NRGreport
Menü

Az olajtársaságok nem számíthatnak gyors fellendülésre

Elemzés | NRGreport | 2020-07-13 05:59

A koronavírus-járvány miatti lezárások világszerte a közlekedés csökkenését eredményezték, ez pedig az olaj iránti kereslet összeomlásához vezetett. Egyelőre továbbra is kilátástalan az olajtársaságok közeljövője – írja a Focus.de.

Az aranykorszakbeli OPEC már a múlté, ma már inkább „OPEC+”-ról érdemes beszélni, ahol a „+” többek között Kazahsztánt, Azerbajdzsánt és Malajziát, és legfőképp Oroszországot takarja. A globális olajpiacra a kockázatot a két legnagyobb termelő, Szaúd-Arábia és Oroszország szövetsége jelenti. Szaúd-Arábia - aki az USA régi partnere - és Oroszország közötti szövetség az elmúlt évtizedekben egyszerűen elképzelhetetlen lett volna. Azonban fordult a kocka, amikor az USA a palaolaj-forradalommal a világ vezető olajtermelő országai közé került az elmúlt évtizedben és első számú olajexportőrévé vált 2019-re. A három szereplőnek egyensúlya viszont csak addig működött, amig a hordónkénti ár meghaladta a 100 dollárt. Bár ez még valamennyire akkor is igaz volt, amikor a palaolaj-kitermeléssel az amerikai vállalatok már inkább fenyegetést jelentettek a másik két nagy exportőrre nézve. A két ország közül igazán ugyanis egyikben sincs más exportálható nyersanyag vagy termék, Szaúd-Arábia és Oroszország nagymértékben függ a saját olajexport mennyiségétől. Nem csoda, hogy egy ideje már mindketten a túléléséért küzdenek.

Bár Szaúd-Arábia valóban alacsony költségekkel képes termelni, ám a kiegyensúlyozott költségvetéshez kb. 80 dolláros olajárra lenne szükségük – ez azonban már öt éve nem éri el ezt az árszintet. Az elmúlt öt évben Oroszországban is akadozott a gazdaság, a szűkös forrásokból többnyire katonai összecsapásokra költöttek hol Ukrajnában, hol Szíriában, illetve a globális kiberharcot finanszírozzák. Az olajbevételektől függő két ország még a bizonytalan helyzetük ellenére is maximalizálta termelését 2019-ben, hogy fenntarthassák piaci részesedésüket.

2020 első negyedévére, amikor a világ olajkészletei tele voltak, óriási egyensúlyhiányhoz vezetett a gazdasági visszaesés Európában és Kínában, valamint az Irakhoz hasonló országokból érkező nagyobb termelési volumen, majd végül a COVID19 hatása. A kiegyensúlyozás érdekében az OPEC 10 százalékos termeléscsökkentést rendelt el májusban. Mivel a gazdaság világszerte legyengült, az olaj ára továbbra is érzékeny a korrekciókra. Az ExxonMobil és más multinacionális olajvállalatok kilátásai bizonytalanok, a TOTAL és a Repsol például inkább a megújuló energiákra kezdett összpontosítani, hiszen a szél- és a naperőművek telepítése olcsóbb, és az azokból előállított energia időközben versenyképesebbé vált.

Az persze megint más, hogy a kormányok koronavírus intézkedései és a központi bankok még mindig 500 milliárd dollárnyi összeget irányítanak át a szén-intenzív iparágakba. Annak ellenére történik így, hogy mindez valahogy nincs összhangban a klímacélokkal, továbbá politikai és társadalmi utórezgéseket eredményez.

Címlapkép forrása: Pixabay

NRGreport | Forrás: focus.de