Az eseményen Recep Tayyip Erdogan török államfő mellett többek között Ilham Aliyev azeri, Giorgi Margvelashvili georgiai, Petro Porosenko ukrán és Aleksandar Vucic szerb elnök is részt vett.
Erdogan felszólalásában úgy fogalmazott: a Tanap Ankara és Baku közös jövőképének legfrissebb gyümölcse, ugyanakkor további projektjeinek előfutára is.
A török elnök egyúttal közölte: a transzanatóliai gázvezetéken Törökország az első évben 2 milliárd köbméter, majd évente további 2 milliárd köbméter gázt fog kapni, így érve el 2021-re az évi 6 milliárd köbmétert.
Erdogan hozzátette: a vezeték kezdeti 16 milliárd köbméteres kapacitásából fennmaradó 10 milliárd Európának jut majd. Jelezte: a tervek szerint a gázvezeték kapacitását a jövőben, két lépcsőben, először évi 22 milliárdig, később pedig évi 31 milliárdig növelik.
Bejelentette azt is, hogy a vezeték a tervek szerint 2019 júniusában már a görög határig fog gázt szállítani.
Az Anadolu török állami hírügynökség értesülései alapján a vezetéknek Törökországon belül két "kijárati pontja" lesz, egy Eskisehirben és egy majd Kelet-Trákiában. A Tanap Ipsala török határtelepülésnél csatlakozik majd a nyugatra tartó transzadriai (Tap) vezetékhez, amely Görögországon keresztül Olaszországig ér.
A törökországi szakasz kiépítésnél felhasznált csöveket 80 százalékban török, 20 százalékban pedig kínai cégek gyártották.
Ankara 2012 júniusában kötött kormányközi megállapodást Bakuval a transzanatóliai földgázvezeték létrehozásáról. Törökországban 2015 márciusában fektették le az első csövet a keleti Kars tartományban. Az épülő vezeték a georgiai határtól Görögországig összesen 1850 kilométeren át húzódik majd végig Törökországon, amelyből 19 kilométert a Márvány-tenger alatt fog megtenni. A befektetés összértéke mintegy 8,5 milliárd dollár.
A török energiaügyi minisztérium internetes oldalán szereplő adat szerint Európa felé előreláthatólag 2020-ban kezdődhet meg a gázszolgáltatás a vezetéken keresztül.