2015. augusztus 14-én léptek életbe az Európai Bizottság új árampiaci szabályozásai, amelyek egy lépéssel közelebb visznek az integrált uniós áramkereskedelemhez és ezzel a közös európai energiaunióhoz. A rendelet konkrét határidőket is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy miként kell megkezdeni az egyes tagállamoknak a piac-összekapcsolásokat. A megkérdezett szakértők szerint fontos állomás a rendelet hatályba lépése, segítségével egyszerűbb és átláthatóbb lesz az európai árampiac, ugyanakkor, többek között a meglévő fizikai határkeresztező kapacitáskorlátok miatt ez nem jelenti feltétlenül, hogy az egységes európai árampiac rövid távon teljes egészében megvalósul.

Az Európai Bizottság honlapján olvasható új árampiaci rendelet átfogó törvényi keretet biztosít az elektromos áram egységesebb kereskedelméhez Európában és kötelezővé teszi az úgynevezett piac-összekapcsolásokat az EU piacán.  

Az új szabályozás az Európai Bizottság azon projektjének a része, amely egy teljesen integrált árampiaccal működő Energiaunió kialakítását tűzte ki célul. A projekt egyik fő pilléreként lebontanák az áramkereskedelmet korlátozó határokat és egy koordinált hálózati működést hoznának létre. Az elképzelések szerint a jelenleginél több, határokon átnyúló kereskedelmi áramügylet növeli majd a piaci versenyt, a koordináltabb rendszerműködtetés pedig jelentős költségmegtakarítást is eredményez. Ennek érdekében a rendelet előírja, hogy fel kell gyorsítani a kapcsolódási pontok kiépítését, ami elengedhetetlen feltétele a jól működő egységes piacnak.

A piac-összekapcsolással biztosítható a villamosenergia-piacok különböző területeinek mélyebb integrációja. A folyamatnak köszönhetően egyebek mellett növekedhet az ellátásbiztonság, mérséklődhet a különböző villamosenergia-piacok árainak ingadozása, valamint hatékonyabbá válhat a kereskedés is – olvasható a Magyar Energiatőzsde (HUPX) honlapján. A piac-összekapcsolások segítségével nagyobb energiaáramlás valósulhat meg az alacsonyabb árú területekről, a magasabb árú területek felé, ami az árak konvergenciáját is magával hozza.

Egységesebb és átláthatóbb áramkereskedelem

A rendelet célja, hogy az átfogó piac-összekacsolással lényegében minden, a különböző tagállamok közötti, határokon átnyúló áramkereskedelmi ügylet egy közös „kosárba” kerüljön. Becslések szerint az átfogó piac-összekapcsolásokkal 2,5-4 milliárd eurót takaríthatnak meg az uniós energiafogyasztók. A teljes európai piac-összekapcsolás ugyan még várat magára, egyes régiókban, néhány ország között már létrejöttek közös piacok, elsőként 2008-ban Németország és Dánia között, de például Magyarország is tett lépéseket ezirányban.

Jelenleg a villamos energia átviteli rendszer kereslet-kínálati egyensúlyának fenntartása a helyi átviteli rendszerirányítók (TSO) feladata és felelőssége, ezt a tevékenységet nálunk a MAVIR végzi. A piac-összekapcsolások során várhatóan az egyes piacok átviteli rendszerirányítói lesznek azok, akik összegyűjtik a vételi és eladási ajánlatokat, majd ezek alapján egy, az összekapcsolt piacok szintjén egységes algoritmus alapján kerülnek allokálásra a szükséges határkeresztező kapacitások, ezzel elősegítve az így kialakuló közös piacon az árak kiegyenlítődését – mondta kérdésünkre Kovalóczy Áron, a Deloitte igazgatója.

Központi kapacitáselosztás

 A határokon átnyúló áramkereskedelem legfőbb  kulcskérdése a rendelkezésre álló határkeresztező  kapacitás. Ez határozza meg, hogy egy adott országba  mekkora mennyiségű áram tud érkezni egy másik országból. Az országhatárokon belül elvileg nincs fizikai korlátja az áram haladásának, országok közötti viszonylatban ugyanakkor ilyen korlátok vannak. Azokban az államokban, ahol ez a kapacitás alacsony – ilyen például Magyarország is – ott az elektromos áram ára általában magasabb, míg ahol a kapacitások magasak, ott az árak is jobban kiegyenlítődnek, hiszen például könnyebben vásárolhat áramot egy kereskedő külföldről.

