Ha a német vagy a magyar versenyfelügyelet nem avatkozik közbe, akkor az Elmű-Émász ügyfelei és hálózata is az E.ON-hoz kerülhetnek, miután az RWE és az E.ON hatalmas, 10 milliárd eurós energetikai üzletet jelentett be a hétvégén – írja az Index a G7.hu-ra hivatkozva.

Az üzlet lényege, hogy a két nagy energetikai cég felosztja egymás között az iparágat, így az RWE Európa vezető áramtermelője lesz. Ezt úgy érik el, hogy minden korábbi E.ON és RWE megújuló érdekeltség hozzájuk kerül, miközben megtartják a hagyományos erőműveiket is. Az E.ON pedig az értékesítési és elosztási oldalra koncentrál majd. Erről korábban az NRGreport is beszámolt.

Komplex tranzakció

A megállapodás egyik legfontosabb része, hogy az E.ON megveszi az RWE Innogy nevű, két éve létrehozott cégének háromnegyedét. Az RWE ebbe pakolta minden olyan tevékenységét, ami nem a hagyományos erőművi áramtermeléshez köthető, többek között a  megújuló üzletágat, a hálózatokat, és a kiskereskedelmet is. A tranzakció elég komplex. Volt benne kereszt-tulajdonszerzés, milliárdos kifizetés, és üzletágak átadása, valamint vételi ajánlat a tőzsdén forgó részvényekre is.

Angela Merkel is támogatja

A több lépésben végrehajtandó ügylethez szükséges a két társaság igazgatóságának jóváhagyása, és versenyfelügyeleti engedélyt is kell szerezni hozzá. A német kormány támogatja a tervet, ezt Angela Merkel kancellár és Brigitte Zypries gazdasági miniszter is jelezte.

2,1 millió magyar fogyasztót is érinthet

Magyarország szempontjából ez azért érdekes, mert nálunk most már az RWE-nek is csak áramkereskedelmi és hálózati érdekeltségei vannak. Korábban az övék volt a Mátrai Erőmű és a Főgáz, de ezeket eladták, így mostanra csak az Elmű és az Émász maradt a német cégé. Viszont az új felállásban az RWE értékesítéssel nem akar foglalkozni, így az Elmű és az Émász 2,1 millió áramfogyasztója az E.ON-hoz kerülhet. A lapnak az E.ON AG szóvivője megerősítette, hogy az a terv, hogy minden Elmű-Émász ügyfél, illetve a teljes hálózat az E.ON-hoz kerül majd.

A hazai piacon a két cég összevonása azért is teremhet érdekes helyzetet, mert míg a gázszektorban a rezsicsökkentés után teljes volt az állami hatalomátvétel, az árampiacon nem volt ilyen sikeres a kiszorítás, pedig bőven voltak erre vonatkozó kormányzati tervek, csak itt a rezsicsökkentés hatására nem kerültek olyan helyzetbe a külföldi cégek, hogy ki kelljen hátrálniuk a magyar piacról. A helyzet hasonló az elosztási piacon is.

A piac külföldiek által tulajdonolt része tehát kettő helyett egy cég tulajdonába kerülhet, ami tovább nehezíti, hogy az állam ezen a piacon is terjeszkedni tudjon. Ezek után érdekes kérdés, hogy a magyar kormány hogyan reagál majd az új helyzetre.