Melyek jelenleg a Magyar Bioüzemanyag Szövetség (MBSZ) legfőbb célkitűzései? Milyen előnyökkel járna Európa, illetve Magyarország számára, ha ezek a célok megvalósulnának?
Hódos Ferenc: A Magyar Bioüzemanyag Szövetség azzal a céllal jött létre, hogy egyesítse a hazai bioetanol és biodízel előállító és forgalmazó, valamint alapanyag ellátó vállalatokat. Az MBSZ legfőbb célkitűzései között a fenntartható bioüzemanyag-termelés tudatos fejlesztése is szerepel Magyarországon és a régióban egyaránt. Az E10 olyan üzemanyag, amely legfeljebb 10 térfogatszázalékban megújuló etanolt tartalmaz. Az Európában évek óta szabványos motorbenzint, már több országban bevezették, a közép-európai régióban Románia és Bulgária már használja, és a Visegrádi Országok mellett egyre többen gondolkodnak azon, hogy a megtermelt etanol minél nagyobb arányban kerüljön felhasználásra, vagyis ne exportként végezze, más országok benzinjét zöldítve.
Reng Zoltán: Az etanol mind klímavédelmi, mind pedig agrároldali szempontból fontos, hogy Európában maradjon, ez az ipar ugyanis egy hihetetlenül fontos és stabil felvevőpiaca nemcsak az európai, de a magyar kukoricatermesztő gazdáknak is. Emellett az etanollal megegyező mennyiségben értékes, GMO mentes fehérjetakarmányt lehet előállítani a kukoricából, ami szintén itt marad Európában és Magyarországon, kiváltva ezzel az importszóját, ami ráadásul nem is garantáltan GMO-mentes.
Reng Zoltán
Miért pont most lett aktualitása a bioetanol és az E10 mellett lobbizni?
R.Z.: Természetesen sokkal jobb lett volna, ha már korábban a döntéshozók elé kerül a téma, jelenleg ugyanis az utolsó pillanatban vagyunk, amikor még lobbizhatunk az E10 mellett. Ha ugyanis 2020-ig nem kerül bevezetésre az E10, akkor a jelenlegi EU-s szabályozás szerint 2030-ig legfeljebb annyi etanolt lehet majd felhasználni az üzemanyagokban, amennyiről 2020-ban döntés született. Az E10-es szabvány -EN228 – évek óta létezik, azt holnaptól bármelyik EU-s tagállamban lehetne forgalmazni. A bevezetésének pedig óriási tétje van, hiszen nem mindegy, hogy itt Európában állítjuk elő a hozzáadott értéket és munkahelyeket, vagy máshonnan importáljuk az üzemanyaghoz szükséges olajat.
Az E10 nem károsítja a régebbi gépjárművek motorját? Mely autókkal kompatibilis ez az üzemanyag?
H.F.: Minden autógyártónak van egy listája arról, hogy mely típusok és évjáratok mely üzemanyagokkal kompatibilisek. Az elmúlt 15 évben gyártott autók 98 százaléka biztosan kompatibilis az E10-zel. Természetesen előfordulhatnak régebbi autók, amelyek esetében már lejárt a kötelező gyártói szavatosság, így az értelemszerűen nem terjed ki erre az üzemanyagra, azonban a világban több évtizede használatban lévő E10 egyetlen ismert kompatibilitási ügyet sem okozott, pedig több 100 millió jármű használta és használja ma is. Érdemes azonban kiemelni, hogy január 1-jétől már Romániában is E8 van, Bulgáriában pedig márciustól 9 százalékra fogják emelni az etanol-bekeverést. Nem gondolom, hogy ezekben az országokban fiatalabb lenne az autópark, mégis megemelték az etanolszintet az üzemanyagban. Ahogy a világ többi részén, úgy ezen 2 országban sincsenek meghibásodások.
Miközben Magyarország Európa egyik bioüzemanyag-nagyhatalmának számít, mégsem került még bevezetésre az országban az E10. Mi lehet ennek az oka?
