Júliusban inkább negatív piaci kilátásokról és 40 dollár alá benéző olajárról számoltunk be, a legújabb derűlátó várakozások szerint azonban a COVID-19 egy esetleges második hulláma már közel sem rengetné meg a tavaszihoz hasonlóan a piacot.

A koronavírus-járvány miatti lezárások világszerte a közlekedés csökkenését eredményezték, ez pedig az olaj iránti kereslet összeomlásához vezetett. Egyelőre továbbra is kilátástalan az olajtársaságok közeljövője – írja a Focus.de.

A fejlett országokban, bár vannak jól fotózható és kommunikálható részeredmények, összességében messze szennyezőbb a közlekedés, mint a közép-európai országokban – állítja a G7 cikke.

Májusban, a járványvédelmi korlátozások bevezetésének harmadik hónapjában a vártnál nagyobb mértékben csökkentek az ipari termelői árak az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtöki jelentése alapján.

Ez a magas fogyasztás ráadásul az időjárással önmagában egyáltalán nem magyarázható. E tekintetben magasan az EU-átlag fölött vagyunk, előzve az összes észak-európai országot, és nagyjából az egész Baltikumot is – írja a Pénzcentrum.

Hosszú távon nem tartható fenn az a jelenlegi rendszer, amelyben a szolgáltatónak a fogyasztói áron kell átvennie az áramot a fogyasztótól. De végül mégsem ezért, hanem egy uniós rendelkezés miatt fog megszűnni a szaldós elszámolás  - írja a Villanyautósok.hu.

A globális kőolajpiacon látványosan csökkent az aggodalom, hogy elfogynak az olajtárolói kapacitások. Április végén még arról szóltak az előrejelzése, hogy néhány héten belül nem lesz hol tárolni a nyersanyagot. De mára ez a helyzet megváltozott, aminek a fő okai a kereslet emelkedése, és az OPEC-en kívüli szereplők termelésének mélyrepülése. Úgy tűnik, az április 19-i negatív WTI ár minden olajvállalatot már korábban lépésre kényszerített, még azelőtt, hogy megteltek volna a tárolók - írja Pletser Tamás szakértő, az erstamarket.hu-n.

Márciusban 5,6 százalékkal csökkent az ipari termelés, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 10,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása ebben az időszakban már jelentős volt - erősítette meg szerdán kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az Európai Bizottság (EB) tavaszi gazdasági előrejelzése szerint a koronavírus-járvány nagyon súlyos következményekkel jár mind a világ, mind az Európai Unió (EU) társadalma és gazdaságai számára. Az uniós és nemzeti szintű gyors és átfogó szakpolitikai válaszintézkedések ellenére példátlan mértékű visszaesésre számíthat az idén az EU gazdasága.

A világ 100 millió hordó/nap olajat fogyasztott a koronavírus járvány előtt. Vajon mikor érjük el ismét el ezt a szintet? A legoptimistábbak szerint az év végére, mások szerint 1-2 év múlva, míg a legpesszimistábbak szerint soha.

Rekordnagyságú csökkenés várható az idén a világ energiafogyasztásában és a szén-dioxid-kibocsátásban a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön publikált jelentése szerint.

A COVID-19 járvány által kikényszerített lassulás, megtorpanás egyúttal lehetőséget ad a vállalatoknak, bankoknak, egyéb gazdasági szereplőknek és valamennyiünknek arra, hogy átgondoljuk a folytatást. Egy hamarosan elfogadandó új uniós szabályozás alapján a zöld finanszírozás terén már látszanak a lehetséges "fenntartható” ösvények.

A magyarországi üzemanyag-kutakon összesen átlagban a benzinár 20 és a gázolajtarifa további 10 forint körüli eshet még - véli Pletser Tamás, az Erste Bank Zrt. olaj- és gázpiaci elemzője.

Európában a járvány terjedésével jelentősen visszaesett az üzleti aktivitás és ezzel a villamosenergia-fogyasztás is márciusban az előző év azonos időszakához képest, Magyarországon azonban még az áramfogyasztás 1,3 százalékos emelkedését regisztrálták - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) csütörtökön közzétett elemzéséből.

Februárban az ipari termelés 4,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munka- és szökőnaphatástól megtisztított adatok szerint a termelés 1,7 százalékkal emelkedett - erősítette meg szerdán kiadott második becslésében a múlt kedden közölt előzetes adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Vasárnap lezárult az Oroszország és Szaúd-Arábia közötti olajháború és történelmi alku született a felek között, köszönhetően Donald Trump személyes közbenjárásának is. Bár a legújabb megállapodás első ránézésre az Egyesült Államoknak a legkedvezőbb, de ezzel az egyébként relatív drágán termelő amerikai palaolajszektor közel sincs kint még a kútból. A globális olajpiac sem lélegezhet fel, ugyanis a bezuhant kereslet jelenlegi szintje a kétszerese a jelenleg elfogadott termelés-csökkentésnek. Újra talpraálló keresleti oldal nélkül ez a megállapodás – egyelőre - csak egy ambuláns sebkötözés egy nyílt lábszártörésre.

