Közeleg az egyszer használatos műanyagok részleges betiltásának határideje. A cégeknek egy év áll rendelkezésükre, hogy megoldást találjanak több eldobható műanyag eszközük kiváltására. Az Indepack Kft. kérdőívben fordult közel 7.000 vendéglátóipari céghez, hogy kiderüljön milyen alternatívát választanak a cégek a tiltás után, megoldást jelentenek-e a tartós, visszaváltható dobozok, illetve hányan használnak már most környezetbarát eszközöket. A nem reprezentatív kutatásból kiderült az is, hogy a cégek több mint 60%-ánál a hely adottságai nem engedik a tartós dobozok bevezetését.

Az Euronews - cikke szerint egy átlagos budapesti közlekedő 2018-ban 162 órát, vagyis 4 óra híján egy teljes hetet töltött forgalmi dugóban. Ezzel a magyar főváros a harmincadik helyen áll a 38 ország, több mint 200 világvárosát tartalmazó listán - derül ki a Inrix kutatóintézet jelentéséből.

Magyarország viszonylag kevésbé részesülhet a tiszta energiaforrásokra átállást segítő uniós alapból, amelyre az Európai Bizottság 100 milliárd eurót különít el - mondta a Századvég Gazdaságkutató Zrt. energetikai üzletágvezetője hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Ferdinand Dudenhöffer, A Duisburg-Essen Egyetem autóipari kutatóintézetének, a CAR-Institutnak az igazgatója úgy véli, hogy a német autóipari vállalatok a jelenlegi munkahelyeiknek mintegy 10 százalékát fogják felszámolni 2030-ig.  Csak a bmw, az audi, az opel, a daimler, a bosch és a continental menedzsmentjének létszámleépítési döntése mintegy 55 ezer, főleg németországi munkahelyet érinthet a következő években – írja a Portfolio.

2030-ig 90 százalékban karbonsemlegessé tenné a kormány a már most is több mint 50 százalékban kibocsátásmentes hazai áramtermelést a villamosenergia-termelési mix radikális átalakításával. A megvalósítás egyáltalán nem tűnik kivitelezhetetlennek, azonban a régi paksi blokkok fokozatos leállítása, 2032 után ismét emelkedésnek indulhat a magyarországi szén-dioxid-kibocsátás, ezért új megoldásokat kell majd bevetni annak érdekében, hogy 2050-re elérhető legyen az ország Európai Bizottság céljaival összhangban álló teljes klímasemlegessége.

A környezettudatosabb, zöld közlekedés egyre inkább begyűrűzik a mindennapjainkba. Az előző évtized kétségkívül a bicikli időszaka volt, újra menő lett két keréken járni, még a városokban is elkezdtek figyelni a bringásokra, épültek a bicikliutak, előtérbe került a biciklis biztonság. Szakértők szerint a következő évtized váltást hozhat, és végre jöhetnek a mindennapi használatba az elektromos autók is – de a 2020-as évek igazi sztárjai mégis az elektromos rollerek és biciklik lehetnek.

2019 kétségtelenül a környezetvédelem bölcsődei éve volt. Sok kezdeményezés hódított teret magának az évben, amelyek hatására csökkenhetnek például az eldobható műanyag termékek a boltok polcain, de említhetnénk azt is, hogy egyre inkább előtérbe került a karbonkibocsátás visszaszorításának kérdésköre. Világszerte megerősödtek a „zöld hangok”, világméretű mozgalmak indultak, mint például a Fridays for Future. Beérnek vajon a törekvések a következő években? Eljöhet a várt áttörés? Sokan a „zöld évtized” kezdetének jósolják 2020-at, és bár garancia nincs a gyökeres változásra, van néhány igen ígéretes innováció, amelyek abban az esetben, ha beérnek a következő években, nagy mértékben elősegíthetik a pozitív változást - írja ifj. Chikán Attila, a Chikansplant blogján.

Magyarországon a vegy- és a gyógyszeripar használta fel a legtöbb energiát az iparon belül 2018-ban, a szegmensre 48,4 petajoule jutott. Ez az egész ipar 186,7 petajoule-os igényének a 25,9 százaléka volt - írja a csütörtöki Világgazdaság és a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal statisztikái alapján az Index. 

A teljes hazai áramtermelés több mint húsz százalékát is elérte rövid időre a nap- és szélerőművek termelése, de persze e két technológia együttes súlya éves átlagban jóval kisebb, 2018-ban együtt a három százalékot sem érte el. Viszont a múlt évben beindultak a naperőmű-építések.

