Nemcsak általában a fényszennyezést növeli, de balesetveszélyes és az egészségre is ártalmas lehet az energiatakarékos, ezért mindent elárasztó LED-világítás.

A volán mögött ülők ugyan egy ideig remekül látnak, ám a szembejövő autósok vakító LED-fényszórói miatt egyre többen panaszkodnak a szemészeknek arra, hogy nehezükre esik szürkületben vagy sötétben vezetni. „Sokan inkább elfordítják a fejüket, behunyják a szemüket vagy hunyorognak, és hosszú másodpercek telnek el, mire visszaáll a rendes látásuk” – magyarázta a biztonsági kockázatokat egy tévériportban Thomas Chester, a Clevelandi Szemklinika igazgatója.

Nem véletlenül fejlesztik autó- és fényforrásgyártók már évek óta azokat az adaptív rendszereket, amelyek a fényszórókban elhelyezett, akár többezernyi apró LED és tükör segítségével képesek szelektíven változtatni – és jelentősen csökkenteni – a reflektorok fényerejét a látótér azon pontjai felé, ahol szembejövő járművet vagy gyalogost észlelnek.

Ezek az okos megoldások azonban még csak a felső kategóriákban érhetők el, miközben manapság szinte már minden új autóba dukál a LED-fénysor. Ez azért gond, mert a tompított és országúti fényszórókhoz használt diódákra lazább szabályozás vonatkozik, mint a háztartásban használtakra, így ezek fényszennyezés szempontjából a mérsékelten veszélyes kategóriába tartoznak – hívta fel a figyelmet minap a francia Építésügyi Tudományos és Műszaki Központ (CTSB). Ezekbe ugyanis a gyártók olyan, nagy fénysűrűségű, nagyjából 435 nanométer hullámhosszú fényforrásokat tesznek, amelyektől a szakemberek szerint már 14–20 másodperc után sérül a retina, elsősorban a kisgyerekeké, akiknek a szemlencséje még nem szűri a kék fényt. A közlekedési szituációkban szerencsére meglehetősen ritka, hogy valaki ilyen hosszan nézzen egy reflektorba, azt azonban még csak most vizsgálják a kutatók, hogy rövidebb, de gyakran ismétlődő fényhatás esetén mi történik.

Ezt azért is jó lenne tudni, mert korántsem csak a fényszórók esnek lazább szabályozás alá, hanem például a különféle reklámfényekben, díszítő fénygirlandokban, játékokban, apró kütyükben használt diódák is. Márpedig egy játék mentő- vagy rendőrautó villogóját, netán az erkélykorlátra kapaszkodó fénytélapó puttonyát pár másodpercnél jóval tovább is bámulhatja egy kisgyerek. Arra, hogy az ipar ezekre a területekre önti a hagyományos háztartási környezetben egészségügyi szempontok miatt már nem használható világítótesteket, a francia élelmiszer-, környezet- és munkabiztonsági hivatal (Anses) átfogó elemzése derített fényt.

Jó hír, hogy a fényszórókon és játékokon túl a háztartásokba szánt lámpatestek fénye a 2015-ben felállított négy kategória közül általában az első kettőbe, vagyis az egészségügyileg még nem káros tartományba esik. Ahogyan az is reménykeltő, hogy szakértők szerint a kék fényben alapesetben különösen gazdag LED-égők tekintetében igen gyors elmozdulás érzékelhető a – napfényhez és a hagyományos izzókéhoz jobban hasonlító – melegebb színvilág felé. Magyarán egyre többen választanak színhőmérséklet alapján villanykörtét, és a „hideg”, fehér (6500 Kelvin) helyett a (3000 Kelvin alatti) „meleg”, sárgásabb árnyalatúakat keresik. A szoba hangulatán túl ez azért is fontos, mert a kutatók megfigyelték, hogy az elektromágneses sugárzás kék tartományában, az említett 435 nanométeres hullámhosszon túl, a 480 nanométer körüli fény sem egészséges: ez az alvást és a biológiai óra normális működését befolyásolhatja. 

Az alacsonyabb hullámhosszú kék lehet a felelős azért, hogy orvosok egyre több – korábban elsősorban az idősek betegségeként ismert – makuladegenerációt regisztrálnak (és a következő évtizedben az érintettek számának ugrásszerű növekedését várják). Ez a végső soron teljes vakságot okozó kór azért alakul ki, mert a kék fény, akárcsak a nagyon erős napsugárzás, károsítja a szemben az éles látás helyét, a sárgafoltot. Első látásra kevésbé tűnik végzetesnek a 480 nanométeres hullámhossz, mivel az „csak” a sötétség hormonjának nevezett melatonin termelődését gátolja, csakhogy ennek sokkal összetettebb következményei lehetnek. A szervezet ugyanis a melatonin segítségével szabályozza a sejtek belső órájának aktivitását, és ez az időmérő rendszer könnyen felborulhat, ha az elvileg sötét éjszakai órákban valaki a telefonja vagy a számítógép képernyője kék fényével ingerli a retináját.

