Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezető közgazdásza a decemberi Budapest LNG Summit egyik előadója az energiaátmenet kihívásairól, növekvő LNG keresletről és a kelet-közép-európai régió kihívásairól beszélt interjújában.

Lassabb gazdasági növekedésre, és kevésbé növekvő olajkeresletre számít az OPEC friss elemzésében a 2020-as év vonatkozásában. Erőteljesebben növekedhet az OPEC-en kívüli kitermelés, mint a világ olajigénye, melynek az a következménye, hogy tovább csökkenhet az OPEC piaci részesedése. Annak érdekében, hogy 2020-ban egyensúlyba kerüljön az olajpiac és ne alakuljon ki kínálati többlet, a kartell további termelésvisszavágására lenne szükség.

Az első félévben példátlanul nagyot esett a szén energiatermelésben betöltött szerepe az Európai Unióban. A folyamatot a szén-dioxid-kibocsátás költségeinek emelkedése, valamint a megújuló energia technológiák áresése és terjedése hajtja, de a földgáz árának csökkenése is hozzájárult. Az EU nyugati és keleti fele között azonban alapvető törés figyelhető meg e tekintetben is, ezért míg Nyugat-Európa valószínűleg már jóval 2030 előtt szénmentessé válhat, addig Szlovákia kivételével a kelet-európai országok még a kivezetés lehetséges céldátumát sem jelölték ki. 

A környezetrombolás és az ember okozta éghajlatváltozás napjainkban kétségkívül a figyelem középpontjába került. Minden probléma megoldásának első lépése annak felismerése, hogy baj van: ez a klímaváltozás esetében többé-kevésbé már megtörtént.

Az elektromos autók történetében először regisztráltak eladáscsökkenést a világon havi szinten, írja az MTI. Júliusban 14 százalékkal, 128 ezerre csökkent az eladott elektromos autók száma a Sanford C. Bernstein befektetési tanácsadó cég kedden közölt adatai szerint, amit a Bloomberg idézett.

A drágulás a rezsicsökkentett lakossági áramárat nem érinti, de a magyar vállalatok számára komoly versenyképességi hátrány az, ami szeptember elején kialakult. Sok tényező hatott egyszerre, de ami igazán súlyos, az osztrákok és a szlovákok nem exportáltak eleget felénk, a románok pedig „kiszippantották” a magyar rendszerből a villamos energiát.

Nagy vitákat szokott kelteni az autós és környezetvédelmi körökben, hogy egészen pontosan mennyire környezetbarát az elektromos hajtású autó. Míg az e-autók a működésük közben közvetlenül nem szennyezik a környezetüket, közvetve már nem teljesen zöldek, hiszen az áramtermelés közben is keletkezik károsanyag-kibocsátás. Másrészt egy e-autó a készítésekor is jobban terheli a környezetet, mint a benzines vagy a dízel, hiszen elő kell állítani azokat a nagyméretű akkumulátorokat.

Rengeteg információ halad át a Google szerverén nap mint nap, és szerencsére a tudomány felismerte, hogy ezeket jó célokra is lehet hasznosítani. Már volt egy próbálkozás a Google Flu Trends oldallal, ahol a keresési trendek alapján próbálták megjósolni, hogy hol üti fel a fejét egy-egy járvány. Bár ez a kísérlet kudarcba fulladt, Jose Azar tanulmánya sikeresen használja a Google Trends adatait, hogy megvizsgálja, milyen kapcsolat van az elektromos autók iránti érdeklődés és az olajárak alakulása között - írja a G7.

A napokban érdekes cikk látott napvilágot Dan Steffens tollából (https://oilprice.com/Energy/Crude-Oil/The-Real-Reason-Why-US-Oil-Production-Has-Peaked.html), aki az EPG csoport elnöke közel 20 évet töltött el az amerikai olajiparban. A becslése szerint idén első félévben az amerikai olajtermelés ideiglenes csúcsra juthatott. Ennél magasabb kitermelés egyelőre nem várható, hacsak nem az olajárak drasztikusan emelkednek a mostani 53-54 dolláros WTI szintekről. Ez a jóslat szöges ellentéte a nagy állami előrejelző cégek (EIA, IEA) becsléseinek, akik további jelentős kőolajkínálat növekedésre számítanak az Egyesült Államokból.

→ Itthon legtöbbször még mindig úgy esik szó az autóipar magyarországi jelenlétéről, mint egy sikertörténetről. 

→ De közben globálisan visszaesést, nálunk pedig romló munkahelyi környezetet és a társadalomra áthárított óriási költségeket is látni. 

→ A magyar kormánynak pedig alig van érdemi mozgástere, lényegében a multik beszállítói lettek. 

→ Interjú Gerőcs Tamással és Meszmann T. Tiborral. 