H.F.: Minden tagállam maga dönti el, hogy bevezeti-e az E10-et, jelenleg az Európai Unióban hat tagállamban már ezt használják: Franciaország, Belgium, Németország, Románia, Bulgária és Finnország, emellett több ország, köztük Hollandia és Anglia is tervezi, hogy még idén bevezetik. Magyarországon eddig még nem terelődött erre a szektorra a figyelem, olyannyira nem, hogy sok éven keresztül rengetegen támadták a bioetanolgyártást. Az utóbbi 4-5 évben azonban bebizonyosodott, hogy ezek a vádak, illetve ellenérvek egyáltalán nem igazak, a magyar kukoricából készült etanol például 70 százalékkal kevesebb ÜHG-t bocsát ki, mint a tisztán fosszilis üzemanyag, gyártásakor ugyanolyan mennyiségű GMO mentes fehérjetakarmány keletkezik és nem veszi el a kukoricát más ágazatok elől. Így Magyarországon szinte már mindenki elismeri az etanol pozitív tulajdonságait és hozzáadott értékeit.
Hódos Ferenc
R.Z.: Magyarországon átlag évi 7-8 millió tonna kukoricát termesztenek, viszont a megtermelt kukoricára a belföldi igény nem éri el ezt a szintet. Ennek az az oka, hogy az állattartás és a takarmányipar nem tudott olyan mértékben fejlődni, mint ahogyan azt szerettük volna, ezért a kukorica vagy másképp kerül feldolgozásra, vagy pedig feldolgozatlanul külföldre exportálják a termesztők. Hazánkban jelenleg három nagyüzemben dolgozzuk fel a hazai termesztésű kukoricát, így azzal, hogy az értékes mellékterméket Magyarországon helyezzük forgalomba, javítjuk az export-import mérleget, így ugyanis nem kell importálni szóját. A bioetanolgyártás a környezetvédelem szempontjából is nagyon fontos, a használatával ugyanis jelentősen csökkenthető a károsanyag-kibocsátás.
Hol tart most a V4-es szintű együttműködés és milyen előnyöket kínál Magyarország számára?
H.F.: Az együttműködés első lépése az volt, hogy a Visegrádi Országok (V4) kiegészülve Bulgária, Litvánia és Ausztria bioüzemanyag iparának 31 képviselőjével létrehozta a V4 Fenntartható Bioüzemanyagok Szövetségét. Ezekben az országokban egységesen, ugyanazon stratégiát követve szeretnénk lobbizni és megvalósítani az E10 bevezetését. Mindegyik országnak érdeke az E10 bevezetése, hiszen mindenhol vannak gyártókapacitások, a mezőgazdasági piacok mindenhol nagyon fontosak, a jó minőségű takarmány garantálása pedig szintén mindegyik ország lételeme. A V4-ek agrárkamarái egységesen kiálltak az E10 bevezetése mellett, és a közelmúltban egy közös nyilatkozatot adtak ki azzal kapcsolatban, hogy mennyire fontos az, hogy a bevezetés a V4-es régióban megvalósuljon 2020-ig.
A bioüzemanyagok jóhírét rontja, hogy gyakran nagy mennyiségben importált adalékanyagot kevernek hozzájuk. Ez mekkora kihívást jelent a hazai bioetanol és biodízel ipar számára?
R.Z.: Ez főleg inkább a biodízelt érinti, nagyon sokan azonban hajlamosak összemosni a kettőt. Délkelet-Ázsiában nagyon komoly őserdőirtások zajlanak az elmúlt 20 évben azért, hogy olajpálma-ültetvényeket létesítsenek, mivel ez egy nagyon olcsó alapanyaga a biodízelnek, viszont a környezetkárosító hatása többszöröse a fosszilis üzemanyagénak. Az európai etanolgyártás esetén kukoricát, búzát, vagy melaszt használunk, amelyek kivétel nélkül teljesítik valamennyi szigorú EU-s előírást. Ugyanakkor nagy volumenben érkezik nem megfelelő alapanyag a kontinensre, amire már az EU-s intézmények is felfigyeltek, így reményeink szerint hamarosan meg fogják szüntetni ennek az importlehetőségét. Ezzel szemben az Amerikából érkező szója és az abból készülő olaj importját nem tervezi megszüntetni az Európai Unió, pedig az elmúlt években folyamatosan növekszik a behozott szója mennyisége. Jelenleg úgy néz ki, hogy a nem fenntartható pálmaolajat hamarosan ki fogja váltani a szójaolaj, amiből szintén lehet biodízelt gyártani. Ez sem az európai sem pedig a magyar termelőknek nem jó, mert ennek következményeként a Magyarországon megtermelt repce és napraforgó jelentős felvevő piacoktól esik el: nem ezekből állítják majd elő az olajat, hanem egy import, EU-n kívüli alapanyagból.