Hatalmas fejlődésen mentek át az Európai Unió gázpiacai, azonban az ellátás továbbra is megoldandó problémát jelent. A kétségtelen fejlődés, illetve az új hálózati összeköttetések ellenére azonban Európa sokkal nagyobb mértékben függ az orosz gáztól, mint valaha; Oroszország pedig valószínűleg a következő években is főszereplője maradhat az eseményeknek – hívta fel a figyelmet az Oxford Institute for Energy Studies szakértője.
Az integráció felgyorsulásában kulcsfontosságú volt az Európai Bizottság 2007-es szektoriális vizsgálata, amely megállapította, hogy az európai gázpiacok liberalizációja nem ért el kellő eredményeket. A gazdasági válság 2008-as beköszöntése érdekes módon szintén hozzájárult az iparág megújulásához, miután az elszálló árak, a zuhanó kereslet, illetve a bevételek visszaesése nyilvánvalóvá tette, hogy a társaságok már nem számíthatnak a régi piaci állapotok visszaállására. A harmadik nagy mérföldkövet a holland gázközpont 2011-es elindulása jelentette, amely a kontinens első földgáz hub-ja volt.
Az eredmény: észak-nyugat-európai központtal a kontinens ma egy valódi, egyre integráltabb gázpiaccal rendelkezik, amelyen versenykörülmények között értékesítik az Európában eladott földgáz 80 százalékát. Az integráltság egyik mércéjének számító csaknem teljes ár-konvergencia – a piaci likviditás mellett – azonban kelet és dél felé gyengül a kontinensen.
Az egyes országok között Magyarország és Lengyelország jelenős előrehaladást ért el a gázpiaci integráció tekintetében, Cseh- és Lengyelországhoz hasonlóan – hangsúlyozta Stern.
Bizonyos jugoszláv utódállamokban, Bulgáriában és Romániában ugyanakkor jóval kisebb volt a gázpiaci fejlődés. Bár Közép-Európában jelentős fokú ár-konvergencia figyelhető meg, ennek mértéke azonban elmarad az Észak-Nyugat-Európában tapasztalhatótól. Dél-Európában – Olaszország kivételével – jóval csekélyebb az árak konvergenciája. Olaszország előrehaladott állapotot mutat az észak-nyugat-európai piachoz történő teljes integráltságot illetően, nagyrészt Ausztrián keresztül; egyébiránt Dél-Európa az integrálódási folyamatnak még az elején jár. Spanyolországban más jellegű előrelépés történt, mivel az országnak saját LNG- és vezetékes gáz piaca van, és bizonyos tekintetben még ma is egyfajta "LNG-szigetnek" tűnik.
A földgáz szerepe 2030 előtt várhatóan nem csökken jelentősen Európában, azonban a szabályozási környezetben is egyre jobban megjelenő dekarbonizációs törekvések hatására valamikor 2025 után már csak várhatóan rendkívül nehezen lehet majd bármilyen új, a földgáz-felhasználást elősegítő eszközök/infrastruktúra megépítése.
NRGreport
