Egyre inkább úgy tűnik, hogy feloldják az amerikai olajexport-embargót. Egyes szakértők szerint ez már idén decemberben megtörténhet, ami azt jelenti, hogy a tilalom nem éri meg 40. születésnapját. Sokan támogatják a politikailag is több szempontból jónak tűnő döntést, ám vannak, akik szerint rejteget veszélyeket.
Egyre több olyan mozgatója van az amerikai olajkiviteli embargó feloldásának, melyek együttes hatása csak most kezd begyűrűzni: az Egyesült Államok hatalmas olajpalaboomja, az olcsó gázárak, az iráni nukleáris megállapodás – ezek a fő okai annak, hogy a vártnál hamarabb oldhatják fel a tilalmat.
Az Iránnal kötött történelmi megállapodás megnyithatja az utat az iráni olaj számára, hogy árvízként lepje el a globális piacokat. A nukleáris megállapodással ugyanis a közel-keleti országnak szabad útja van a világ olajpiacára – írta a CNBC. Ugyan a jelenlegi nyomott árak éppen nem kedveznek Iránnak a visszatéréshez, ennek ellenére a tilalom megszüntetésének hívei az USA-ban azt firtatják, hogy vajon ha Iránnak engedélyezett, hogy sok más országba exportálja ásványkincsét, akkor Amerikának miért nem az?
"Az iráni megállapodással megváltozott a politikai akarat" – mondta a CNNMoney-nak Joe McMonigle, aki korábban a George W. Bush-adminisztráció Energiaügyi Minisztériumának vezetője volt. A törekvés, hogy a kiviteli embargót feloldják, komoly politikai támogatást élvez a Kongresszus mindkét házában. A tervek szerint a képviselőház albizottsága csütörtökön szavazásra bocsátja az erről szóló törvényjavaslatot. A szavazás megnyitná az utat az embargó eltörlésére. Az új törvényjavaslatot a republikánus texasi képviselő Joe Barton nyújtotta be, 13 demokratapárti képviselőtársával.
"Ez nem túl bonyolult: nyomást fejtünk ki vele az oroszokra, nyomást fejtünk ki a szaúdiakra, nem emeli a benzin árát, viszont munkahelyeket teremt” – mondta Barton a CNNMoney-nak. A képviselő reméli, hogy a törvényjavaslat "karácsonyi ajándék" lesz Obama elnök íróasztalán.
Kulcsfontosságú támogatói az embargóellenes kampánynak az amerikai képviselőház republikánus elnöke John Boehner és Fred Upton, a Kongresszus Energia és Kereskedelmi Bizottságának elnöke. Még a szenátus demokrata vezetője, Harry Reid is úgy fogalmazott, hogy kompromisszumos a kérdés.
McMonigle szerint, aki jelenleg a Potomac Research Group vezető energiaügyi szakértője legalább 75%-os esélye van annak, hogy a kiviteli tilalmat feloldhatják még idén ősszel is.
Politikai fedél is az olcsó olaj
Az elmúlt időszakban a Kongresszus kényesen kerülte ezt a kérdést, részben azért, mert attól tartott, hogy a benzinártémával felkorbácsolja a szavazók érzelmeit. Az olajpalaboom azonban olyan szintű ellátottságot hozott az amerikai piacra, hogy a rendszer túl is csordult. A benzin ára 2004 óta a legalacsonyabb szinten van az USA-ban, gallononként 2,40 dolláron. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon a tilalom feloldása majd fejt-e ki nyomást a benzinárakra? Szakértők szerint nem valószínű, hogy ez megtörténik.
Sőt, az Energy Information Administration (EIA) kormányzati kutatóintézet most megjelent tanulmánya azzal érvel, hogy az amerikai nyersolaj korlátlan exportja vagy változatlan szinten hagyja az amerikai olajárakat, vagy enyhén csökkenti is azokat. