Vállalatok

Diego Pavía: árthat az innovációnak az elektromos autózás támogatása

Végh Zsófia | 2016.05.09. 03:50

Többletforrások bevonása helyett szigorú elszámoltatással javítana az innovatív termékeket előállító startupok piacképességén Diego Pavía, a KIC-InnoEnergy európai innovációs ügynökség vezetője, aki kötelezővé tenné, hogy a közbeszerzések egy részét innovatív startupok termékeiből fedezzék. Interjú.

Mi alapján döntik el, milyen innovációk megvalósítását támogatják?

Pályáztatunk. Meghatározzuk, pontosan milyen területen keresünk projekteket, majd felhívást teszünk közzé.  A legfontosabb ismérvek, amelyek alapján szelektálunk: a piacon már létező termékekkel/megoldásokkal szembeni verseny(előny), az, hogy a technológia legalább laborszinten igazolva legyen, hogy erős konzorcium álljon mögötte, s hogy a megtérülés, amit a cég felvázol, hihető legyen.

Diego Pavía

Elektromérnökként végzett a madridi Polytechnical University-n. 1988-ben társalapítója és vezetője volt egy – a knowledge engineering területén működő -startup-nak. Három évvel később csatlakozott a 
Sema Grouphoz.  2002 and 2010 az IT-szolgáltató Atos Origin igazgatójaként dolgozott, az Atos spanyol és a dél-amerikai érdekeltségeiért felelt. 2010 óta a KIC InnoEnergy vezérigazgatója.

Teljesítik a jelentkezők ez utóbbi, a megtérülésre vonatkozó feltételt? Sok kezdő vállalkozás éppen itt vérzik el, a kutatók nem feltétlenül jó üzletemberek.

Körülbelül 200 iparági partnerünk van, akik minden nap üzlettel foglalkoznak. Ők kapásból megmondják, hogy valami piacképes-e vagy sem. Sokszor ők is a pályázó konzorciumok tagjai, így nagyobb az esély, hogy az üzleti terv is megáll.

Hány jelentkezőnek mondtak igent alakulásuk óta?

Durván 450-500 céget vizsgáltunk meg, akik közül körülbelül százat tartottunk befektetésre érdemesnek. A befektetés kezdetétől  70-et tartottunk meg, 30-at leállítottunk.

Ezek között hány olyan projekt van, amely megtérült?

Az energiaszektorban lassabban fordulnak nyereségessé a cégek – egy év is eltelik, mire elindul egy rendszer. A száz támogatott projektből mára 71 dobott piacra terméket. Ami megtérülésüket illeti, eddig 1,9 millió eurót számláztunk ki.

Egy teljesen piaci alapon működő befektető kockázatvállalási hajlamával, megtérülési mutatóival összevetve elégedett saját számaikkal?

Vegyes portfolióval dolgozunk.  Vannak benne nagy kockázatú, magas hozamot ígérő,  és alacsony kockázató, szerény megtérülést hozó elemek is.  Ami a cégek, termékek profilját illeti, a kockázatosabbakból is bevásárolunk, valószínűleg az átlagosnál magasabb az ingerküszöbünk.

Diego Pavía

A szervezet alapítása óta mely területekről érkezett a legtöbb innovációs javaslat? Hány pályázó terméke piacképesek  azóta?

A piaci igényeivel összhangban megújulók, okos épületek és energiatárolási megoldások területéről érkezett a legtöbb. Ez utóbbira kiváló példa a Flowbox, amely 3 MW energiát képes tárolni. Az Eolos, egy lidar alapú, lebegő szélerősség  mérő, amely off-shore szélerőmüvek telepítésekor  hasznos. Különösen jónak tartom még  a Foreseeti-t, ami az elektromos hálózatok kibertámadásoknak kevésbé ellenálló, legsérülékenyebb pontjait térképezi fel.

Milyen fő irányokat határoznak meg, amikor az iparági partnereikkel stratégiát vitatnak meg?

Kulcsfontosságú az energia tárolása, a decentralizált energiatermelés, és a megújulók.

A KIC-en belül favorizálják bármelyiket?

Egyforma figyelmet kap mindegyik.

Innovációban az Egyesült Államok (és Ázsia) is maga mögött hagyta Európát: minek tudható be ez?

Nem állítanám, hogy Ázsia előttünk jár. Európában az energia ára magasabb, mint másutt, aminek elsődleges oka a szabályozás. A támogatások mértéke sokszor túlzó, például a megújulók esetében, s ez a kiskereskedelmi árakon is meglátszik: egy német fogyasztó körülbelül háromszorosát fizeti annak, amit egy amerikai. Az energia előállításának költsége világszerte azonos, a kettő közötti eltérés a szabályozásból adódik.

