Idén először saját dolgozóit is bevonta az MVM Csoport az MVM EDSION startup versenybe. A szakértők egy olyan belső mentorhálózatot építettek fel, amelyen keresztül az egyes szakterületek dolgozóitól kaphattak támogatást az innovatív ötletgazdák.

A németországi Hessen tartomány déli részén, az 5. számú autópályán utazók csodálkoznak: a szélső sávban mindkét irányban elektromos vezeték húzódik a pálya felett.

Egy mérnök testvérpárról Kovács Tiborról és Kovács Attiláról van szó, akik egy különleges anyagból készült zászló keltette légörvényeket elektromos áramtermeléshez hasznosítanák. Találmányuk teljesen más alapelveken működik, mint a jelenlegi berendezések, és jelentős mértékben javíthatja azok hatékonyságát: az E-flag nem véletlenül nyerte el így tavaly az MVM EDISON startup pályázatának fő- és közönségdíját is. A gyakorlati megvalósításhoz pedig most egy lépéssel közelebbre kerültek az MVM inkubátor cégével, a Smart Future Lab Zrt.-vel kötött befektetési megállapodásnak köszönhetően. A találmány ötletéről és sorsáról kérdeztük a feltalálók egyikét, Kovács Attilát.

Ez az új elektromos autó ki tudja segíteni lemerülés közeli társait, ráadásul a külseje tele van napelemekkel.

A tetőn elhelyezett napelemekkel szerelt hibrid Sonata-változat forgalmazását kezdte meg a Hyundai. A dél-koreai autógyártó szerint, ha egy nap hat órán keresztül éri napsugárzás – akár parkolva, akár menet közben –, akkor akár 60 százalékra is fel tud töltődni az akkumulátor, egy év alatt pedig 1300 kilométer megtételére elegendő energia származhat a napsütésből.

Ez akár jelmondata is lehetne az induló vállalkozásoknak. Annak a folyamatnak ugyanis, amely egy ötletre alapult céget sikerre vihet, az a lényege, hogy belátható időn belül folyamatos és gyors növekedésre legyen képesek. Ha a fejlődésük leáll, akkor kerül a vállalkozás abba a fázisba, amit a szakma a “halál völgyének” nevez, ahol az ötlet vagy teljesen elvész, vagy a felismerhetetlenségig átalakul. A hazai induló vállalkozások ötlet fázisban felkarolását tűzte ki céljául az idén harmadszor megrendezett MVM EDISON verseny, mely az energetikai területről várta a versenyre az ötletgazdákat. Az MVM Csoport inkubátor cégének, a Smart Future Lab innovációs és startup-szakértőjét Gerencsér Dorkát kérdeztük az eddig elért eredményekről.

Aki valaha járt már Budapesten a reggeli vagy délutáni csúcsban, az tudja, hogy az autós közlekedés a nem is annyira távoli jövőben sanszos, hogy összeomlik – és ez még nem is egy akkora nagyváros, mint Los Angeles vagy London, ahol még komolyabbak a közlekedési problémák. A Volkswagennek vannak ötletei arra, hogy fog kinézni a helyzet, ha a ma ismert és megszokott autós közlekedés összeomlik.

Cseh tudósok előrehaladott kísérletekte folytatnak egy olyan berendezéssel, amelyet a sivatagba telepítve kivonhatják a levegőben lévő vizet, majd ennek segítségével élhetővé tehetik a homoktengert.

Bemutatta a nyilvánosságnak repülő autóját a NEC japán elektronikai vállalat. Sok, csak statikusan kiállított szerkezettel szemben ez tényleg elemelkedett a földtől, igaz, csak egy perce és három méter magasra, de repült.

