Banglades megoldást találhatott a klímaváltozás okozta következményekre, már ami az egyre gyakoribb áradásokat és a növekvő tengerszintet illeti: egy friss kutatás szerint az ország tradicionális úszó gazdaságai más területeknek is példát mutathatnak arra, hogyan kell a mezőgazdaságnak hatékonyan megküzdeni a változásokkal.

Az Ohio Állami Egyetem kutatása szerint tökéletes megoldást jelenthetnek a bangladesi úszó földek azoknak az országoknak, amelyek mezőgazdasága veszélyeztetett a klímaváltozás okozta áradások és tengerszint-emelkedés miatt – írja az EurekAlerten megjelent sajtóközlemény. A Journal of Agriculture, Food and Environment tudományos folyóiratban megjelent tanulmány az ország tradicionális megoldását vizsgálja abból a szempontból, hogy mennyire lennének megoldhatók a módszerek más területeken is. A kutatók megállapították, hogy az úszó mezőgazdasági területek nemcsak az élelmiszerbiztonságot garantálják, de az alacsonyabb jövedelmű bangladesi csoportoknak is biztos bevételi forrást jelenthetnek.

Az amerikai kutatók kijelentették: a kutatásaik során olyan országokra fókuszálnak, amelyek ugyan nem adtak hozzá sokat a légszennyezéshez, de már most látják a következményeit. Banglades például nem felelős a klímaváltozásért különösebben, de már most szenvedi a hatását.

A dél-ázsiai ország több száz évvel ezelőtt fejlesztette ki az úszó gazdaságokat: ezek a „földek” olyan növényeken állnak, amelyek őshonosak, és képesek a folyók vizén fennmaradni – a legjobb jelölt erre egyébként a közönséges vízijácint. A jácintok tutajszerű képződményeket alkotnak, amelyek többé-kevésbé a vízen maradnak. A történelem során a helyiek kifejlesztettek egy jól működő rendszert: egymásra pakolják ezeket a „tutajnövényeket”, míg akkora nem lesz a réteg, hogy zöldségeket lehessen ültetni bele. Ahogy a tutajnövények bomlanak, tápanyagokat engednek ki magukból, ezeket pedig a zöldségek felszívják. Jellemzően okrát, tököt, spenótot és padlizsánt termesztenek így, de néha fűszernövényeket is, mint a kurkumát és a gyömbért.

Úszó, lebegő farmokat használnak máshol is Ázsiában: Mianmar, Kambodzsa és India egyes részein is bevett szokás az áradásos időszakban.

Mivel a klímaváltozás egyre kiszámíthatatlanabb időjárást hoz, a világ más tájain is fontos, hogy a mezőgazdaság alkalmazkodjon a gyakoribb, előre nem látható áradásokhoz. Az amerikai kutatók szerint Banglades úszó kertjei megoldást jelenthetnek: minimális földmennyiséggel lehet olyan zöldségeket termeszteni a segítségükkel, amely hozzájárulhat az élelmiszerbiztonsághoz a kiszámíthatatlan időkben.

Hátránya is van azonban a megoldásnak, amelyet még ki kell küszöbölni: az úszó kerteket gyakran kártevők támadják meg, ezért a bangladesi farmerek sok növényvédőszert használnak.

Főkép: Aarjan Dixit, World Resources Institute