A kutatások még nem teljesen egyértelműek e téren, de minden korosztály veszélyben van, különösen a kisgyerekek a szemlencséjük fejletlensége, a kamaszok pedig az éjszakába nyúló képernyőidő miatt – hangsúlyozza az Anses-tanulmány egyik szerzője, Claude Gronfier kronobiológus. Az eddigi ismeretek szerint az alvás minőségének romlása és a bioritmus megzavarodása rossz hatással van a szellemi teljesítményre, az anyagcserére, a lelki egyensúlyra, mindez pedig hosszabb távon számos betegség melegágyává válhat. Növelheti egyebek mellett a daganatos, a szív- és érrendszeri, a cukorbetegség kockázatát, valamint az elhízás és a depresszió valószínűségét – foglalták össze a Harvard Medical School alváskutatói. Hozzátéve, hogy méréseik szerint az alvás minőségét már a legkisebb intenzitású (de különösen a kék hullámhosszú) fény is károsan befolyásolja. Az újabb vizsgálatok felvetették, hogy az anyák bioritmusának megzavarodása károsíthatja a magzatuk szellemi fejlődését vagy kialakulóban lévő immunrendszerét.

Felvilágosult értékrend

A felmerült kockázatok ellenére is világszerte hódít a LED. A nagy-britanniai Leedsben például négy év alatt teljesen LED-alapúra állítják át a közvilágítást. Hatezer utcai lámpát már lecseréltek, további 86 ezer darab leváltása pedig szeptemberben indul. A város tavaly decemberben döntött a nagyberuházásról, amit mostanra sikerült még vonzóbbá alakítani: úgy tűnik, az eredetileg tervezett 25,4 millió font helyett 22,5 millióból is kijöhetnek. Így még rövidebb időn belül megtérülhet a beruházás, mellyel a városi közvilágítás éves költségét 4,8 millióról 1,4 millió fontra szorítják le. A takarékoskodás eredménye ráadásul nem csak a költségvetésben mutatkozik majd meg. Az, hogy jóval kevesebb elektromos áramot emészt fel a közvilágítás, hozzájárul ahhoz is, hogy Leeds 2030-tól karbonsemleges városként működhessen.

Az indiai kormányzat eközben arra hirdetett programot, hogy a városoktól távolabb eső vidékeken napelemek szolgáltassák az energiát a közvilágításhoz. Az ottani igény nem elsősorban pénzügyi természetű, hanem a kisebb települések lakóinak biztonságérzetét szerették volna javítani. A helyi sajtó beszámolói szerint ugyanis sokan ki sem mernek lépni a házukból sötétedés után – mivel egyáltalán nincs közvilágítás. A kormány a 90 százalékát fedezi a napelemes oszlopok létesítésének, a település lakóinak nagyjából tízezer forintnyi összeget kell összedobniuk lámpánként.

Ahol egy lámpa van annyira modern, hogy napelem szolgáljon áramforrásaként, ott az már alapvetés, hogy LED-es legyen. Már csak azért is, mert így kisebb panel is elég hozzá, hiszen energiatakarékos. A hagyományos elektromos hálózatba kötött közvilágítás és az otthoni lámpák esetében is éppen a takarékossággal szokás kampányolni a LED-re váltás – és ugyanígy a napelemek – mellett: a pénztárca kímélésén túl a világ hagyományosenergia-szükségletét is csökkentik, így a klímaváltozás lassításában is nagy szerepük lehet.

BALOGH CSABA

Szakértők figyelmeztetnek: még az előtt kellene reagálni ezekre a veszélyekre, hogy tömegeknek okoznának problémát. A háztartási égők alacsonyabb színhőmérsékletűre cserélése csak az első, sokak által amúgy is megtett lépés. Sokkal fontosabb, hogy az esti órákban minél hamarabb letegyék az emberek a kékes LED-fényt sugárzó kütyüket, vagy legalább az erre szolgáló alkalmazásokkal változtassák melegebbre a képernyők fényét.

De elengedhetetlen lenne a lakásokon kívüli fényforrások megregulázása, illetve okosabb, a fényszennyezés mértékét csökkentő elhelyezése. A National Geographic magazin a kanadai Sziklás-hegységben található Jasper kisváros példáját idézi. Ezen a településen – amelynek külterületén rendezik pár éve a „Dark Sky” csillagnéző fesztivált – az idén teljesen újratervezik a közvilágítást, és az égőket 2200 Kelvin alatti színhőmérsékletű lámpákra cserélik, fényüket pedig csak a legszükségesebb pontokra irányítják.Szakértők figyelmeztetnek: még az előtt kellene reagálni ezekre a veszélyekre, hogy tömegeknek okoznának problémát. A háztartási égők alacsonyabb színhőmérsékletűre cserélése csak az első, sokak által amúgy is megtett lépés. Sokkal fontosabb, hogy az esti órákban minél hamarabb letegyék az emberek a kékes LED-fényt sugárzó kütyüket, vagy legalább az erre szolgáló alkalmazásokkal változtassák melegebbre a képernyők fényét.