Az ólommérgezés egyebek mellett idegrendszeri megbetegedéseket okozhat, a várandósok és a három év alatti gyerekek számára fokozottan veszélyes az ólomtartalmú víz fogyasztása. „A csapvízben lévő ólom fő forrását a vízhálózatban lévő ólomcsövek adják, ugyanakkor az ólomcsövek részleges cseréje sok esetben ront a helyzeten” – hívta fel a figyelmet az NNK.
A konkrét vizsgálatok mellett azt is összesítették, hogy a lakóházak kora alapján hol mekkora az ólmos csapvíz esélye – ezt egy országos térképen is elhelyezték, így a nagyobb városok lakói végig tudják böngészni, hogy a településen belül hol, mekkora az ólomveszély. A térképről kiderül például, hogy Budapest szinte teljes belvárosi lakossága 1945 előtt épült házakban él, így esélyes, hogy magas ólomtartalmú csapvizet iszik.
(A cikk korábbi változatában azt írtuk, hogy a térkép a vizsgálatok alapján készült, valójában azonban csak az épületek korából becsült ólomkockázatot jelöli.)
A budapesti ólomkockázati térkép részlete (zölddel az alacsony, sárgával a közepes, pirossal a magas kockázatot jelölték)
Fotó: NNK
Magyarországon a vízszolgáltatók csak a vízóráig felelnek az ivóvíz minőségéért, vagyis az esetek többségében a magas ólomtartalomért felelős házon belüli vezetékek cseréje már a tulajdonosok feladata lenne. A jó minőségű csapvíz eléréséhez az NNK a megfelelő tanúsítványokkal rendelkező otthoni víztisztító berendezés alkalmazását ajánlja (ólom eltávolítására is alkalmas, engedélyezett készülék egyelőre egyetlen létezik) a sokat kárhoztatott ásványvízfogyasztás mellett.
Az NNK programjában 2020. március 31-ig lehet ingyenesen bevizsgáltatni a házi csapvízmintákat – ezt főleg az 1945 előtt épült házak lakóitól várják, azok esetében ugyanis szinte biztos, hogy ólomvezetékek találhatók a házi vízhálózatban.
Az Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése projekt teljes költségvetése 11,43 milliárd forint, ezen belül az ivóvíz ólomvizsgálatára 500 millió forint áll rendelkezésre – írta a lap.
Címlapkép forrása: Shutterstock.
NRGreport
