A fluorozott szénhidrogének hatása a globális felmelegedésre akár ezerszer nagyobb is lehet, mint a szén-dioxidé. Egy új vizsgálat szerint Kínából és Törökországból nagy mennyiségű, az éghajlat felmelegedését okozó gázokat csempésznek Európába.
Az Európai Bizottság két vizsgálatot indított a kínai napelemgyártók ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy „torzító” állami támogatásokból részesültek és „tisztességtelen előnyre” tettek szert.
Már más európai városokban is bejelentették, hogy hasonló politikát kívánnak bevezetni, vagy legalábbis gondolkodnak ezen.
Az Európai Unió lett az első nemzetközi szervezet, amely büntetőjogi szankciókkal sújtja a környezetkárosítás legsúlyosabb, „ökocídiumhoz hasonló” eseteit. Az ökoszisztéma pusztítása, beleértve az élőhelyek elvesztését és az illegális fakitermelést, az EU aktualizált környezetvédelmi bűncselekményekről szóló irányelve értelmében szigorúbb büntetésekkel és börtönbüntetésekkel lesz büntethető.
A globális kihívások, így kiemelten a klímaváltozás és az orosz-ukrán konfliktus okozta energiaválság a 2023. évre vonatkozóan is azt eredményezte, hogy az energetikai szabályozás a magyar jogalkotó által kiemelten kezelt terület maradt.
Az autók okozta légszennyezés csendes gyilkos Európában. Miért gyengítik tehát a kibocsátási normákat?
Miközben Európa a megújuló energiaforrások felé fordul, hogy diverzifikálja az energiaellátást az orosz olajtól és gáztól, a békés tengeri környezet milliárd dolláros biztonsági fejfájást rejt.
A szennyező anyagok szintje Milánó levegőjében majdnem négyszerese a biztonságosnak, ezért Olaszország egyik legforgalmasabb városa azt javasolta, hogy tiltsák ki az autókat a városközpontból.
Bulgária forró hangulatot teremtett azzal, hogy egy meglehetősen ellentmondásos törvényt hozott az orosz földgáz visszaszorítására, a döntés pedig közvetlenül érinti a szomszédos Szerbiát, de az EU és NATO tagtárs Magyarországot is.
