Nem érdemes a lakók bevonása nélkül okosvárosokat fejleszteni, nem garantált ugyanis, hogy hajlandóak vagy képesek lesznek majd használni a fejlesztők, városvezetők által fontosnak tartott okos megoldásokat. Átgondolt, rugalmas szabályozás szükséges az okosítási folyamat mihamarabbi elindításához, felgyorsításhoz – vélekedtek a Portfolio.hu által szervezett Smart City konferencián megszólaló szakemberek.
A jogi keretek megléte csak a kezdet, a valódi munka ezután következik – mondta Alföldy György, a BME Urbanisztika Tanszék docense az okos városok makrogazdasági hátterét feszegető vita során. A szakember szerint az egyik leglényegesebb kérdés, hogyan tud a város és a lakosság együttműködni. A településeknek be kell vonnia az ott lakókat a folyamatba, hogy olyan fejlesztéseket valósítsanak meg, amelyekre van igény és amit használni is tudnak az ott élők. Az eszközök és a technológiák iránti igény felmérése fontos, de a használatukra is képessé kell tenni az embereket – tette hozzá.
A smart városok fejlesztésekor a többség szélessávval rendelkező, egymillió feletti lélekszámú településekre fókuszál. A megyei jogú városok versenyképességét nyilvánvalóan fejleszteni kell, de bizonyos régiók között akkora a szakadék, hogy a lakosság smart képességeinek fejlesztése azon időszakokban, amikor nincs forrás a fejlesztésekre, különösen fontos lenne – mondta Alföldy.
Az, hogy a fejlesztésekről szóló információ milyen módon jut el az érintett városi közösségekhez, másodlagos. Az applikációk és smart megoldások is része a bevonásnak, de a kommunikáció tartalma a legfontosabb. Az emberek el tudják dönteni, mire van szükségük, hogy milyen formában kommunikálják feléjük (applikáció, helyi újság, stb.) gyakorlatilag mindegy – mondta Csepreghy Nándor, parlamenti államtitkár, miniszter-helyettes. A beruházások kiválasztások és a költségek elemzésekor pedig nem az árra, hanem a megtérülésre kellene összpontosítani. Nem az a kérdés, hogy mennyire olcsó egy ajánlat, hanem hogy belátható időn belül megtérül-e – mondta Csepreghy.
Ellenőrizni kellene az okos megoldások működését
A fejlesztési háttér után konkrét fejlesztések során felmerülő problémák is szóba kerültek. A későbbi használat szempontjából komoly hiányosság, hogy a tervezők, fejlesztők nem kísérik figyelemmel, hogy az emberek mennyire használják az adott okos megoldásokat. Kevés tervező, fejlesztő megy vissza egy átadott épületben és figyeli ezt, holott ez a lényeg – mondta Kígyóssy Örs, a HB Reavis fejlesztési és akvizíciós vezetője.
A cég a Váci Corner irodaház fejlesztése után összegyűlt tapasztalatokat veszi alapul az aktuális irodafejlesztéseknél. Kígyóssy példaként említette a hosszadalmas beléptető rendszert, melyet notórius későként nehezen tud elfogadni, vagy a forgóajtót. A várakozási idő csökkentésére azt javasolja, nyissák meg a lépcsőházakat, az első és harmadik emelet között mindenképp, a lépcsőzést pedig pihenőkkel, a pihenőkön elhelyezett edzőtermi eszközökkel szereljék fel, így a felhasználói élmény is javul.
A megtérülést jóval inkább vizsgálják a cégek. Kis volumenű pilot projektekbe történő beruházások esetén is nagyon szorosan követi, méri a megtérülést a Commsignia – mondta Horváth Gergely projekt menedzser. A cég autók, autók és infrastruktúra közötti kommunikáció fejlesztésével foglalkozik. Például intelligens kommunikációs eszközt jelzőlámpába beépítve a mentőautók képesek kommunikálni a jelzőlámpával, s adott esetben elsőbbséget élveznek a forgalomban. Hasonló rendszereket tesztelnek buszokkal is egyelőre csupán néhány útvonalon.
Az egészet kell nézni
A smart koncepció fajsúlyos része az energetika és mobilitás, de a társadalmi rétegek bekapcsolása, a holisztikus szemlélet fontosabb – mondta Barta Zsombor, a Sentient cégcsoport fenntarthatósági üzletágának igazgatója. A budapesti épületek "smartság tekintetében" nem állnak rosszul – az új épület állomány, durván 60-70 épület, rendelkezik valamilyen minősítéssel – mondta Barta. Ausztriában jóval kevesebb épület minősített, de ez nem azt jelenti azt, az ottani állomány rosszabb lenne, sőt – tette hozzá. Jó az irány, és jó, hogy a fejlesztők, döntéshozók felismerték milyen fontos a fenntarthatóság, de van tennivaló, hogy az állomány tényleges integrált és a város szerkezethez szervesen kapcsolódó legyen – mondta a szakember.
A smart city koncepció a decentralizált termelést helyezi előtérbe. A vállalat azonban nem csak energetikai szempontból közelíti meg a kérdést, az MVM optikai hálózata és mobilelérést biztosító hálózata fontos pillére a smart koncepciónak – mondta. A hálózatról nyert adatok segítségével (pl. energiafogyasztásól, közlekedésről) már adatalapú szolgáltatást tudjunk nyújtani a városoknak. Az MVM vizsgálja azt is, hogyan tudná integrálni saját vagy mások technológiai platformjait, és ezt közös szolgáltatás és applikációs csomagként (el)adni helyi szerveknek, ahol a végfelhasználó mindig az egyén.
Dinamikus és a körülményekhez igazodó szabályozásra van szükség, mondta Vígh Zoltán, a Jedik Ányos Klaszter Közkapcsolatokért felelős vezetője arra a kérdésre, mely a hazai szabályozás, a smart city koncepció energetikai vetületének támogató voltára irányult. A szakember szerint a szabályozás megalkotása előtt fel kell mérni a rendelkezésre álló eszközöket, s megfelelő adatok esetén érdemes csak neki látni a jogszabályalkotásnak. Mint minden új technológia, a smart fejlesztések is nehezen indulnak be uniós vagy állami finanszírozás nélkül – mondta Tajta Ákos, az MVM Új Üzleti Területek osztályvezetője.