Az elektromos autók elterjedésével az otthoni áramigény is megugrik. Mikor töltsük fel az autónkat, és mikor kapcsoljuk be a légkondicionálókat lehetőleg úgy, hogy ne terheljük túl az otthoni hálózatot? Az energiapazarlás egyik alapvető oka az, hogy mind az energiaigény, mind az energiakínálat rugalmatlanok: erre a probléma talált rugalmas megoldást a fogyasztói oldal szabályozásával az MVM EDISON versenyének díjnyertes applikációja a ZenCharge. A módszer lényege az otthoni csúcsfogyasztás időbeni eltolása.

Hol tölthetjük fel az autónkat egy hosszabb úton? Mennyien lehetnek az állomáson mire odaérünk, és mennyit kell várni? Mit csinálhatunk addig, amíg várunk? Egyáltalán nem a távoli jövő kérdéseivel fárasztjuk az olvasót. A legszerényebb becslések szerint is tíz éven belül meg fog tízszereződni a világ útjain futó elektromos autók száma, s ez a trend aligha fogja elkerülni Magyarországot. A hatótáv pontos becslése, az autó és a sofőr feltöltődése, a jövő közlekedésének kulcskérdései lesznek. A válaszhoz nyújt segítséget az MVM EDISON díjnyertes applikációja az InCharge.

2011 óta megy a Google tudományos pályázata/versenye, a Google Science Fair, amelyen 13 és 18 év közötti diákok indulhatnak a saját kísérleteikkel, és azok eredményeivel. A fődíj 50 ezer dollár, a versenyt amúgy a Lego, a Virgin Galactic, a National Geographic és a Scientific American is szponzorálja.

Ma már természetes, hogy a használati tárgyakat az egyéniségünkhöz igazíthatjuk. Miért ne tehetnénk ezt a lámpával is? Ebben segíthetnek a Magnelit mágnesesen kapcsolódó okos lámpamoduljai, amelyek megnyerték az egyik fődíjat az MVM EDISON idei versenyén. A szerelés nélkül, szabadon variálható lámparendszerek új dimenziót nyitnak a fényforrásoknak, és tulajdonosaik kreativitásának, az interaktív, okos otthonhoz vezető úton.

Remek találmány a légkondi, de miért csak a szobába raknánk, ha a hátunkat is hűthetjük vele? A Sonynál kitalált eszköz épp így működik.

Milyen lesz a jövő energiája? Ha a forrásairól a tudósok és a szakemberek vitatkoznak is, abban azonban mindenki egyetért, hogy az ellátás a jelenleginél hatékonyabb és a környezetet kevésbé károsító megoldásokra fog épülni. Ezeknek a kidolgozása nemcsak a nagyvállalatok laboratóriumaiban folyik, de sok száz kisvállalkozás szakemberei is keresik a választ a 21. század talán  legfontosabb kihívására. A 2016-ban indult MVM EDISON pályázat célja azoknak a hazai energiatudatossági ötleteknek a felkarolása, amelyek valós problémákra kínálnak, széles körben hasznosítható, és piaci értékesítésre is alkalmas megoldásokat. Az idei verseny döntőjébe jutott nyolc induló vállalkozás többsége elsősorban a lakossági fogyasztás ésszerűsítésében keresi a lehetőségeket, hiszen mindössze egy volt közülük, aki az ipari nagyfogyasztókat célozta meg.

A Chesteri Egyetem kutatói kidolgoztak egy eljárást, melynek révén a háztartásokban keletkező műanyag szemetet hidrogénfejlesztésre, majd ezen keresztül hőtermelésre, illetve járműmeghajtásra lehet hasznosítani. Külön öröm, hogy a hidrogén alapú meghajtás nem termel szén-dioxidot, hiszen szén nincs a reagáló anyagok között, a hidrogén pedig vízzé ég el.

A tengeri algák életciklusa, illetve a gigantikus méretű óceáni algatelepek ökoszisztémájának működése a kevéssé ismert biológiai folyamatok közé tartozik.

