Bill David, az Oxfordi Egyetem vegyészprofesszorának publikációjában úgy fogalmazott, hogy az ammónia, a víz után, a világ második legfontosabb molekulája. A jelenlegi mezőgazdasági termésátlagok ugyanis elképzelhetetlenek lennének a nitrogéntartalmú műtrágyák felhasználás nélkül, vagyis a világ jelenlegi szintű élelmezése olyan nagy zöld területet igényelne, ami az ammóniagyártás nélkül megvalósíthatatlan lenne – írja cikkében a G7.
Ugyanakkor az előállítása enyhén szólva is aggályos. Az ammónia egy nitrogénatomból és három hidrogénatomból áll, amiből a nitrogénnel alapvetően nincs probléma, mert az egyszerűen kinyerhető a levegőből. A környezeti terhet a a hidrogén biztosítása okozza. Egyrészt azért, mert általában földgázból nyerik ki, másrészt pedig nagy mennyiségű elektromos áram kell az előállításához.
Ha sikerülne zöld forrásból szerezni a hidrogént és a folyamathoz szükséges áramot, akkor a világ szén-dioxid-kibocsátását is közel két százalékkal csökkenthetnénk. Az üzemek megújuló forrásból származó áramellátása jól halad, de zöld forrásból tömeges mennyiségben még nem tudunk hidrogént előállítani úgy, hogy olcsóbb legyen, mint a több mint száz éve használt földgázalapú technológia.
Az ammónia a világ egyik legnagyobb mennyiségben gyártott alapanyaga, mindig benne van az első ötben, az utóbbi időben évi 175 millió tonnát készítettek belőle, és ennek egyharmadát Kínában.
Bill David szerint a felmelegedés megállításában, vagyis a globális szén-dioxid-kibocsátás két százalékos csökkentésében a fenntarthatóan előállított ammóniának óriási szerepe lenne. Az ammónia világkereskedelmének ugyanis megvan a jól kiépített infrastruktúrája. Bárhol gyártják le az anyagot, a szállítás és a hosszú távú tárolás globálisan mindenhol megoldott és működik. Márpedig az ammónia üzemanyag is lehet, ami azt jelenti, hogy ha az előállítása nem jár károsanyag-kibocsátással, akkor üzemanyagként a közlekedést is kizöldíthetné.
Címlapkép forrása: Pixabay
NRGreport
