A Virtuális Erőmű Program (VEP) a Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. (MI6) által 2011-ben indított kezdeményezés, amelynek fő célja a Magyarországon megvalósított jelentősebb energiahatékonysági és megújuló energia fejlesztések összegyűjtése és bemutatása. A program nevének magyarázata: az egyes fejlesztések által elért éves energiamegtakarítást, illetve az ezáltal feleslegessé váló fosszilis erőmű kapacitást összesítik, így egy olyan adat áll elő, amely már a nagyerőművek teljesítményéhez mérhető. Az egyes fejlesztések beszámításának azonban feltétele, hogy az azokat megvalósító cégek, intézmények, önkormányzatok és iskolák csatlakozzanak a programhoz.
Az ezekből összerakott "virtuális", jelképesen létező erőmű teljesítménye 2019 szeptemberében elérte az 558 megawattot, ami, ha a valódi magyarországi erőművekhez mérjük, már a 4. legnagyobb kapacitásnak számít(ana) a Paksi (2000 MW), a Mátrai (966 MW) és a Dunamenti Erőmű (812 MW) mögött. A program elindulásakor a cél az volt, hogy a fejlesztésekkel 2020-ig egy 200 MW teljesítményű erőmű termelésének megfelelő energiamegtakarítást érjenek el, amit már 2018-ban abszolváltak, 2019 őszére pedig közel háromszorosan sikerült túlteljesíteni. Az elért 588 MW virtuális teljesítmény jelentős részét az utóbbi fél évben "építették be" az erőműbe – márciusban még csak 336 MW volt -, vagyis a programhoz csatlakozott partnerek fejlesztései igencsak felpörögtek idén.
A fékezési energia sem vész kárba
A program által összesített energiahatékonysági és megújuló energia fejlesztések többségét vállalatok, illetve állami és önkormányzati intézmények valósították meg, de például egyéni szakértői hozzájárulások is találhatók közöttük. Bár a 2019-es beruházások még nem kerültek fel a program számlálójának helyet adó honlapra, az eddigiek is színes képet mutatnak. A nagyvállalatok fejlesztései között szerepelnek például a Mol komplex energetikai fejlesztései, a Főtáv hőközponti fűtési szivattyúinak cseréje, az Audi Hungaria geotermikus energia projektje, vagy épp a BKV érdekes fejlesztése, amelynek célja a fékezési energia hálózatra táplálásának megvalósítása volt a metró keleti-nyugati vonalának áramellátási rendszerében. A felsorolásban egyebek mellett olyan nevek szerepelnek még, mint például az Opel Szentgotthard Kft., a T-Systems Magyarország, a MÁV vagy a Continental, de ott látható a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, valamint a Fővárosi Állat- és Növénykert is. Az EU-forrásból finanszírozott Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázatanak hozzájárulása a vállalati, intézményi és lakossági fejlesztések révén jelentősen meghaladja a 100 MW-ot. A programot indító szervezet évről évre díjazza az energiahatékony és energiatudatos vállalatokat, intézményeket, önkormányzatokat, iskolákat, illetve mentori és egyéni díjakat is átadnak.
Az 588 MW abból a szempontból sem csekély megspórolt erőmű-teljesítmény, hogy a hazai villamosenergia-rendszerben üzemelő erőművek névleges bruttó villamos teljesítőképessége 2017. december 31-én 8617 MW volt – vagyis e tekintetben közel 7 százalékos megtakarításról beszélhetünk. Ez a teljesítőképesség azonban a jelenlegi tulajdonosi szándékok ismeretében jelentősen csökkenhet a harmincas évek elejére, hiszen a napjainkban meglévő erőművi teljesítőképességből csupán 4000-4500 MW maradhat üzemben – derül ki a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. legutóbbi, 2018-as közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztési előrejelzéséből. Közben a magyarországi áramfogyasztás és a rendszer csúcsterhelése jelentősen emelkedhet, a gazdasági növekedéssel és a vilgászinten is jelentkező elektrifikációs trenddel összefüggésben. A Mavir fogyasztói igények várható alakulására vonatkozó előrejelzése szerint az összes villamosenergia-felhasználás a 2017-es több mint 45 TWh-ról 50,9 TWh-ra, az éves bruttó csúcsterhelés pedig 6780 MW-ról 7800 MW-ra nőhet. De új erőművekre a következő két évtizedben elsősorban a leállított egységek pótlása miatt van szükség, és csak másodsorban a villamos igények növekedése miatt. (Magyarország villamosenergia-ellátásának mindegy harmadát már most is importból fedezi).
A VEP, illetve az általa regisztrált fejlesztések tehát országos szinten is érdemi eredményt hoztak már eddig is, a következő évtizedben pedig még inkább hozzájárulhatnak a magyar energiahatékonyság javításához. A MI6 2030-ig eredetileg 1000 MW-ra kívánta növelni a virtuális erőmű teljesítményét, ezt a célkitűzést azonban 1500 MW-ra emelték a közelmúltban. A 2018. március 6-án meghirdetett VEP2 program célja, hogy a Virtuális Erőmű Program 2030-ra Magyarország második legnagyobb erőműve legyen.