Milyen mértékben veti ez vissza a cégek innovációs törekvéseit?

Ha valaki innovációra költ, 100%-os biztonsággal kiszámítható jövőre van szüksége ahhoz, hogy befektetése megtérüljön.  A szabályozási rendszer bizonytalanságot hoz magával, vagyis fékezi az innovációt. 

Mennyire megy az innováció rovására bizonyos termékek/alszektorok túlzott támogatása? Németország a napokban jelentette beegymilliárd euróval támogatják az elektromos autózást.

Bizonyos iparágak szempontjából káros lehet, hiszen például egy, az elektromos autózást ösztönző lépés versenytársak érkezését, a piac szűkülését jelentheti. A gazdaságra azonban kedvezően hat, az értéklánc végén többlet adóbevételt jelent egy kormánynak. A politikusoknak mérlegelniük kell.

A sikeres startupokat gyakran Egyesült Államokbeli cégek vásárolják fel, ami több uniós szakértő szerint rontja a kontinens innovációs potenciálját. Mit gondol erről?

Meglehetősen liberális vagyok ebben a kérdésben.  A KIC-InnoEnergynek az a feladata, hogy támogassa a kezdő vállalkozások növekedését, függetlenül attól, hogy később eladják-e őket, tovább növekednek, saját finanszírozásra váltanak, stb. Minden eszközt megadunk nekik, hogy helyes döntést hozzanak, de a döntéshozatal az ő dolguk. Nem protekcionista módon, hanem piaci alapon működő támogatási rendszerként kell funkcionálnunk.

Többször említette előadásában, az energetikai szektor innovációjának lökést adna, ha az állam lenne a kereslet egyik motorja, s beszerzéseit akár kockázatosabb vállalkozások innovatív termékeiből fedezné. Van erre ma példa?

Sajnos nincs, ezért hozom fel a témát mindig, mert óriási segítség lenne ezeknek a cégeknek.  Közpénzből lehetne vásárolni a cégek első innovatív termékeit, ahogy például az amerikai hadügyi szektor teszi. Európában nem aknázzuk ki a rendszerben lévő lehetőséget. Ha a közbeszerzések költségvetésének 3%-át innovatív termékekre fordítanánk, a valaha létezett legerősebb eszköz lenne, ami az európai innovációt támogatná.

Várható olyan uniós szabályozás, ami kötelezővé tenné ezt?

Európában naiv módon egy ilyen szabályozást nem megengedett állami támogatásnak, jogtalan versenyelőnynek, piactorzításnak tekintenek. Pápábbak vagyunk a pápánál, ami hiba: csupán arról van szó, hogy támogatunk egy szektort. Ha az amerikai kereskedők szóvá tennék, tegyék, az ottani kormány ugyanezt teszi.

2013-2020 közötti költségvetéséből 80 milliárd eurót fordít innovációra az Európai Unió. Elegendő ennyi?

Nem az a fontos, mennyit invesztál bele: lehetne ez 180 vagy 800 milliárd. A hatékonyság számít: olyan eszközöket kell találnunk, amelyekkel megfelelően elszámoltathatjuk a  80 milliárdot felhasználó cégeket.  A Horizon 2020 valamennyi programját el kellene számoltatni: mennyi termel/hoz minden belefektetett 100 euróból, mekkora piacot szerez, stb. Ma túl sokat fektetünk az innovációba, és túl keveset profitálunk belőle. A 80 milliárd euró elegendő, ha a projektek tervszerűen teljesítenek. Ha nem, kevésnek bizonyulhat, ezért fontos, hogy számon kérjük, amit ígértek.

Mi a helyzet a KIC-InnoEnergy gazdálkodásával? Megtérülnek befektetéseik?

Túl is teljesítettük üzleti tervünket. Teljes költségvetésünk az elmúlt öt évben 1700 millió euró volt: 300 milliót fektettünk be, a fennmaradó 1400 milliót partnereink adták.  Az általunk támogatott cégek eladásainak összértéke várhatóan három milliárd euró felett lesz a következő hét évben. Vagyis 300 millió befektetett euró 3 milliárdnyi eladást generál. Fennállásunk óta 62 startupot indítottunk el, melyek mára egytől-egyig termőre fordult, nyereséges vállalkozások.

  Végh Zsófia
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.