Harminc százalékkal több céget alapítottak az energiaágazatban 2016-ban, mint egy évvel korábban. A megnőtt cégalapítási kedv okairól az NRGreport.com Hantos Zoltánt, az Opten pályázati szakértőjét és Felsmann Balázst, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének vezetőjét kérdezte.​

Jelentősen megugrott az új alapítású cégek száma az energetikai ágazatban tavaly decemberben. Az év során több mint 550 új cég létesült, 320-at 2016 utolsó hónapjában hoztak létre, ami 20 százalékos növekedés. Éves szinten a növekedés pedig harminc százalék fölött van – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adatbázisából. A 2016 végén alapított vállalkozások zöme villamosenergia-termeléssel foglalkozik.

Az Opten szerint az év utolsó hónapjaiban bekövetkező nagyobb ugrások sokszor inkább a szabályozási környezet, az adópolitika, a támogatási rendszer változásának köszönhetőek, mint piaci hatásoknak. Most is erről lehet szó. Januárban bocsátottak társadalmi egyeztetésre két, az ágazatot érintő javaslatot. A KEHOP 5.1.-17 és a KEHOP 5.1.2. – 17-es pályázat megújuló alapú zöldáram-termelését támogatja: előbbit négy megawatt beépített teljesítmény feletti, utóbbit 0,5 megawatt beépített teljesítményt meg nem haladó villamosenergia-termelő rendszerek telepítésére írnák ki. A felhívásokhoz kapcsolódó összeg – 6,4 milliárd és 10,8 milliárd forint – nem kevés; a durván 18 milliárdos keret már elegendő lehet ahhoz, hogy nagyobb érdeklődést generáljon a piacon – mondta lapunknak Hantos Zoltán, az Opten pályázati szakértője. Ráadásul olyan erőművek létesítésének ösztönzése (is) a cél, amelyek a megújuló energiaforrás felhasználásával megtermelt villamosenergiát közvetlenül a hálózatba táplálják. Vagyis értékesítési célú, nagyobb volumenű áramtermelésről is szó van, ami szintén megmozgathatja a piacot – véli Hantos. S bár a javaslatot januárban tették közzé, többen korábban is számíthattak megjelenésére: a KEHOP pályázatok tartalma sokszor évekre előre ismert.

A javaslatra bocsátott szövegben nem szerepel konkrét dátum, csupán annyi biztos, hogy még idén tervezik a pályázatok kiírását. Szélenergián kívül gyakorlatilag valamennyi megújuló energiaforrást említ az anyag, egyebek között biomasszát, biogázt, geotermikus- és napenergiát. A fent említett felhívások 2-4 illetve 3-7 darab nyertes pályázóval kalkulálnak. 

A fenti szabályozói változás mellett egy másik, még erősebb mozgatója volt a folyamatnak. A Kötelező Átvételi Rendszer (KÁT) kivezetése a fő magyarázat cégalapításra, mondta Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének vezetője. A KÁT kivezetése előtt még sokan megpróbálták a tevékenységhez szükséges engedélyeket kiváltani, ennek tudható be a projektcégalapítás, mondta Felsmann. Elindult ugyanis a KÁT-engedélyek másodlagos piaca, június 30-ig az engedélyek még eladhatók/átruházhatók. Tavaly év végén durván kétezer kérelem érkezett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalba. Ez nem jelenti azt, hogy ugyanilyen számú céget alapítottak volna, de kétszáz-háromszáz projektcég biztosan felállt ennek eredményeképpen, mondta a szakember. Nem mindenki kívánja engedélyét értékesíteni, csatlakozási engedély 500 kw-ot

A jelentés rámutat, a cégek nem magányosan, hanem csoportokban jöttek létre. Egy-egy tulajdonos sokszor nyolc-tíz céget is létrehozott rövid időn belül, ami szintén a fenti jelenséggel magyarázható. Egy–egy társaság ugyanis több engedéllyel is rendelkezhet, akár 10-20-30 darabbal, melyekre külön projektcéget alapít(hat)ott a későbbi értékesítést így megkönnyítve. A KÁT-projektek egy részét persze a cégük saját maguk is megvalósíthatják.

Az energiatermelés és kereskedelem az egyik legintenzívebben változó szektor volt az elmúlt néhány évben. Más ágazatokkal összevetve ugyan kicsi, mindössze 1700 cég tevékenykedik a területen, a szektor gazdasági jelentősége nagy. A működő cégek termelékenysége, a jövedelmi viszonyai általában messze az országos átlag felett vannak. Az egy főre eső bruttó bér 500 ezer forint körül volt az ágazatban még 2016-ban is, a korábbi években ez az érték még magasabb is volt, írja az Opten. Pályázati pénzekből is részesülhettek az ágazatban működő vállalkozások. Az elmúlt években számos hazai és uniós támogatást osztottak ki például önkormányzati és középületek energetikai korszerűsítésére, megújuló energiatermelő források telepítésére. Ha valaki napelemes rendszerek telepítésével foglalkozott, indirekt módon részesült támogatásban – mondta Hantos.