NRGreport
Menü

Beelőzte a nap- és szélenergia a szenet az EU-ban

Elemzés | NRGreport, Major András | 2020-02-07 05:02

Történelmi év volt 2019 az európai villamosenergia-szektor számára, ugyanis az Európai Unió nap- és szélerőművei már több áramot termeltek, mint a szénerőművek - derül ki a Sandbag és az Agora Energiewende közös új jelentéséből. A szén visszaszorulásának köszönhetően 2019-ben 12 százalékkal zuhant az Európai Unió villamosenergia-szektorának szén-dioxid-kibocsátása, amire legalább 1990, az egykori szocialista országok nehéziparának összeomlása óta nem volt példa, de valószínűbb, hogy ez a valaha volt legnagyobb mértékű emissziócsökkenés a kontinens történetében.

Az Európai Unió nap- és szélerőműveinek összesített termelése 569 terawattóra volt tavaly, ami a teljes uniós termelés 18 százalékát tette ki, ugyanakkor a szénerőművek 469 TWh áramot állítottak elő, mely mindössze 15 százalékos részaránynak felel meg. Az olló zárulása elképesztő tempóban ment végbe, különösen az iparág sajátosságait figyelembe véve: mindössze öt évvel ezelőtt a szénerőművek még kétszer annyi villamos energiát termeltek, mint a nap- és szélerőművek összesen.

Az átalakulás elsősorban a szén gyors visszaszorulása tette lehetővé. Mindössze egyetlen év alatt ugyanis 24 százalékkal, tehát körülbelül negyedével esett vissza a szén alapon termelt áram mennyisége az EU-ban, ami a 2007-es szintnek már a felét sem éri el. A feketeszén alapú áramtermelés 32, a lignit alapú pedig 16 százalékkal csökkent 2019-ben. A legnagyobb mértékben nyugat-európai országokban veszített szerepéből a szén: Németországban 39 százalékról 30-ra, Spanyolországban 13-ról 5 százalékra zsugorodott a szén árammixben betöltött aránya 2019-ben 2018-hoz képest.

Évtizedes visszatekintésben: 2010-hez képest a szén súlya a villamosenergia-mixben 10 százalékponttal esett, miközben a szél- és napenergia összesített részaránya 13 százalékponttal emelkedett. Ami Magyarországot illeti, 2010 óta csak Szlovénia és Szlovákia tett kevesebbet villamosenergia-szektora kizöldítéséért.

A szén visszaszorulásának köszönhetően 2019-ben nem kevesebb, mint 12 százalékkal, mintegy 120 millió tonnával zuhant az Európai Unió villamosenergia-szektorának szén-dioxid-kibocsátása, amire legalább 1990, az egykori szocialista országok nehéziparának összeomlása óta nem volt példa, de valószínűbb, hogy ez a valaha volt legnagyobb mértékű emissziócsökkenés a kontinens történetében. Bár Magyarországon 2019-ben az előző évhez képest 4 százalékkal csökkent a villamosenergia-fogyasztás CO2-intenzitása, így is az EU-tagok mezőnyének első harmadába tartozunk az enységnyi fogyasztott áramhoz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás nagysága alapján, jóval meghaladva az EU-átlagot.

A szén 2019-es látványos szerepvesztése egyrészt a CO2-kvóták drágulásával, másrészt az egyre versenyképesebb árú megújuló energiaforrások folytatódó terjedésének az eredménye. A termelésből kieső szén alapú kapacitás mintegy felét a nap- és szélerőművek pótolták, míg a másik felét gáztüzeléső erőművekkel helyettesítették, így a gáz alapú termelés is nőtt, mintegy 12 százalékkal. Ezzel együtt a gáz részesedése az uniós áramtermelésben 2019-ben 1 százalékponttal elmaradt a 2010-estől, miután 2014 óta mindössze 7 GW új gázerőmű kapacitás állt üzembe az EU-ban.

A napenergia-termelés 7, a szélenergia alapon előállított villamos energia mennyisége pedig 14 százalékkal bővült 2019-ben a megelőző évhez képest. A megújuló energiaforrások így már az EU áramellátásnak mintegy 35 százalékát képesek fedezni, ami szintén új rekordnak számít. A nap- és a szélenergia előretörésének folytatódását elsősorban a költségek tovább csökkenése támogatta. 2019-ben mind a napenergia (Portugália), mind a tengeri szélenergia (Egyesült-Királyság) esetében új rekordot jelentő alacsony szintre süllyedtek a tendereken született nyertes árak, amelyek így már a helyi nagykereskedelmi árnál is alacsonyabbak. A legnagyobb árcsökkenés azon országokban következett be, amelyek a legnagyobb új nap- és szélenergia kapacitásokat telepítették.

A megújuló energiaforrások termelésben elfoglalt összesített részaránya szempontjából a lista végén áll Magyarország, mindössze Máltát megelőzve.

Az EU-ban 2019-ben 14 GW új szélerőmű kapacitást adtak át, ami a 2017-es mögött a második legnagyobb értéket jelenti. A naperőmű kapacitás ugyanakkor 17 gigawattal bővült, ami alapján ugyan 2019 csak a harmadik legjobb év volt az iparág számára, azonban 2018-hoz képest megduplázódtak az új telepítések. A megújulók terjedése a prognózis szerint folytatódhat a következő években is, 2022-ben pedig új abszolút rekordok is dőlhetnek.

A szén zuhanása e ponton várhatóan nem ér véget: 2019-ben ugyanis újabb két ország, Görögország és Magyarország is elkötelezte magát a szén termelésből való teljes kivonása mellett, ezzel a 28 EU-tag közül már 15 rendelkezik a szén kivezetésére vonatkozó céldátummal - emeli ki a jelentés. Már csak Bulgária, Horvátország, Lengyelország, Szlovénia és Románia nem kezdte el a konkrét kivezetési dátum meghatározására vonatkozó előkészítő munkát.

Címlapkép forrása: Pixabay / S. Hermann, F. Richter

NRGreport, Major András | Forrás: Agora Energiewende / Sandbag