Új, olcsó hajózási útvonalak és szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló ásványkincsek, valamint geotermikus és szélenergia. Ezt nyújtják az Északi-sarkkör környéki területek, ahol egyre több állam és nagyvállalat tervez befektetéseket. A természeti kincseknek ugyanakkor súlyos ára van.

Kormányok és magáncégek egyre nagyobb figyelmet szentelnek az Északi-sarkvidék fejlesztésének, ahol a hatalmas mennyiségben rendelkezésre álló ásványkincsek Afrika felfedezéséhez hasonlíthatók – mondta Olafur Grimsson, izlandi elnök.

Az ásványkincsek elérhetőségének ugyanakkor szomorú oka van: az általános felmelegedés következtében zajló olvadás. Felmérések szerint idén októberben az sarkvidéki jégtakaró 7,7 millió négyzekilométert tett ki, ami 1,2 millió négyzetkilométerrel kisebb, mint az 1981 és 2010 között mért átlag – írja a CNBC.

Új, gyors és olcsó hajózási útvonalak

Az olvadásnak ugyanakkor van két fontos hozadéka, az új tengeri útvonalak megnyílása és az északi ásványkincsek könnyebb kiaknázhatósága. Grimmson egy szingapúri konferencián elmondta, hogy ritkafémek, olaj, gáz áll hatalmas mennyiségben rendelkezésre ezeken a területeken, a geotermikus és szélenergiáról nem is beszélve.

A nagy nemzetközi hajózási vállalatok fokozatosan fedezik fel és állítják rendszerbe az olvadás miatt megnyíló új, a korábbiaknál gyorsabb északi hajózási útvonalakat. Az északi vizeken a Szingapúrtól Rotterdamig tartó út például 10 nappal rövidebb a hagyományos útvonalaknál, ami jelentős üzemanyagköltség-megtakarítást jelent a cégeknek. A kínai állami tulajdonú Cosco hajózási vállalat múlt hónapban már be is jelentette, hogy állandó útvonalként használja majd az északi vizeket az Európába induló hajói számára. Az északi hajózási útvonalak megjelenésével ráadásul a hajó- és fúrótoronygyártó cégek is új megrendeléseket kaphatnak. A London Lloyd's biztosítótársaság 2012-es becslése szerint a különböző vállalatok közel 100 milliárd dollár értékben fektetnek be a következő egy évtizedben az Északi-sarkvidék területein.

Az izlandi elnök ugyanakkor kijelentette, hogy a fejlesztéseknél szem előtt kell tartani a környezetvédelmet, hiszen az olvadás mértéke végső soron minden országra kihat majd. Ha például a grönlandi jégfelület egynegyede elolvad, az 2 méteres vízszintemelkedést jelent majd a világ tengereiben. Ezért az érintett országok már most korlátozzák a partokon használatba vehető földterületeket. A környezeti károkozás mellett Grimsson szerint fokozottan kell védeni az északi népek – például az alaszkai inuitok – területeit is.

Ásványkincsek korlátlan mennyiségben

Az Északi-sarkvidék területe rendelkezik a világ legnagyobb érintetlen olajkészletével, ami a világ teljes, eddig kitermeletlen olajkészletének csaknem 20 százaléka lehet becslések szerint. A kitermelés ugyanakkor nem olcsó errefelé: a jelenlegi alacsony olajárak mellett több nagy olajvállalat is felfüggesztette vagy teljesen beszüntette az itteni kutatómunkát.

Legutóbb a Royal Dutch Shell jelentette be szeptemberben, hogy nem talált elegendő mennyiségű nyersolajat ahhoz, hogy a kitermelést gazdaságosan el lehetne végezni a jelenlegi olajárak mellett, ezért felhagyott a kutatásokkal. Az északi területeken egyévi kitermelés nagyjából 1 milliárd dollárba kerül, mondta még májusban Marvin Odum, a Shell olajüzletágának igazgatója.

Az idei évben a norvég Statoil, valamint az orosz Rosznyeft is hasonló lépésekre kényszerült a várható magas költségek miatt. A francia Total gázprojektjét szüntette meg Oroszország sarkköri vizein, tavaly decemberben pedig az amerikai Chevron függesztette fel a munkát a Beaufort-tengeren hasonló okokból – írja a CNBC.