Mozgalmas évet zár a hazai energiaszektor. Fertőtlenítőszer gyártásba kezdett a MOL, átalakult az árampiac, átvette az MVM a Mátrai Erőművet. 2020 legmeghatározóbb eseményei.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) „Coal 2020” jelentése szerint ugyan a globális szénfogyasztás   7%-kal, vagyis több mint 500 millió tonnával csökkent 2018 és 2020 között, 2021-ben mégis 2,6%-os kereslet növekedés várható, köszönhetően elsősorban Kínának, Indiának és Délkelet-Ázsiának.

Régóta húzódó bizonytalan helyzetet zárt le, hogy a napokban aláírták a romániai cernavodai atomerőmű csaknem 8 milliárd dolláros bővítési projektjéről szóló román-amerikai kormányközi megállapodást. Az amerikaiak belépése a projektbe ugyan nem nevezhető váratlannak, tekintettel a két ország közötti hagyományosan jó kapcsolatra, ugyanakkor maga a cernavodai atomerőmű és tervezett bővítésének története több meglepő fordulatot is hozott, és nem kizárt, hogy még tartogat is.

Nem törte még át az 50 dollárt az olaj ára. Miután beadták az első vakcinát Nagy-Britanniában, a rövid ideig tartó fellendülést követően a befektetők ismét a járvány okozta keresletcsökkenéssel vannak elfoglalva.

A Goldman Sachs arra számít, hogy a Brent nyersolaj a következő évben hordónként 65 dollárt fog elérni a Covid-19 vakcina és az OPEC+ visszafogott növekedésének köszönhetően.

A Cambridge Econometrics (CE) kutatócég budapesti irodájának friss tanulmánya szerint fenntartható, zöld megújulási programokkal megsokszorozhatják a gazdaság újraindítása érdekében tett lépések hatását a visegrádi négyek. A cég szerint közülük is Magyarország lehet a régió nyertese, a növekedés eredményeként idehaza összesen a GDP 4 százalékát kitevő többlet keletkezhetne 2030-ig.

Fokozódhat a Föld felmelegedése, ha az aeroszolszennyezést csökkentjük, ám az üvegházhatású gázok kibocsátását nem – számolt be egy új amerikai kutatás eredményeiről az MTI.

Mostanra már talán biztosak lehetünk abban, hogy a demokrata Joe Biden nyerte meg az idei amerikai elnökválasztásokat. Íme néhány változás, amelyek az Egyesült Államok energiapolitikájában bekövetkezhetnek irányítása alatt.

Az amerikai választásokon a demokrata győzelem esélye ijesztgeti az olaj- és gázipart, akik épp félve figyelik és számolgatják, vajon mit jelenthet az esetleges hatalomváltás számukra.

Az amerikai elnökválasztási szezonban az energiaszektort érintő kérdéseket főként a munkahelyszám csökkenése vagy növekedése mentén vitatták meg. A kaliforniai BW Research Partnership Inc. adatai alapján a tényleges olaj- és gázipari foglalkoztatási számok mást mutatnak, mint gondolnánk. 

A következő hónapokban 193 repülőtér kerülhet csőd közelébe, ha az utasforgalom az év végére nem kezd helyreállni: 277 ezer munkahely és 12,4 milliárd euró GDP forog kockán. 

Bár a számos amerikai fiatal a klímaváltozásért aggódik leglátványosabban, mégis amikor az elnökválasztáson kell szavazni, sokan úgy vélik: nem a klímaváltozás a legfontosabb kérdés, hanem sokkal inkább az Egyesült Államok megtépázott gazdasága, a COVID-19 járvány és a faji igazságosság kérdése.

Energia, közlekedés, ipar, épületek és mezőgazdaság – ezekben a szektoroknak kell több és hatékonyabb innovációs fejlesztést mielőbb felmutatni, hogy a 2050-re beharangozott nettó zéró célkitűzés elérhető legyen. A francia tanácsadócég, a Capgemini nemzetközi szakértők több tucatjával dolgozta ki hozzá az 55 pontból álló Fit for Net-Zero akciótervet.

(Bloomberg) – A Deloitte LLP elemzése szerint az amerikai kőolaj- és vegyipari ágazatokban a világjárvány következtében megszűnt munkahelyek csaknem háromnegyede nem tud a jövő év vége előtt visszatérni.

A világ legzöldebb országainak listáján csak európai ország található az első 10 helyezett között. Dánia az élre ugrott, Svájc harmadik helyre csúszott vissza, Hollandia épp nem fért fel a top10-be, míg Japán a 12, Magyarország pedig a 33. lett. 