→ Ha olyan szinten akarjuk tartani a globális felmelegedést, ami még nem jár a Föld ökoszisztémájának, és ezzel együtt az emberi civilizációnak az összeomlásával, akkor mihamarabb le kell állni a fosszilis energiahordozók égetésével.

→ De hogyan tudnánk ezt megtenni? Milyen formában kellene átalakítani úgy a társadalmunkat, hogy az elviselhető legyen az embereknek? Ha ezekre a kérdésekre keressük a választ, akkor érdemes megvizsgálni Kuba "különleges időszakát" a kilencvenes évek első felében.

→ A karibi ország a Szovjetunió megszűnése után hirtelen arra kényszerült, hogy nagy mennyiségű olaj nélkül működjön, így Castro diktatúrája olyan radikális, zöld fordulatot hajtott végre, aminek a hatását ma is érezni az országban. A kubai válságkezelés tanulságos lehet a jelenkori, karbonsemlegességre törekvő demokratikus országok számára is.

A kőolajpiac mindig árgus szemmel követte a járműipar alakulását, mivel az új személygépkocsi eladások száma általában jól lekövette az olajkereslet alakulását. Vagyis aki új autót vagy nehézgépjárművet vett, az általában használta is, mégpedig az átlaghoz képest lényegesen többet. A járműgyártás dinamikája már tavaly is megtorpant, idén pedig még rosszabb a helyzet, ami az olajkeresletre nem vetít túl optimista képet előre.

Ha megnézzük az idei nyár slágertémáit a nyugati és a magyar sajtóban, egyértelműen látszik, hogy a globális felmelegedés áttörte az ingerküszöböt. Az Európát sújtó páratlan júniusi hőhullám a legszkeptikusabb hangokat is elhallgattatta, miközben a klímapolitika egyre inkább politikai vonalon is megjelenik, elég csak a zöld pártok előretörésére, vagy a svéd tinédzser, Greta Thunberg tiltakozó hullámának sikerére gondolni.

Az európai szükséglet tízszeresének megfelelő mennyiségű villamos energia lenne termelhető pusztán a szárazföldre telepített szélerőművekkel, illetve a szárazföldi szélenergia elméleti potenciálja alapján - ez a végkövetkeztetése egy német tudósok által készített új tanulmánynak, amely a témában eddig megjelent értékelésekhez képest jóval nagyobbra becsüli a kontinens hangsúlyozottan elméleti szélenergia-potenciálját. Ezzel együtt Európa áramellátásának 100 százalékban szélenergiából történő kielégítése egyelőre nem megvalósítható a társadalmi, gazdasági és politikai akadályok miatt. 

Szintet lépett a befektetői társadalom a klímaváltozás ügyében. Éveken keresztül csak közgyűlési határozatokban próbálták rábírni a cégeket a környezettudatosabb magatartásra, most nagy vagyonkezelő cégek kezdték el egyszerűen tömegével eladni az olajipari és szénbányászatban érintett cégek részvényeit. Nem csak a felelős magatartás, de a hideg számítás is szerepet játszik a döntésben.

Nagyon meglepő tanulmányt publikált BNP Paribas. A szél- és a naperőművek hétszer több energiát képesek előállítani egységnyi tőkebefektetéssel a közlekedés számára, mint ami a benzin égetéséből kinyerhető a jelenlegi olajárfolyamok mellett. - írja a Bloomberg. 

Bár az európai folyókon kialakult alacsony vízállások az elmúlt napokban emelkedtek a csapadéknak köszönhetően, a trend arra utal, a következő években egyre gyakrabban tűnhet el a víz részben, de akár teljesen is számos, a vízellátás és a gazdaság szempontjából fontos folyóból nyaranta. Az alacsony vízállás ráadásul a vízhőmérséklet jelentős emelkedésével jár, mindez pedig több szektort kedvezőtlenül érint, így a folyami teherszállítás mellett az európai energiatermelést és -ellátást is veszélyeztetheti. 

A Föld nagy része ma már szinte szó szerint úszik a szemétben, az országok és városok egyre nehezebben tudják kezelni a helyzetet, a hulladék jelentős részét pedig a műanyagok teszik ki. A szemétválság kezelése érdekében egyre több országban tiltják be az egyszer használatos műanyagokat, amit azonban az iparágban sem néznek tétlenül: érdekvédelmi szervezeteiknek az Egyesült Államok számos államában sikerült olyan törvényeket elfogadtatniuk, amelyek megakadályozzák, hogy a politikai döntéshozók az egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalát tiltó szabályokat hozhassanak. 

Szinte napra pontosan egy évvel a tavalyi hosszú, nagy kánikula beköszönte után ugyanonnan indul újra a paksi atomerőmű hűtési mizériája, mint 2018-ban: augusztussal átlépett a kritikus hőmérsékleti sávba a Duna.Szinte napra pontosan egy évvel a tavalyi hosszú, nagy kánikula beköszönte után ugyanonnan indul újra a paksi atomerőmű hűtési mizériája, mint 2018-ban: augusztussal átlépett a kritikus hőmérsékleti sávba a Duna - írja a Napi.hu.

