítania a klímacélok eléréshez szükséges ÜHG-kibocsátáscsökkentés közel felét, mintegy 40 százalékát.

Címlapkép forrása: Pexels

Major András