Az iráni szankciókkal kapcsolatos bizonytalanság extrém volatilitást hozhat az olajárban – nyilatkozta a BP vezérigazgatója, Bob Dudley a CNBC-nek.
Az Iránt célzó amerikai szankciók november 4-én lépnek életbe és egyelőre nehéz megjósolni, hogy pontosan mennyire érinti az iráni olajkitermelést. Ez nagyrészt attól függ, hogy az Irántól olajat vásároló országok mennyire tartanak majd attól, hogy a következő körben őket is szankcionálja majd az Egyesült Államok, amiért Iránnal üzletelnek.
Egyes elemzők szerint napi szinten 1,5 millió hordó olaj tűnhet el a piacról, ami még tovább hajthatja felfelé az olaj árfolyamát. (Ma a brent árfolyama 84, a WTI 74 dollár közelében mozog.) A BP vezetője szerint az olajkereslet nem fog csökkenni, mert a globális GDP-növekedés még mindig erőteljes. A gazdasági növekedés pedig jó indikátor az olajpiaci kereslet alakulására.
Donald Trump arra szólította fel az OPEC-et, hogy növeljék a kitermelést annak érdekében, hogy ellensúlyozzák az iráni termeléskiesést. Szaúd-Arábia azt közölte, hogy van elég pluszkapacitása ehhez, ami a BP vezére szerint igaz is. Dudley hozzáteszi, hogy ha ez így is van, akadnak még olyan megjósolhatatlan tényezők, mint a venezuelai helyzet. Mondhatjuk, hogy úgy tűnik, a piac egyensúlyban van, de érzelmileg nem stabil – idézi az IHS Markit szakértőjét.
A Goldman Sachs nyersanyagpiaci részlegének vezetője szerint az iráni olajexportadatok nagyobb csökkenést mutatnak a szankciók életbe lépése előtt, mint amire sok elemző számított. Most még nincs probléma az olajárból – de lehet, hogy holnap már lesz – mondja Jeff Currie. Több elemző is 100 dolláros olajárat vár újra, de a Goldman Sachsnál nem ez az alapszcenárió. Persze nem állítja azt a stratéga, hogy nem történhet meg, ehhez az kellene, hogy tartósan csökkenjen az iráni olajexport és Venezuelában szintén legyen termeléskiesés.