A múlt heti amerikai akció, Kasszem Szulejmani iráni főtiszt „likvidálása” ráerősített az október eleje óta tartó emelkedő olajár trendre. A kérdés, hogy vajon mennyire fenntartható ez az emelkedés, meddig nőhet a kőolaj ára. Úgy vélem, a 75-80 dolláros szintet nem fogja átütni az energiahordozó jegyzése, hacsak a geopolitikai feszültség valódi kínálatszűkítése jár együtt. Erre azonban nem sok az esély, egy tényleges háború nem érdeke egyik félnek sem, a feszültség fenntartása viszont annál inkább.

Kínában az utóbbi években rohamléptekben nőtt a szél- és a napenergia-termelés, miután az állam bőkezűen támogatta a megújulóenergia-beruházásokat.

Azonban az állami támogatások növekvő költsége, illetve a romló kínai gazdasági adatok miatt az elmúlt bő egy évben háttérbe szorult a zöldenergia, és ismét előtérbe került a szén.

2019 első félévében súlyosan visszaestek a zöldenergia-beruházások az állami támogatások kivezetése miatt, miközben szénerőművek tucatjai állnak építés és tervezés alatt.

Ezzel párhuzamosan Kína üvegházgáz-kibocsátás is újra növekedni kezdett.

Nem arról van szó, hogy egyedül Kína felelne a globális üvegházgáz-kibocsátási adatok romlásáért, de a kínai zöldforradalom megtorpanása az ország méretéből fakadóan a globális klímavédelmi célokat is kétségbe vonja - olvasható az Index oldalán.

Nemcsak a világ részvénypiacai, hanem néhány nyersanyag is igen jól teljesített az idén. A mezőnyből kiemelkedik a palládium 50 százalékot meghaladó szárnyalása, de a kőolaj, sertésárak, és az arany is kellőképpen megörvendeztette befektetőit. Utánanéztünk, hogy mi okozta az előbb említett nyersanyagok idei kedvező hozamait.

Várhatóan a következő évben is folytatódni fog az olyan technológiák térhódítása, mint a mesterséges intelligencia vagy az önvezető autók, de ez szinte magától értetődő. Az azonban már meglepőbb lehet, hogy például az elektromos biciklik vagy épp a hangoskönyvek piaca is felpöröghet 2020-ban. A Deloitte technológiával, médiával és telekommunikációval foglalkozó részlegének (Deloitte TMT) jövő évi prognózisából, az üzleti szempontból is legizgalmasabb fejlesztések között szemezgettünk.

Bár idehaza továbbra is megjelennek olyan vélemények, hogy a német Energiewende - vagyis az atomtól, és a széntől elköszönő, energiahatékonyságra és zöldenergiára támaszkodó útiterv - kudarcra van ítélve, a számok évek óta nem az ellenkezőjét mutatják. A legfrissebb adatok is, sőt - olvasható a Napi.hu oldalán.

Az Apache részvények decemberben látványosan, 18 éves mélypontra zuhantak, aminek a fő oka az volt, hogy a cég kutatási jelentése a surinami Maka Central-1 fúrással kapcsolatban nem hozott kellemes híreket. A cég a 6.200 méteres réteghez képest mélyebbre, 6.900 méterre fúr le, ami azt jelenti, hogy a legnagyobb potenciállal bíró rétegben nem talált a cég kitermelhető szénhidrogént. A befektetők leginkább a suriname-i kutatástól várták, hogy sikerül növelni a cég bizonyított készleteit, de úgy tűnik a remény hiú maradt.

Ez a cikk már több, mint egy éve áll megjelenésre készen, de új, a téma felderítését segítő információk felbukkanásának reményében hónapról hónapra halogattuk a publikálását. De nem várunk tovább. Ha valaki ennél pontosabb vagy bővebb információval rendelkezik az olajfinomítás energiaigényével kapcsolatosan, az ossza meg azt velünk hozzászólás formájában - kéri a Villanyautósok!

Az E.ON kiszámította: ha a Csillagok háborújának Halálcsillagát napelemekkel borítanák be, az 2,5 milliárd háztartás energiaellátását tudná biztosítani, megoldva egy jó időre az emberiség energiaszükségletét a Földön - derül ki a közleményükből.

Az energiaiparban nem történtek nagy meglepetések 2019-ben, ami nem jelenti azt, hogy unalmasan telt volna az év. Volt egy kis csihi-puhi a Közel-Keleten, és még lehet ennek folytatása. Bár ma úgy látszik, hogy a világ energiabiztonsága megoldott, ez gyorsan megváltozhat.

