2018-ban az európai uniós háztartások a teljes éves, EU-s energiafogyasztás 26,1 százalékát képviselték. Ezek legnagyobb részét átlagosan a földgáz (32,1%) és a villamos energia (24,7%) tette ki. A megújuló energiahordozók 19,5 százalékot tette ki két évbe, ami mellett magas volt a kőolajtermékekből származó energia is (11,6%), illetve a származtatott hő is (8,7%). Egy kis részt, egészen pontosan 3,4 százalékot pedig különböző széntermékek fedeztek – derült ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből.
Ahogyan az is, hogy az EU-s háztartásokban az otthonok fűtése vezet az energiafogyasztásban: a lakossági szektor 63,6 százalékát ez tette ki.
Magyarországon – derült ki a statisztikából – a lakosságnak nagyságrendileg több energiája megy a fűtésre, mint az EU-átlagnak. A hazai lakosság végső éves energiafogyasztásának ugyanis a 71,7 százaléka fűtésre ment 2018-ban, ez az Európai Unió 27 tagállama közül a 4. legmagasabb arányszám. Olyan államokat előzünk így, mint Finnország, Dánia vagy éppen Svédország.
Jól látszik tehát, hogy arányait tekintve a magyarok sok energiát használnak el otthonuk fűtésére, amit az időjárással nem lehet magyarázni, hiszen jóformán minden észak-európai, illetve majd minden balti államot előzünk.
A fűtésre pumpált energiafelhasználásnak elsőszámú magyarázata lehet, hogy a hazai lakóházak komoly része, nincs vagy nagyon rosszul van szigetelve, amihez ráadásul sok esetben elavult fűtési rendszer és régi nyílászárók is társulnak – véli a Pénzcentrum szerzője.
Címlapkép forrása: Pixabay