A 2015-ben megalakult Első Nemzeti Közműszolgáltatót azért hozta létre a kormány, hogy ezen keresztül irányítsák a földgáz, a távhő- és áramszolgáltatást. A vállalat deklarált célja az árszabályozás is ("rezsicsökkentés tartóssá tétele"), valamint az ügyfélszolgálati és technikai színvonalemelés.

Az ENKSZ egyelőre gázszolgáltatás területén építette ki hálózatát, miután 2015-ben az állam felvásárolta a Főgáz-t, amely mára az egyetlen lakossági szolgáltató maradt a magyar piacon. Idén tavasszal nem kötelező erejű szándéknyilatkozatot írtak alá az ÉMÁSZ-ELMŰ tulajdonos RWE-vel, miszerint 2017-ig az ENKSZ megveszi a közel kétmillió lakossági ügyfelet elektromos árammal ellátó vállalatokat. A cég működése átmenet a piaci és a nem piaci között: álláspontjuk szerint „az állami közműszolgáltatási modell lényege, hogy átfogó közösségi szempontok alapján, a kormány társadalompolitikai elképzeléseivel összhangban végez piaci tevékenységet”. A rendszer a piaci működést és a nonprofit elvet egyszerre tudja képviselni – állítják.

Az ENKSZ felett a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A cég vezérigazgatója Horváth Péter János, igazgatósági tagok: Horváth Péter János (elnök) Pap Gyula László, Bertalan Sándor, dr. Balczó Barnabás.  Felügyelőbizottság tagjai: Nagy Csaba (elnök), Jávor László, Bathó György Géza, Vidoven Árpád.

Az ENKSZ tehát a földgáz, a villamos energia és a távhő területén is komoly fogyasztói hálózatot akar létrehozni, egyelőre azonban – a Főgáz révén – csak a gázszolgáltatás feltételei adottak. Működésüket 2016-től kezdik meg.