A megbízható információiról ismert amerikai Axios hírportál szerint az amerikai elnök néhány közeli munkatársának – köztük Scott Pruittnak, a környezetvédelmi ügynökség vezetőjének – azt mondta: azt tervezi, hogy kilép a 195 ország által 2015. decemberében aláírt párizsi nemzetközi klímavédelmi egyezményből. 

  
A Fehér Ház nem kívánta kommentálni a portál értesüléseit. Az elnök a szíciliai Taorminában a G7-es országcsoport csúcsértekezletén nem csatlakozott a többi országhoz a párizsi egyezmény iránti "erős elkötelezettség" megerősítésében, majd Twitter-bejegyzésben közölte, hogy a jövő héten hoz döntést az ügyben. Ezt az álláspontját egy szombati – immár Washingtonban írt – Twitter-üzenetben is megerősítette. 

A klímavédelmi egyezmény ügye a vasárnapi politikai vitaműsoroknak is egyik fontos témája volt. James Mattis védelmi miniszter a CBS televízió Szemben a nemzettel című műsorában arról beszélt hogy Trump elnök "nagyon nyitott" a klímavédelmi egyezményre. A tárcavezető szerint európai tárgyalásain az amerikai elnök "kíváncsi volt, hogy más országok vezetői miért képviselik azt az álláspontot, amit képviselnek". 

Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor a CNN hírtelevíziónak úgy nyilatkozott: ha Trump kilépteti a klímavédelmi egyezményből az Egyesült Államokat, akkor ezzel azt jelzi, hogy a globális klímaváltozást "blöffnek hiszi, és ezzel nagyon sokat árt a Republikánus Pártnak és az Egyesült Államoknak is". A héten 22 republikánus szenátor – köztük Mitch McConnell, a szenátus republikánus frakciójának vezetője – nyílt levelet intézett az éppen Európában tárgyaló Donald Trumphoz, s a levélben arra figyelmeztette az elnököt, hogy tartsa be a választási kampányban tett ígéretét és léptesse ki az Egyesült Államokat a klímavédelmi egyezményből. A szenátorok szerint a nemzetközi egyezményben foglaltak lehetetlenné tennék az elnöknek a szénbányászat már megkezdett megújítását és bizonyos környezetvédelmi intézkedések – már szintén elindított – visszafogását vagy megszüntetését.

Kovács Bálint, az Equilor Befektetési Zrt elemzője az NRGreportnak korábban azt mondta:  ha az Egyesült Államok kilépne a klímaegyezményből, a szénágazatban ugyan új lehetőségek nyílnának, de a teljes modernizáció ekkor sem lenne életszerű. A Bloomberg adatai szerint egy széntüzelésű erőmű építésének költsége kilowattonként körülbelül 3000 dollár, míg a földgáz tüzelés egységenként 1400 dollárba kerül – mondta Kovács. Szóba kerülhet még szűrők alkalmazása, melyeket az erőművek kéményeire helyeznének – így (jobban) megfelelnének a modernizációs és környezetvédelmi előírásoknak is. Az iparágé az egyik legerősebb lobbi az USA-ban, több százezer fős bázisról van szó, ezért a támogatás és a modernizálás egyfajta elegyét tartom valószínűnek – mondta korábban újságunknak az elemző.

Az amerikai szénágazat kilátásai akkor sem túl kedvezők, ha Trump az ágazati lobbi miatt kilép a klímaegyezményből, a piac rendkívül telített, a dollár várhatóan tovább erősödik, s zöld törekvéseik miatt legnagyobb exportpartnereitől sem várható a kereslet felívelése – olvasható korábbi cikkünkben.