A természetben nagy mennyiségben előforduló természetes gáz, amely elsősorban finomszemcsés, vékony rétegekből álló üledékes kőzetek üregeiben és mikroszkopikus repedéseiben található. A csekély áteresztőképességű palaformációkból a palagázt a rétegek parányi repedéseinek növelésével nyerik ki egy ún. hidraulikus repesztés nevű eljárással, ahol előbb függőleges fúrással érik el a palaréteget, majd vízszintes fúrással kezdik meg a repesztést. A művelet során vizet és kémiai anyagokat fecskendeznek a palarétegbe, hogy az itt található apró repedések áteresztő képességét növeljék. Az így „kitágított” repedésekből nyerik ki a gázt, a repesztéshez felhasznált vizet pedig teljes egészében kiszivattyúzzák a kútból.

Palagázt először a 19. század első harmadában bányásztak az Egyesült Államokban, a hatékony kitermeléshez nélkülözhetetlen vízszintes fúrást először 1930-ban, a hidraulikus repesztést pedig 1947-ben alkalmazták. A technológia kutatása a '70-es évek olajár-robbanását követően kapott nagyobb lendületet, az ipari méretű kitermelés pedig 2003 óta folyik. A palagáz legnagyobb felhasználója a vegyipar. A legnagyobb palagáz készletekkel jelenleg Kína, Argentína, az Egyesült Államok és Kanada rendelkezik.