Az ammónia az az anyag, amitől kémiaórán azért nem kell félni, mert már olyan kis mennyiségben is erősen irritáló, hogy ha szivárog, akkor biztosan mindenki azonnal kifut a teremből. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy alapképlete szerint egyetlen nitrogénből és három hidrogénből áll, és ez esélyessé teszi az energiatárolási problémák megoldására is.
Az ammónia jelenleg azért nem a megújuló-energia termelés éllovasa, mert a több mint 100 éve kifejlesztett eljárás szerint az előállításához szükséges hidrogént többnyire földgázból nyerik, majd megfelelő körülmények között nitrogéngázzal egyesítik. Márpedig a földgáz fosszilis, és felhasználása során szén-dioxid is keletkezik.
Ahogy azonban a Guardian írja, az angliai gyár nem földgázból fogja nyerni a hidrogént, hanem vízbontással, amihez szél- és naperőművekből származó elektromos áramot használ majd.
Forrás: Siemens UK
Világszerte 170 millió tonna ammóniát gyártanak évente, és ennek jelentős részéből műtrágya készül, ám ezúttal ez is másképp lesz: a termékkel nem a mezőgazdaságot célozzák meg. A gyár nagy ammóniatartálya sokkal inkább olyan lesz, mint egy gigantikus akkumulátor, mert szükség esetén az anyag elégetésével elektromos áramot tudnak majd előállítani.
Persze annyi energiát nem képesek termelni, amennyit a készítéshez fel kellett használni, mert akkor feltalálták volna az örökmozgót, de a technika így is az energiaszektor egy fontos kihívására adhat megoldást. A megújulók termelése ugyanis nem egyenletes, amikor süt a nap és fúj a szél, sok áramot állítanak elő, néha túl sokat is, szélcsendben és éjszaka viszont nem eleget. A hasonló tárolási megoldásokkal azonban ezt át lehet hidalni, és az ideális időjárási viszonyok között termelt felesleget átvinni akkorra, amikor több az igény, mint amit képesek a nap és szélerőművek előállítani. Mindezt környezetbarát módon, hiszen az elektromos hálózatba nem fosszilis energiahordozó égetéséből (és nem is atomerőműből) kell majd pótolni a rendszer fenntartásához szükséges áramot.
Olyan rendszer lesz ez, amelynek sem a bemeneti, sem a kimeneti oldalán nem képződik káros anyag, hiszen az ammónia nitrogéngázzá és vízzé alakul vissza a folyamat végén. A másik megoldás, hogy szükség esetén az ammónia hidrogéntartalmát nyerik ki (vagyis nem engedik, hogy vízzé alakuljon vissza), amely az üzemanyagcellás autók és berendezések üzemanyagaként lesz eladható.
A hidrogén felhasználásáról korábban a G7.24.hu itt írt részletesen.
Egyáltalán nem biztos, hogy az ammónia lesz végül a világ energiatárolásának környezetbarát módja, mindenesetre a technológia nagy előnye, hogy az ammónia és a hidrogén kezelésének, illetve szállításának fejlett globális logisztikai hálózata van, amihez egy ilyen üzem könnyen tud csatlakozni.