Az olajpiacot továbbra is a nagy fokú bizonytalanság jellemzi, de van néhány olyan tényező, ami azt sugallja, hogy a jövő év inkább emelkedő árakat hozhat magával. A játékot persze továbbra is elronthatja több tényező, de összességében egyfajta enyhe optimizmus látszik. Továbbra is hiszek abban, hogy a 40-80 dolláros ársáv lesz a meghatározó a következő 5 évben, nő az esélye annak, hogy az ársáv felső részében lesz az olajár 2020-ban.

Magas légszennyezettségi mutatókra figyelmeztettek környezetvédők kedden –írja az MTI. A CEE Bankwatch Network nevű civil szervezet kutatása szerint a nyugat-balkáni országok többsége nem teljesítette az ipari szennyezés csökkentésére vonatkozó európai uniós elvárásokat.

Előzőhét csütörtökön ültek össze Bécsben a világ olajnagyhatalmai, és akciójukat több mint 5 százalékos kőolajár emelkedés koronázta. További termelésvisszavágásról döntöttek, továbbá a szaúdiak továbbra is kvótájuk alatt fognak termelni ígéretük szerint 2020 első negyedévében. A gázolaj kiskereskedelmi ára hamarosan lekövetheti a nyersolaj jegyzésének emelkedését, mely 5 forintos emelést jelenthet önmagában a kutakon, a benzin részéről csak idő kérdése a hasonló mértékű árelmozdulás.

A világ legnagyobb olajtermelő országai várhatóan tovább fogják korlátozni olajkitermelésüket, hogy a 60 dollár/hordó körüli árszintről 70-80 dollárra tornásszák fel a fekete arany árát. Ha elérik a céljukat, az a benzin árát is növelné.

Az európai autóipar központja egyértelműen Németország, ahol 870 ezren dolgoznak ebben a szegmensben. Az őt követő Franciaországban ennek alig negyede, 223 ezer ember dolgozik az autóiparban. A hatalmas különbség azonban némileg csökkenőben van, ugyanis az elmúlt hetekben többek között a Mercedes-Benzt tulajdonló Daimlernél és az Audinál is jelentős leépítésről döntöttek.

Az OPEC tagállamok csütörtökön és pénteken ülnek össze ismét, immár 177. alkalommal Bécsben. A kérdés, hogy sikerül-e összehozni Szaúd-Arábiának még egyszer a kőolaj termelés összehangolt csökkentését és akár tovább szorítani az OPEC össztermelési kvótáját? Az előjelek sok szempontból kedvezőtlenek, de egy adu ász lehet a szaúdiak kezében: elképzelhető, hogy ez a termelésvágás lesz az utolsó, mely szükséges ahhoz, hogy valóban egyensúlyba kerüljön a globális olajpiac.

Az Aramco elsődleges kibocsátása (IPO) a végéhez közeledik. Már most látható, hogy a tranzakció sikerrel zárul. Az egyéni befektetőknek felajánlott részvényeket a múlt héten már lejegyezték, míg az intézményi befektetőknek felajánlott 1%-nyi Aramco részvényre is érkezett már annyi vételi ajánlat, hogy december 4-én valóban lezárható a jegyzés. A világ legnagyobb IPO-jával december 11-én kezdenek kereskedni a rijádi Tadawul értéktőzsdén.

Az IMO2020 bevezetésével három piaci hatást vártak a szakértők, amiből egyelőre mindössze egy következett be. Úgy tűnik, a finomítói, kereskedői és tengeri szállítási szektor gyorsabban alkalmazkodott a helyzethez, mint amire várni lehetett. Emellett a 2019-es gazdasági lassulás, s az emiatt bekövetkezett finomított termék és kőolajkereslet csökkenés is feje tetejére állította a piacot.

A növekvő CO2 árak miatt a német villamosenergia piacon jelentős áremelkedés történt az elmúlt másfél évben. A magyar piac még ennél is nagyobb mértékben drágult, az éves zsinórtermék már 11 €/MWh-val drágább nálunk, mint Németországban. Legújabb jelentésében a MEKH az árak szétválásának okait azonosítja.

Társadalmi konzultációs kérdőívet tett közzé a kormány a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiáról. A hét elején megjelent kérdőív nem kapott túl sok reklámot, viszont hétfőn le is zárják a válaszolási lehetőséget.

Az orosz gáz nagy üzlet. A kereskedelem legismertebb szereplője az éppen 25 éves orosz–magyar cég, a Panrusgáz. A Gazprom és az MVM mellett ennek a cégnek van egy kevésbé ismert bécsi hátterű tulajdonosa is, a Centrex. Utóbbinál nagy változás készül, és már új emberek bukkantak fel. Mi történhet a magyar gázpiacon?