Óriásit nőtt a szélenergia-ipar Európában és a világon is – derül ki az Európai Bizottság nemrégiben, idén nyáron megjelent jelentéséből, amely a szektor helyzetét vizsgálta. Magyarországnak még bőven van hova fejlődnie,a szélerőművekkel termelt energia ugyanis csak a teljes hazai villamos energiatermelés kevesebb mint 2 százalékát teszi ki, ráadásul 2006 óta nem adtak ki olyan engedélyt, amely szélfarmok telepítését tenné lehetővé.

Belgium, Hollandia, Görögország és Írország – jelenleg ezt a négy országot lehetne ellátni egy teljes évig árammal abból a mennyiségből, amelyet az európai szélerőművek termelnek. Az elmúlt néhány évben hatalmas növekedést mutatott az európai szélenergia-ipar és a világ egészét tekintve hasonló tendencia figyelhető meg. Az Európai Bizottság szélenergia-jelentése szerint a termelés nagysága 20 év alatt több mint százszorosára, 3,5 GW-ról 370 GW-ra nőtt.

Tavaly ráadásul rekordnagyságú volt a növekedés, 2014-ben ugyanis 16 százalékkal, 52,8 GW-tal több energia származott szélerőművekből a világon, mint egy évvel korábban. A fejlődésnek köszönhetően az európai villamos energiatermelés 8 százaléka származik már szélerőművekből és ez az arány – a jelentés szerint – 12 százalékra nőhet 2020-ig. Hasonlóan optimista a Globális Szélenergia Tanács elemzése is, amely szerint az évtized hátralévő részében jelentős bővülés várható. Várakozásaik szerint a szélenergia által termelt energia nagysága 2015-ben is legalább 50 GW-tal nő majd, 2018-ban pedig elérheti a növekedés a 60 GW-ot is.

A nemzetközi szervezet álláspontja szerint a szélenergia egyre versenyképesebb áron termelhet áramot, ráadásul segíthet az energiabiztonság, valamint az árstabilitás megteremtésében. A környezetvédelmi előnyök pedig egyértelműek, különösen Kína esetében.

A mostani tendenciák azt jelzik, hogy a szélenergia komoly szerephez juthat majd az Európai Unió 2020-as vállalásaiban. A közösség ugyanis azt tervezi – amellett, hogy 20 szálakkal csökkentik a károsanyag-kibocsátást -,az energiafogyasztás 20 százaléka 5 éven belül megújuló energiából származik majd.

Egyre versenyképesebb a szélenergia

Ugyan Európából származik a legtöbb szélerőműből származó energia, Kína egyre inkább csökkenti a hátrányát. A tavalyi 23,2 GW-nyi szélerőmű-telepítéssel ugyanis jócskán megelőzik az Európai Uniót, ahol 2014-ben összesen 13,05 GW-nyi áram származott az új szélerőművekből. Európában a dánok, a portugálok, az írek, a németek, a románok és a spanyolok húzzák az átlagot, ezekben az országokban már jelenleg is 10 és 40 százalék között mozog a szélerőművekből származó energia aránya.

A gyártóknak sikerült csökkenteniük a telepítési költségeket is, így a szélerőművek egyre nagyobb hasznot termelnek. Szakértők szerint a tendencia tovább folytatódhat, azaz a szélerőművek egyre olcsóbb energiatermelőknek számítanak majd. 

Tíz ország osztozik a piacon

A gazdasági hatások mellett az elmúlt évek politikai döntései is segítették a szélerőművek térnyerését.  A fukushimai balesetet követően például Németország úgy döntött, hogy az atomerőműveket teljes egészében megújuló energiaforrást használó erőművekkel váltják ki. A költségek csökkenése, a technológiai újítás, valamint a politikai döntések miatt a Nemzetközi Energia Ügynökség várakozásai szerint, 2050-re már a világ energiatermelésének 18 százaléka származik majd szélerőművekből.

A világpiac számai azonban azt mutatják, egyelőre a gazdagabb államok engedhetik meg maguknak, hogy számottevő mennyiségű szélerőművet telepítsenek. A BP adatai szerint ugyanis Kína, India és az USA mellett a fejlett nyugat-európai országok telepítették a szélerőművek többségét. A szektor 10 legeredményesebb országa lefedi az egész piac 84 százalékát, az EU részesedése 38 százalékos. Az egyenlőtlen elosztást technikai korlátok is okozhatják, a túl erős vagy az éppen túl gyenge szél ugyanis nem teszi lehetővé a szélenergia kiaknázását.

Ugyan a szélből nyert energia mennyisége folyamatosan nő Magyarországon, a robbanásszerű nemzetközi tendenciák kevésbé éreztetik hatásukat. A KSH adatai szerint Magyarországon a teljes zöldáram termelés negyede (26 százaléka) származik szélerőművekből, a teljes villamos energiatermelésnek viszont kevesebb mint 2 százaléka. Magyarországon ugyanis a szélerőműveknél jóval elterjedtebb a biomassza, a megújuló energiatermelés 72 százalékban származik ebből az erőműtípusból. A megújulók 9,6 százalékos részesedését 2020-ig mindenképpen növelni kell, a Megújulóenergia-hasznosítási Cselekvési Tervben ugyanis hazánk azt vállalta, hogy a teljes energiafelhasználás 14,65 százaléka származik majd környezetbarát energiaforrásból, míg a villamos energia vonatkozásában 10,9 százalékos arány a kitűzött cél.

A szélerőműveket tekintve azonban nem várható drasztikus növekedés, miután a jelenlegi szabályozás szerint kormányzati engedélyre van szükség szélfarmok telepítésére, ám ilyen jóváhagyást már majdnem 10 éve, 2006 óta nem adtak ki. Az utolsó szélerőművet 2010-ben adták át, így sokan attól tartanak, hogy Magyarország nem tudja majd teljesíteni a 2020-ig kitűzött célokat.

A KSH adatai szerint a 2001-ben épült első hazai szélerőmű 600 kilowatt (0,6 megawatt) beépített teljesítménnyel rendelkezett. A szélerőművi beépített kapacitás mértéke 2012-ig folyamatosan emelkedett, 2013-ban stagnált. 2013 végén 47, nem háztartási méretű szélerőmű működött hazánkban. A beépített kapacitás 2,5-szeresére növekedésével párhuzamosan 2008 és 2013 között a szélerőművek villamosenergia-termelése viszont 3,4-szeresére emelkedett.

Magyarország is ösztönzi a megújuló energiatermelést

A világ más országaihoz hasonlóan, Magyarország is ösztönzi a megújuló energia hasznosítását, ennek köszönhetően 2000 óta megtízszereződött a megújulók aránya. 2003-ban indították el a kötelező átvételi rendszert (KÁT), amely miatt a termelők a piaci árnál magasabb áron értékesíthetik a megtermelt energiát.

A megújuló energiát hasznosító erőművek ugyanis – a magas telepítési költségek miatt – valamivel drágábban állítják elő az egységnyi energiát, így ösztönzésükhöz állami támogatás szükséges. A szélerőművek esetében például a megtermelt áram nagyságát befolyásolja egyebek mellett a telepítési és az üzemeltetési költség, valamint az adott terület szélhelyzete is. A megújuló energiát használó erőművek azonban egyre versenyképesebbek, az IEA napokban megjelent tanulmánya szerint a megújuló energiaforrásokból, szél- és napenergiából előállított elektromos áram előállítási költsége évek óta csökken, s ma már egyetlen energiaforrást sem lehet a legolcsóbbnak kikiáltani