NRGreport
Menü

Olajtársaságból műanyagfeldolgozó

Interjú | Handelsblatt, Hans-Peter Siebenhaar | 2019-06-05 17:25

Magyarország legnagyobb vállalata átalakul: Hernádi Zsolt, a MOL vezérigazgatója hisz az újrahasznosítási üzletben, és beszáll két erre specializálódott német cégbe.

Jól halad a magyar olaj- és gázkonszern, a MOL átalakítása: „El akarunk távolodni az egyszerű, kis nyereséggel járó nyersanyag-termékektől“ - nyilatkozta Hernádi Zsolt vezérigazgató a német Handelsblatt-nak.

A részben állami tulajdonban lévő konszern a petrolkémia szakértőjévé akar válni, ezért a MOL már alá is írt egy szerződést a poliol üzem megépítéséről a főváros közelében. A beruházás értéke 1,2 milliárd euró. „A poliol üzemtől magasabb nyereséget biztosító, kiváló petrolkémiai termékeket várunk“ - mondja Hernádi.

MOL-Olajfinomító, Százhalombatta

Forrás: Reuters

Ez a legnagyobb projekt a vállalat történetében. Az új üzem propilén-oxidot gyárt, ami a poliéter-poliolok központi eleme. Csak maga az építkezés 3000 főt foglalkoztat. „2021-ben üzembe helyezzük a poliol üzemet” - ígéri Hernádi.

A MOL partnerei az Evonik vegyipari konszern és a Thyssen-Krupp. A projekt gazdaságilag hamar megtérül. „2023-ig, a maihoz képest 600 millió dollárral akarjuk növelni az EBITDA-t a Downstream üzletágban. Ezt részben a poliol üzemtől, a hatékonyság növelésétől és új üzletektől várjuk“ - mondja Hernádi.

Magyarország legnagyobb konszernje új üzleti területek feltárását tűzte ki célul, hogy Kelet-Európa vezető petrolkémiai vállalata legyen. 2030-ig lezárul a speciális és nyereséges petrolkémiai termékek előállítását célzó átalakulás és a 2000 benzinkút kiépítése szolgáltató- és bevásárlóközponttá.

„A benzinkutak a jövőben nem tudnak majd csak az üzemanyag eladásából megélni. Úgy képzeljük, hogy a MOL benzinkútjai a jövőben egyben üzletek, gasztronómiai és szolgáltató központok is lesznek a forgalmas helyeken“ – mondja a konszern vezérigazgatója.

Tavaly 26 %-kal, 19 milliárd dollárral növekedett a konszern forgalma. A kamatok, adók és értékcsökkenési leírások előtti eredmény (EBITDA) 2,69 milliárd dollárt tett ki. Hernádi Zsolt 19 éve a több mint 34.000 dolgozót foglalkoztató vállalat elnöke és 18 éve elnök-vezérigazgatója.

Magyarországon, Szlovákiában, Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában a MOL piacvezető szerepet tölt be. A konszern nem vár nagyobb ugrásokat. „A forgalom és a nyereség ebben az évben a tavalyihoz hasonlóan alakul“ – mondja az Igazgatóság elnöke.

A műanyag szelektálása a jövő piaca

Németországban a MOL legutóbb az Aurora Kunststoffe nevű, műanyag újrahasznosítással foglalkozó cégben szerzett részesedést. „Szilárdan hiszek az újrahasznosításban“ – mondja Hernádi. A Neuensteinben, Heilbronn közelében működő Aurora feladata a logisztikai lánc kialakítása.

„Véleményünk szerint a műanyag feldolgozása hatalmas piacot jelent, amelyből jelentős részesedést akarunk szerezni“ – jelentette be Hernádi. „Egyre nagyobb politikai nyomás irányul a műanyag palackok jelentette gond megoldására. Ez nekünk, mint a korai stádiumban lévő piaci szegmens egyik első résztvevőjének bizonyára hasznos lesz.“ A két német cég előrehaladott technológiával rendelkezik a műanyagok fontos és nem fontos anyagokra történő felbontásának területén. A hulladék szétválasztását vegyi folyamatokkal végzik.

A MOL vezérigazgatójának véleménye szerint az ilyen jellegű szolgáltatások piaca gyakorlatilag határtalan. A magyar konszern Merseburgban már beindított egy kísérleti üzemet. A MOL azt tűzte ki célul, hogy az újrahasznosítási ágazat egyik vezető vállalatává váljon. „Ha sikeresek leszünk, hamarosan további üzemeket is kialakítunk Közép-Európában” – mondja Hernádi. „Szeretnénk Magyarországon és más kelet-európai országokban is hasonló műanyag újrahasznosítókat telepíteni.“

Nyugat-Európával ellentétben, a kelet-európai országokban még nem beszélhetünk kötelező műanyag hulladék újrahasznosításról. De a Magyarországon, Szlovákiában vagy a balkáni országokban, pl. Szerbiában tornyosuló szeméthegyek, Hernádi szerint, alapvetően meg fogják változtatni ezt a hozzállást.