A lakossági ingatlanok miatt bukhatjuk a célt
A program jelentős eredményei ellenére a magyarországi energiafelhasználás hatékonysága meglehetősen alacsony. A kormány EU felé tett vállalása alapján 2020-ben az ország primer/végső energiafelhasználásának nem lenne szabad meghaladnia a 1009 PJ-t, a KSH legutóbbi adatai szerint azonban ennél több mint 10 százalékkal magasabban alakult a fogyasztás 2017-ben (1125 PJ), az előzetes adatok alapján pedig 2018-ban is csak stagnálhatott. Mindez arra utal, aligha teljesül a magyar célkitűzés. Nem csak Magyarország áll gyengén az energiahatékonysági vállalások teljesítésével, több EU-tagállam valószínűleg szintén elmulasztja a célt, így várhatóan a közösség egészére kijelölt (indikatív) 20 százalékos energiafelhasználás-csökkentés sem valósulhat meg 2020-ig.
Ennek egyik, ha legfőbb oka a hazai lakóingatlanok energiahatékonyság tekintetében általánosságban rendkívül gyenge állapota, ezért az energiahatékonyság javítására a legnagyobb potenciál Magyarországon a lakossági ingatlanszektorban mutatkozik. Ennek megfelelően a VEP-en belül a lakossági ingatlanszektor energiahatékonysági fejlesztései meglehetősen csekély súllyal esnek a latba: az 588 MW-ból mindössze 67,5 MW-tal, a KEOP-on belül uniós pénzeknek köszönhetően megvalósított korszerűsítésekkel.
Pedig az EU 2015-ben kifejezetten a magyarországi lakóingatlanok energetikai felújítására adott mintegy 90 milliárd forint forrást a Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében, amit vissza nem térítendő támogatásként vehetett volna fel a lakosság. Ezt a forrást azonban a kormány az Európai Bizottság tiltakozása ellenére középületek felújítására csoportosította át, amivel az eredeti célhoz képest jóval kisebb energiahatékonyság-javulást lehetett elérni. Ehelyett egy 115 milliárd forintos keretű, nulla százalékos hitelkonstrukciót írtak ki, amely 10 százalékos önrészt is megkövetelt, ezt azonban csak nagyon kevesen tudták és kívánták már igénybe venni, a feltételek többszöri könnyítése után is. Ennek a lépésnek pedig nagy szerepe lehet abban, ha az ország nem fogja tudni teljesíteni az energiahatékonysági célt.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet adatai szerint Magyarországon mintegy 3 millió energetikailag elavult lakás található, amelyek közül mintegy 920 ezer gyakorlatilag azonnal belekezdene a felújításba, ha ehhez valamilyen támogatást kapna. Bár az elmúlt években időről időre írtak ki állami (és önkormányzati) pályázatokat e céllal, ezekhez azonban országos szinten gyakorlatilag láthatatlan keret tartozott, így, azon túl, hogy pillanatok alatt elkapkodták, összességében érdemi hatásuk is szerény volt. A hírek szerint a kormány a 2030-ig szóló energiapolitika szempontjából meghatározó formálódó Nemzeti Energia- és Klímatervben foglalkozna a problémával, és komplex energiahatékonysági programot kíván a lakosság számára indítani. Amennyiben ez valóban megtörténik, úgy valószínűleg a Virtuális Erőmű Programban is nagyobb súlyt kaphatnak a lakossági ingatlanszektor fejlesztései.
A program nem csak Magyarországon hozhat előrelépést, ugyanis több más ország – Olaszország, az Egyesült Királyság és Románia – is beindította a saját programját, miután a VEP-et ez Európai Bizottság 2015-ben a három legjobb európai energiahatékonysági program közé választotta. 2016-ban a Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. partnerségével Locarbo néven elindult a program nemzetközi változata is, a magyarországitól némileg eltérő céllal. A résztvevő országok – Magyarország, Olaszország, Litvánia, Portugália, Románia és az Egyesült Királyság – célja olyan szakpolitikai eszközök innovatív fejlesztése, amelyek az épületekhez kapcsolódó javuló energiahatékonyságot, növekvő megújulóenergia-használatot, ezáltal a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célozzák. A 2020 végén záruló projekt fő célkitűzései regionális és helyi elemzések elvégzése és ezekre épülő akciótervek kidolgozása, melyek tartalmi alapjait a jó gyakorlatok és az innovatív tapasztalatok megosztása jelentik. (Megjegyzendő, hogy a Virtuális Erőmű Program nem összekeverendő a hasonló név alatt – virtuális erőmű, Virtual Power Plant – futó technológiával, amely kiserőművek és egyéb eszközök, például energiatárolók összekapcsolásával és összehangolt működtetésével a villamosenergia-rendszerek szabályozásához járul hozzá.)
Major András