Miközben lassan három éve jogszabály tiltja Magyarországon új szélerőművek építését, Európában a 2010-ig megépített kapacitásunk majd tízszeresét kapcsolják az áramhálózatára - félévenként.

Az elmúlt két hónapban az olajpiac volatilitása drasztikusan lecsökkent, a WTI lényegében 55 és 60 dollár között mozgott. Ez csak a nyári uborkaszezonnak köszönhető vagy inkább a bizonytalanság vette át az uralmat a piacon?

A világ vízigénye egyre emelkedik a Föld népességének növekedésével, ezen igény kielégítése azonban, nagyrészt éppen az emberi tevékenység hatására mind nagyobb kihívásokba fog ütközni az előrejelzések szerint. A világ számos pontja jelenleg is vízválságot él át, amit részben a klímaváltozás, részben a vizek pazarló túlhasználata, részben a közvetett és közvetlen szennyezés idéz elő. A klíma- és műanyagválsághoz hasonlóan itt is égetően nagy szükség lenne új intézkedések bevezetésére és új, jellemzően kormányzati beruházásokra, másképp a következő évtizedekben olyan országok is megtapasztalhatják a vízhiányt, amelyek eddig nem.

Napjainkban hatalmas léptekkel változik az üzemanyag-kiskereskedelem. Az elektromos autózás és más alternatív üzemanyagok megjelenése, az új közlekedési formák kialakulása, a kényelmi és személyre szabott szolgáltatások iránti egyre jelentősebb fogyasztói igény olyan trendek, melyek alapjaiban változtatják meg a piaci versenyt és kikényszerítik a jelenlegi üzleti modellek felülvizsgálatát.

Az elmúlt napok leggyakoribb kérdése, hogy vajon mi az oka a MOL árfolyamesésének? Számomra úgy tűnik, hogy nincs probléma fundamentálisan a céggel, a régiós kereslet is erős és a MOL-nak is jól megy a bolt. A nemzetközi környezet azonban egyáltalán nem támogató, a szektor iránti bizalom továbbra sem stabil. Az ajánlásunk továbbra is Felhalmozás, 3.720 forintos célárral, amit arra alapozunk, hogy a világ elkerüli a recessziót.

A fosszilis energiahordozók megújulókra cserélésével kapcsolatos egyik ellenérv, hogy az előbbieket sokkal jobban megéri kiaknázni. A hagyományos számítás szerint a szén, a földgáz és a kőolaj felhasználásával 25-ször annyi energiát lehet nyerni, mint amennyit a kiaknázásukra kell fordítani. Vagyis például egy hordó kőolaj energiamennyiségével 25 hordónyit lehet a felszínre hozni.

A kőolaj és a földgáz szó szerint mozgásban tartja az emberiséget; jó ideje gyakorlatilag egyet jelentenek a pénzzel és a hatalommal, és ennek megfelelően gyakran vért is ontanak értük. Manapság ha valaki a fosszilis energiahordozókra gondol, rögtön a Közel-Kelet jut eszébe, tele olajnagyhatalmakkal. (Persze ha nem kezdünk el világszinten kevesebb fosszilis és nem megújuló energiaforrást használni, ezek a gazdag országok is komoly problémáknak nézhetnek elébe).

A JP Morgan pesszimista az olajpiaci kilátásokat tekintve. Mind keresleti, mind kínálati oldalról lefele mutató hatások azonosíthatóak az olaj esetén. Az elemzőház becslése szerint 2020 végére 52 dollárra eshet a Brent árfolyama. 

Ma reggel (07.17.) találtam erre a Bloomberg ábrára, amely mutatja, hogy miként alakul a hajózási célú fűtőolaj kereslet Szingapúrban, a legnagyobb ázsiai piacon, ami az egész régióra meghatározó.

→ Románia azon kevés európai ország közé tartozik, amelyik nagyrészt hazai kitermelésű gázzal képes ellátni magát.

→ Az utóbbi években ígéretes mezőkre bukkantak a Fekete-tenger mélyén, és a tengeri kitermelésben jártas amerikai ExxonMobil az osztrák OMV helyi leányvállalatával közösen már elő is készítette a kitermelését. 

→ Ehhez képest idén jelentősen nőtt az orosz behozatal, és a tengeri mezők megnyitásáról szóló végső döntést az amerikaiak elhalasztották. 

→ Az amerikaiak most azt jelezték a román kormánynak, hogy fontolgatják romániai érdekeltségeik eladását is.

→ Ez a fejlemény különösen aggasztó Magyarország számára, mert ezzel a gázzal végleg megszabadulhatott volna Magyarország az orosz gázfüggéstől.