Évente 1,5 milliárd autógumit dobnak ki világszerte, és ennek legnagyobb része a szemétégetőkben végzi. A mérgező füstök, melyek égetés közben keletkeznek, szennyezik a környezetet és rossz hatással vannak a levegő minőségére, így az egészségünkre is.

A nanotechnológia és a fotokatalitikus eljárások ötvözésével olyan víztisztító berendezésen dolgoznak a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), mely milliók életére lehet kihatással a jövőben: kivonja a szennyezés jó részét a vízből. A kutatók úgy tervezik, idén novemberben előállnak a prototípussal.

A bányászatban a feltáró munkák sok időt és pénzt emésztenek fel. Egy kőzet szerkezetének feltérképezéséhez hetekre van szükség. A röntgensugár és a 3D-s modellezés technológiájának ötvözésével azonban forradalmasíthatják ezt a munkát. Erről szól a Futuris legújabb adása.

Egy friss felmérés szerint a legnagyobb európai munkáltatók az 5G hálózatok teljes körű bevezetését és a digitalizáció, az új technológiák támogatását várják az új Európai Bizottságtól. Ezzel egybecseng, hogy egy korábbi bizottsági tanulmány szerint az 5G hálózatok 2.3 millió munkahely létrejöttéhez járulhatnak hozzá 2025-ig.

300 kilométert képes egyetlen feltöltéssel repülni a Lilium elektromos légi taxija, amellyel május közepén rukkolt elő a német vállalat. Óriási a tét: amerikai, európai, kínai és izraeli cégek fenik a fogukat, hogy minél nagyobb szeletet hasítsanak ki az előrejelzések szerint egy-két évtizeden belül már virágzó piacról, amit a városi közlekedés (újabb) forradalma teremthet. Nem csoda, hogy teszt tesztet ér, hogy mást ne mondjunk, az Uber is nagy reményeket fűz a légi taxis projektjéhez.

A Kelet-Kínai Egyetem kutatója, Ming Hu egy olyan megoldást dolgozott ki, ami nagy segítség lehet a jövőben a búvárrobotok számára.

Hihetetlen mennyiségű étel megy a kukákba minden évben, miközben könnyen lehet, hogy a pazarlás helyétől nem messze valaki szívesen megenné a kárba menő élelmiszert. Ezen a problémán segítene három magyar gimnazista, akik innovatív megoldást találtak ki az ételpazarlás mérséklésére, ötletüket pedig már külföldön is díjazták.

A tucatnyi környezetszennyezési probléma közül egyre megoldást találtak a világ legjobb koponyái: létrehoztak egy teljesen újrahasznosítható műanyagot. A polidiketoenamin - röviden PDK - molekuláris szinten szétszedhető és újra összerakható, és a minőség romlása nélkül tudnak újabb tárgyat létrehozni belőle.

Ugyan a légkondicionálók az óriási energia-felhasználásuk miatt egyelőre veszélyt jelentenek az emberiség jövőjére, most úgy látszik, hogy a kellemes benti klímán kívül más hasznuk is lehet.

A cementgyártás rendkívül energiaigényes és szennyező folyamat. Az emberek többsége aligha gondolná, hogy ez adja az éves globális légszennyezés 8 százalékát. Egy fiatal amerikai építészhölgy baktériumokkal állít elő biobetont.

A városi futóversenyek után rendszerint bokáig ér az utcákat elborító szemét, amelynek túlnyomó része üres PET-palack. Az idén április 21-én megrendezett Londoni maraton szervezői ezért jórészt nem műanyag, hanem komposztálható poharakból kínálták a frissítő állomásoknál a sportitalokat és a vizet. 

Letették az új gumibitumen üzem alapkövét Zalaegerszegen, a Zalai Finomító területén. A 3 millárd forintos beruházás 75%-át a MOL saját forrásból biztosítja, 25%-át pedig állami támogatásból, a Nagyvállalati Beruházási Támogatási Program keretében finanszírozza.