Vannak, akik szerint nincs helyük a villamosenergia-mixben, míg mások úgy vélik, az atomerőművek jelentik a legjobb választ az egyre fenyegetőbb klímaválság megoldására. Egyelőre az Európai Bizottság sem rendelkezik kiforrott állásponttal azzal kapcsolatban, hogy a nukleáris energia besorolható-e fenntartható zöld beruházásként, ezért Közös Kutatóközpontját (Joint Research Centre, JRC) bízta meg a kérdés tisztázásával, de már a vizsgálatra vonatkozó döntés is heves kritikákat váltott ki.

Júliusban inkább negatív piaci kilátásokról és 40 dollár alá benéző olajárról számoltunk be, a legújabb derűlátó várakozások szerint azonban a COVID-19 egy esetleges második hulláma már közel sem rengetné meg a tavaszihoz hasonlóan a piacot.

A koronavírus-járvány miatti lezárások világszerte a közlekedés csökkenését eredményezték, ez pedig az olaj iránti kereslet összeomlásához vezetett. Egyelőre továbbra is kilátástalan az olajtársaságok közeljövője – írja a Focus.de.

A fejlett országokban, bár vannak jól fotózható és kommunikálható részeredmények, összességében messze szennyezőbb a közlekedés, mint a közép-európai országokban – állítja a G7 cikke.

Májusban, a járványvédelmi korlátozások bevezetésének harmadik hónapjában a vártnál nagyobb mértékben csökkentek az ipari termelői árak az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtöki jelentése alapján.

Ez a magas fogyasztás ráadásul az időjárással önmagában egyáltalán nem magyarázható. E tekintetben magasan az EU-átlag fölött vagyunk, előzve az összes észak-európai országot, és nagyjából az egész Baltikumot is – írja a Pénzcentrum.

Hosszú távon nem tartható fenn az a jelenlegi rendszer, amelyben a szolgáltatónak a fogyasztói áron kell átvennie az áramot a fogyasztótól. De végül mégsem ezért, hanem egy uniós rendelkezés miatt fog megszűnni a szaldós elszámolás  - írja a Villanyautósok.hu.

A globális kőolajpiacon látványosan csökkent az aggodalom, hogy elfogynak az olajtárolói kapacitások. Április végén még arról szóltak az előrejelzése, hogy néhány héten belül nem lesz hol tárolni a nyersanyagot. De mára ez a helyzet megváltozott, aminek a fő okai a kereslet emelkedése, és az OPEC-en kívüli szereplők termelésének mélyrepülése. Úgy tűnik, az április 19-i negatív WTI ár minden olajvállalatot már korábban lépésre kényszerített, még azelőtt, hogy megteltek volna a tárolók - írja Pletser Tamás szakértő, az erstamarket.hu-n.

Márciusban 5,6 százalékkal csökkent az ipari termelés, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 10,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása ebben az időszakban már jelentős volt - erősítette meg szerdán kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az Európai Bizottság (EB) tavaszi gazdasági előrejelzése szerint a koronavírus-járvány nagyon súlyos következményekkel jár mind a világ, mind az Európai Unió (EU) társadalma és gazdaságai számára. Az uniós és nemzeti szintű gyors és átfogó szakpolitikai válaszintézkedések ellenére példátlan mértékű visszaesésre számíthat az idén az EU gazdasága.

A világ 100 millió hordó/nap olajat fogyasztott a koronavírus járvány előtt. Vajon mikor érjük el ismét el ezt a szintet? A legoptimistábbak szerint az év végére, mások szerint 1-2 év múlva, míg a legpesszimistábbak szerint soha.

Rekordnagyságú csökkenés várható az idén a világ energiafogyasztásában és a szén-dioxid-kibocsátásban a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön publikált jelentése szerint.

A COVID-19 járvány által kikényszerített lassulás, megtorpanás egyúttal lehetőséget ad a vállalatoknak, bankoknak, egyéb gazdasági szereplőknek és valamennyiünknek arra, hogy átgondoljuk a folytatást. Egy hamarosan elfogadandó új uniós szabályozás alapján a zöld finanszírozás terén már látszanak a lehetséges "fenntartható” ösvények.

A magyarországi üzemanyag-kutakon összesen átlagban a benzinár 20 és a gázolajtarifa további 10 forint körüli eshet még - véli Pletser Tamás, az Erste Bank Zrt. olaj- és gázpiaci elemzője.