Másfél évtizeden belül Kína olajszükségletének akár 80 százalékát lesz kénytelen importból fedezni a tavalyi 66 százalékhoz képest – derül ki iparági előrejelzésekből. 

Nem hogy csökkenne, de drasztikusan nőni fog Kína olajkitettsége az elkövetkező 15-20 évben. Az Oilprice elemzése szerint a kínai olajimport növekedésének üteme az iparág egyik legszigorúbb figyelemmel követett mutatója, amivel nyomon követik az ázsiai ország hatalmas olajétvágyának alakulását, annak a globális olajkereskedelemre és az árakra kifejtett hatását. Kína nemcsak a növekvő kereslet miatt importál egyre több és több olajat, hanem azért is, mivel hazai olajtermelése lefelé tart a kimerülő mezők miatt, s azért is mert a kínai társaságok mérsékelték kitermelésüket a magasabb költségű kutaknál az alacsonyabb olajárak miatt. Ezért nő folyamatosan a kőolajimporttól való kínai függés, ami ráadásul a belátható jövőben még erősödni is fog.

Múlt évben Kína olajszükségletének 64,4 százalékát fedezte importból a magas hazai termelési költségek és a kedvező nemzetközi árak miatt, ami 3,8 százalékpontos emelkedés 2015-höz képest, hűen tükrözve a függőség mélyülését. Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma által idén júliusban végzett elemzése szerint magasabb volt a kitettség, 2016-ban 65,6 százalékos volt, ami 2030-ra 80 százalékra emelkedhet. 2020-ra Kína olajfogyasztása várhatóan napi 12 millió hordó lesz, miközben a legnagyobb társaságok, a PetroChina, a Sinopec és a CNOOC visszafogta kitermelését a költségesebb mezőkön, mert nem tudtak versenyezni az 50 dollár alatti hordónkénti árakkal. Ennek volt következménye, hogy 2016-ban 6,9 százalékkal esett vissza a kitermelés, napi 3,98 millió hordóra, ez késztette Kínát arra, hogy stratégiai kőolajkészleteit az olcsóbb külföldi olaj behozatalával töltse fel. 

Ebben az évben január és október között a kínai olajtermelés 4,1 százalékkal mérséklődött, októberben napi 3,8 millió hordót sem érte el – ismertetett egy elemzést Michael Lelyveld a Szabad Ázsia Rádióban. Mindeközben az olajimport szakadatlanul emelkedik, idén várhatóan a szükségletek már 69 százalékát fedezik majd behozatalból. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2017-es jelentésében azt becsülték, hogy Kína olajimport-függősége 2040-re növekszik 80 százalékra, ami napi 13 millió hordó olaj behozatalát jelenti (10 évvel megengedőbbek tehát az amerikai minisztériumi, fentebb olvasható várakozásnál – a szerk.) 

"Az az elképzelés, hogy valamilyen okból hirtelen megnőhet a kínai olajkitermelés, rendkívül valószerűtlen" – mondta a Szabad Ázsia Rádiónak Mikkal Herberg, a Seattle-i székhelyű National Bureau of Asian Research energiabiztonsági kutatási igazgatója, hozzátéve, hogy erőfeszítések ellenére is mindenképpen a 80 százalékos függőség felé halad Kína. Ezt a jóslatot erősíti a British Petroleum ez évi jelentése is, amelyik azzal számol, hogy 2035-re Kína olajfüggése 79 százalékra emelkedik a 2015-ös 61 százalékról. 

A személyautók és a teherjárművek számára bevezetett szigorúbb üzemanyag-hatékonysági előírások, s az, hogy 2040-re minden negyedik gépkocsi már elektromos hajtású lesz, oda vezethet, hogy már nem Kína lesz a fő hajtóereje a globális olajfogyasztásnak, ezt a szerepet India veheti át 2025-re – jegyzi meg a Nemzetközi Energiaügynökség elemzése. A kínai mozgások persze hatalmas szerepet játszanak a globális trendek meghatározásában – hangsúlyozza a párizsi székhelyű ügynökség, kiemelve, hogy "amikor Kína változik, minden megváltozik" – idézi az Oilprice írása.