Amíg nem létezik piac-összekapcsolás, egy adott árammennyiség külföldről történő vásárlásakor a kereskedő nemcsak magára az áramra tesz vételi ajánlatot, hanem az áram szállításához szükséges határkeresztező kapacitást is le kell kötnie explicit aukciók keretében, hiszen valamilyen módon ezt az árammennyiséget fizikailag is el kell juttatnia oda, ahol a fogyasztók majd felhasználják. Az explicit aukciók – a határkeresztező kapacitások esetleges hiánya mellett – több okból is a kapacitások szuboptimális elosztásához vezetnek, elsősorban a piaci szereplők között meglévő információs asszimmetria miatt. Egy-egy domináns piaci szereplő például vissza is élhet a helyzetével – a szükségesnél nagyobb határkeresztező kapacitás lekötésével, ezáltal blokkolva a határon átnyúló kereskedelmet – így indokolatlanul magasan tarthatja az árakat az adott területen – tette hozzá Kovalóczy Áron.

A szakértő szerint az új uniós rendeletben célként megfogalmazott szélesebb körű kötelező európai piac-összekapcsolások előnye az lesz, hogy a kereskedőknek elegendő lesz csak magára az áramra vételi, illetve eladási ajánlatot adni, a határkeresztező kapacitások elosztását viszont egyetlen központi uniós operátor végzi majd. A különböző kereskedők tehát csak a venni, illetve eladni kívánt áram mennyiségére és árára tesznek ajánlatot, a célba juttatáshoz szükséges határkeresztező kapacitást viszont központilag allokálják.  

Nincsenek veszélyben a nemzeti energiatőzsdék

A rendelet legnagyobb pozitívuma, hogy az EU ezzel ismét deklarálta, hogy tartja az egységes európai energiapiac felé vezető irányt – mondta az NRGReportnak Lengyel András a PwC energetikai tanácsadás-menedzsere. Fontos ugyanakkor, hogy a rendelet konkrét határidőket is megszab a cselekvésre. Ilyen például, hogy a hatályba lépését követően 4 hónapon belül kell megnevezniük az egyes tagállamoknak azt a kijelölt árampiaci operátort (NEMO – Nominated Electricity Market Operator), amely információkkal látja el a közös európai rendszer-üzemeltetőt. Tíz hónapon belül pedig minden tagállamnak javaslatot kell tennie egy algoritmus elkészítésére, amely alapján a későbbiekben allokálják a határkeresztező kapacitásokat.

Az egységes piac kialakításában Magyaroszág már tett lépéseket  – tette hozzá a szakértő, hiszen nálunk már megvalósult néhány regionális piac-összekapcsolás: 2011. szeptemberében indult a kereskedés a közös cseh-szlovák-magyar másnapi kereskedésű piacon, amelyhez 2014. novemberében csatlakozott Románia és Magyarországon van működő energiatőzsde is.

A fokozatosan megvalósuló egységes kereskedelemnek ugyanakkor számtalan előnye van: kihasználhatók az összekapcsolások előnyei, a határkeresztező kapacitások jobban kihasználhatók, az árampiac egyszerűbben és átláthatóbban működik és nem utolsósorban az árfolyamok egymáshoz közelednek – tette hozzá Lengyel András. A szakértő szerint a fokozatosan egységesülő áremkereskedelem nem jelenti rövid távon a nemzeti energiatőzsdék megszűnését, így a HUPX jelenlegi monopolhelyzete sem forog veszélyben, már csak azért sem, mert a rendelet nem tartalmaz a nemzeti energiatőzsdék megszüntetésére vonatkozó közvetlen előírásokat. Az egyes nemzeti energiatőzsdék bizonyos fokú védettséget is élveznek – mondta a szakértő.

Cél az egységes áramár

A szabályozás lehetővé teszi a rövid távú áramkereskedelmi ügyletek számának a növekedését is, és a megújuló energiaforrások hatékonyabb integrációját a közös hálózatba, ezzel pedig a szállítók és a kereskedők is könnyebben tervezhetik előre, hogy milyen mennyiségű nap- vagy szélenergiát termel egy-egy ország és ebből mekkora mennyiség kerülhet be a közös hálózatba. Az EU egyik kiemelt célja a megújuló energiaforrásoknak egyre nagyobb integrálása az összeurópai rendszerbe. Végül pedig az életbe lépett szabályozás új döntéshozatali mechanizmust is megvalósít, amelynek segítségével hatékonyabban működhetnek együtt regionális szinten a hálózatok üzemeltetői, az energiatőzsdék és a szabályozók.

Kovalóczy Áron szerint az EU végső célja az, hogy uniós szinten egységes áramár alakulhasson ki. Erre a jogi lehetőség adott lesz, viszont egyelőre a határkeresztező kapacitások hiánya várhatóan fizikai korlátot fog szabni annak, hogy az árak rövid távon teljesen kiegyenlítődjenek. Az EU feladata az is, hogy ezen kapacitások növelésére forrásokat különítsen el. Ha a rendelet nem is éri el rövid távon a kitűzött végső célt, mindenképpen számos előnye és pozitív üzenete van a piaci szereplők számára azzal, hogy növeli a transzparenciát és csökkenti a piaci szereplőknél meglévő információs asszimmetria piactorzító hatását. A szakértő szerint a rendeletben kitűzött célok, a meghatározott határidők betartásával legkorábban 2016 vége felé kezdhetnek megvalósulni.

.