A helyzet ismert: az egész világon drasztikusan csökkent illetve csökkentették a légi, vízi és földi közlekedést. A globális fogyasztás körülbelül napi 20 millió hordóval esett, ami nagyjából 20%-os csökkenést jelent. A világ tárolói telítve vannak, a szaúdiak – OPEC+ megegyezés hiányában - rekordmennyiségben termelnek. Sok befektető jó vételi lehetőséget lát a rendkívül alacsony olajárak mellett, kivitelezni viszont nagyon nehéz.

Továbbra is kedvező a nemzetközi befektetői hangulat, így elemzői várakozás szerint emelkedéssel nyithat a hazai részvénypiac is kedden.

A globális olajáresés (és az ebből is következő mostani magyarországi 300 forint körüli benzinárak) egy későbbi hatalmas olajárrobbanásnak ágyazhat meg. Nem lenne meglepő , ha 2023-ban dollárban háromszámjegyű olajárat és forintban ötössel kezdődő benzinárakat látnánk a kutakon – írja Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője, a G7 Ekonomi véleményrovatában.

Európa országaiban 2-7 százalékkal esett a villamosenergia-igény a koronavírus-járványra adott válaszok, elsősorban a gazdasági aktivitás gyengülése következtében. Magyarország a kisebb csökkenést mutató országok közé tartozik, itt 3 százalékkal mérséklődött a villamos energia iránti igény.

Londoni makrogazdasági elemzők legfrissebb előrejelzései szerint a 2008-2009-es globális pénzügyi válsághoz hasonló, vagy még sokkal mélyebb recesszió várható az idén a világgazdaságban az új koronavírus okozta járvány gazdasági hatásai miatt. Egyes elemzői várakozások szerint az idei évet a feltörekvő európai térség is recesszióban tölti, és a világgazdaság két év múlva érheti el ismét tavalyi teljesítményét - írja az MTI.

A koronavírus-világjárvány terjedése sokakból a józan megfontolásokon túlmutató pánikvásárlásokat vált ki, amelyek során hatalmas mennyiségű élelmiszert, fertőtlenítőszereket, WC-papírt és egyéb terméket igyekeznek beszerezni a boltokat megrohamozó vásárlók. A bizonytalan időkre jellemző pánikvásárlások célpontjai tehát jellemzően a nem tartós fogyasztási cikkek, azonban a katasztrofális bozóttüzeket csak február végére, március elejére eloltó, a közelmúltban súlyos áradásoktól is szenvedő és máris a koronavírus-járvány fenyegetésével szembenéző Ausztráliában a napelemek példátlan mértékű felvásárlása indult meg - írja a Pv Magazine.

Londoni makrogazdasági elemzők legújabb helyzetértékelései szerint a koronavírus-járvány gazdasági hatásaiból eredő idei globális növekedési veszteség elérheti a 850 milliárd dollárt, különös tekintettel arra, hogy több nagy gazdasági erőcentrumban egész éves visszaesés várható. Egyes londoni elemzői várakozások szerint ugyanakkor a magyar gazdaság éves recesszió nélkül átvészelheti a járványos időszakot - írja az MTI.

Februárban 7,4 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új személygépkocsik száma az Európai Unióban éves összevetésben részben amiatt, hogy néhány EU-országban megváltoztak az adók, lassult a globális gazdasági növekedés és nőtt a fogyasztói bizonytalanság - írja az MTI.

Jelentősen visszaesett az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom Kínában az év első két hónapjában az országot sújtó új típusú koronavírus-járvány miatt életbe léptetett óvintézkedések következtében, amelyek a feldolgozóipar tevékenységének széles körű leállásához vezettek.

A koronavírus-járvány gazdasági aktivitást fékező hatása miatt alig fog növekedni idén a világ olajkereslete a tavalyihoz képest a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete, az OPEC szerdán kiadott havi rendszeres világpiaci felmérése szerint.

Ed Hawkins klímatudós elkészítette a mára emblematikussá vált „klímacsíkok” kétezer évet felölelő verzióját, ami segít perspektívába helyezni az utóbbi évtizedekben tapasztalt egyre gyorsuló ütemű globális felmelegedést – írja a masfelfok.hu.

Januárban az ipar belföldi értékesítési árai átlagosan 3,7 százalékkal nőttek, ezen belül a 63 százalékos súlyt képviselő feldolgozóipar árai 5,9 százalékkal emelkedtek, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 0,6 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz mérten. Az exportértékesítés árai 3,8 százalékkal nőttek, ezen belül a feldolgozóiparban 4,6 százalékkal emelkedtek. A termelői árak összességében 3,8 százalékkal haladták meg a tavaly januárit - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Jelenleg nem sok jel utal arra, hogy a COVID-19 koronavírus járvány csillapodna, sőt, újabb országokból jelentenek fertőzésgyanús vagy fertőzött eseteket és a járvány több országban is gyorsan terjed. Az egyik, a járvány által súlyosan érintett gazdasági terület a globális idegenforgalmi ágazat, ugyanakkor a félelmek ellenére egyelőre továbbra is viszonylag biztonságosan lehet utazni bizonyos szempontok figyelembevételével és ésszerű óvintézkedések meghozatalával. Egy tekintetben a járvány váratlan pozitív hatással is lehet a szektor teljesítményére, ugyanis aktivitásával együtt üvegházhatásúgáz-kibocsátása is érdemben mérséklődhet.