A konszern Budapesten már bevezetett egy 400 gépkocsival, közöttük 100 elektromos autóval működő car sharing szolgáltatást. „Nemcsak Magyarországon, hanem a szomszédos országokban is ki fogjuk építeni az elektromosautó szolgáltatásunkat“ – jelentette be Hernádi.

Pozsonyban, a szlovák fővárosban a MOL sikeresen bevezetett egy kerékpármegosztó rendszert. „Meg akarjuk hosszabbítani az értékesítés láncot, új termékeket akarunk kipróbálni, amelyek járulékos hasznot hoznak. Ez nem kényszer, hiszen mind az Upstream-, mind a Downstream-üzletágak jelenleg is jól termelnek. De bele kell vágnunk valami újba, hogy öt-tíz év múlva is jó eredményeket érjünk el.” – indokolta a döntést Hernádi.

A MOL a jövőben sem kizárólag az új üzletágra kíván támaszkodni. A konszern ki akarja építeni az olajszállítást. „A vezető petrolkémiai társasággá átalakulás ellenére, továbbra is napi 110.000 hordó olajat kívánunk szállítani Közép- és Kelet-európában. végül is az Upstream üzletág hozza a legnagyobb hasznot a MOL-nak“ – mondja Hernádi. „Célunk a partnerkapcsolatok kialakítása az alacsony kockázatú országokban. Az Északi-tenger és Norvégia sokat ígérő térség, ahol hosszabb távon is számolhatunk a jövedelmezőséggel. Ez pedig nagyon sokat ér.“

A MOL utoljára a BASF leányvállalata, a Wintershall északi tengeri érdekeltségeit szerezte meg, amivel a konszern „nagyon elégedett“.

A MOL diverzifikált üzleti modellje jó visszhangot keltett a piacon. Tomasz Krukowski, a Bank Santander elemzője javasolja a MOL részvények vásárlását. Gaál Gellért, a Concord Research elemzője dicséri a jövedelmező kiegészítő üzleteket a kereskedelmi és szolgáltatási üzletágban, és ő is vételre ajánlja.

A jelenlegi napi 110.000 barreles szállítási kapacitás közép és hosszú távú fenntartása érdekében a MOL-nak új olajtartalékokat kell beszereznie. A konszern organikusan nem tudja fenntartani a termelési színvonalat, ezért Kelet felé orientálódik. „Az Északi-tenger mellett Oroszországra is fókuszálunk. Célországaink közé tartozik Pakisztán is, ahol már eddig is mi vagyunk a legnagyobb független olajkonszern. Körülnézünk Ománban és a Golf-öböl más országaiban is“ – számol be Hernádi.

A konszern vezérigazgatója vitatja, hogy Orbán beavatkozott volna

A MOL nem sokkal az ezredforduló után jelent meg Pakisztánban. „Jó tapasztalatokat szereztünk az ország politikai stabilitását illetően“- összegzi az Igazgatóság elnöke. Eddig nem került sor terrortámadásra. Ománban is minden rendben van.

25,2 %-os részvénycsomagjával a magyar állam az ország legnagyobb vállalatának legnagyobb egyedüli részvényese. Hernádi visszautasítja Orbán Viktor miniszterelnök beavatkozásával kapcsolatos spekulációkat. „Orbán nem jelent nagyobb kockázatot, mint bármely más kormány vezetője“ – mondja az elnök-vezérigazgató. „Orbán pontosan tudja, mit jelent a MOL a magyar gazdaságnak. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy beavatkozik. Évente két-háromszor beszélünk vele és a kormánnyal a MOL-t érintő nagyobb kérdésekről.“

Hernádi Zsolt 2013 óta küzd az ellene, a horvát kormány által, az INA, a horvát energiakonszern átvételével kapcsolatos állítólagos korrupció miatt kiadott nemzetközi elfogató paranccsal. Azzal vádolják Hernádit, hogy tíz millió euróval vesztegette meg Ivo Sanader akkori horvát kormányfőt.

„Nem történt vesztegetés az INA megszerzésénél. Ezt már évek óta mondom –sikertelenül Horvátországban”- bizonygatja Hernádi. „Számomra nyolc éve tartó rémálom a Horvátországban folyó eljárás. A nemzetközi elfogató parancs nagyon megviselt.“

Jelenleg újabb bírósági eljárás folyik a horvát fővárosban. Szégyenletes, hogy így bánnak egy vállalat vezetőével Közép-Európában. „A nemzetközi elfogató parancs erősen korlátozza a mozgási szabadságomat. Büszke vagyok, hogy a MOL ennek ellenére kitűnően van.“ - mondja Hernádi.

Az évek óta tartó jogvita nem befolyásolja a konszern operatív üzleteit. „A MOL és a horvát kormány között pont olyan jó a viszony, mint amilyennek lennie kell. Nem károsítja az üzletet“ – mondja az elnök-vezérigazgató. Ez jó hír.“ A MOL „nagystílű beruházást” tervez a horvát kikötővárosban, Rijekában található olajfinomítóba.

Handelsblatt, Hans-Peter Siebenhaar