A jelenleg érvényben levő tíz éves ukrán-orosz gázszállítási szerződés idén év végén jár le. Az oroszok egy rövid távú megállapodást szeretnének csupán kötni, ugyanis nagy projektekkel készülnek alternatív szállítási útvonalakat építeni Európa felé, mellyel Ukrajnát ki tudnák kerülni. Kijevnek és európai szövetségeseinek természetesen az lenne az érdekük, ha Ukrajna hosszú távon is az Európába érkező gáz tranzitútvonala lenne, azonban egyre csökken ennek esélye. Nem közelednek egymáshoz a felek a tárgyalások során, Európa pedig elkezdett intenzíven betárolni, félve egy esetleges csapelzárástól a tél közepén. 

Moszkva már csak az új ukrán kormánnyal és parlamenttel lenne hajlandó tárgyalni. Árnyalja a képet, hogy Washington szankciókkal fenyegeti Oroszországot az új Németországba tartó tenger alatti vezeték kapcsán. Oroszország terve az, hogy jelentősen visszavágná az ukrán tranzitot, cserében megduplázná az Északi Áramlat kapacitását, illetve Törökországban építene vezetéket a Fekete-tengeren keresztül. Ezzel szemben Ukrajna szeretné újabb 10 évvel megtoldani tranzitszerződését, azonban ez egyre esélytelenebbnek tűnik.

Az Európai Unió moderálásával szeptember 16-án lesz a következő megbeszélés a felek között, azonban már számos egyeztetés zajlott a témában, és egyelőre nem született olyan megoldás, mely mindhárom fél érdekeinek megfelelt volna.

A Gazprom által vezetett Északi Áramlat 2 vezeték elvileg már év végére elkészülne, de csúszhat a projekt, mivel még szükséges Dánia engedélye, és a folyamatosan változó EU szabályozások is keresztbe tehetnek az oroszoknak. 55 milliárd köbméter éves kapacitással rendelkezne a vezeték, mely nagyságrendileg több mint 5,5 magyarországnyi igényt lenne képes fedezni.

A Török Áramlat első szakaszának átadása is idén év végére várható, 15,75 milliárd köbméter éves kapacitással a török belső piacot látná el. A második szakasz ütemterve még nem készült el, mely orosz gázzal látná el Dél-Európát.

Ukrajna ha elveszítené tranzitszerepét, 3 milliárd dolláros éves bevételtől esne el, mely igen jelentős összeg.

2006-ban és 2009-ben már megtette az orosz fél, hogy leállította az Ukrajnán keresztüli európai szállításokat. Remélhetően idén télen ez nem fog megismétlődni. Európának is fontos az orosz gáz, ugyanis a felhasználás harmada Oroszországból kerül beszerzésre.

Maros Sefcovic, az Európai Bizottság elnökhelyettese még januárban prezentált egy javaslatot, mellyel újabb 10 éves időtartamra kötnének szerződést a felek, évente 60 milliárd köbméterre, és 30 milliárd köbméter plusz rugalmassággal. Az ukrán Naftogaznak megfelelő lenne az Unió javaslata. Azonban az orosz félnek teljesen más lehet az érdeke, valószínűleg rövidtávú szerződést szeretnének kötni, és alacsony szállítási volumenre próbálnának csupán elköteleződni.

Egy biztos, Európa óvatosabb, mint tavaly ilyenkor. Július 23-i adat szerint a tárolók 80,5%-ig töltve vannak, az egy évvel korábbi 58,3%-os szinthez képest jelentős a javulás.

Jelenleg nagyon úgy tűnik, hogy 2022-re az Északi Áramlat 2 és a Török Áramlat teljes kapacitással fog működni az ukrán tranzit kárára.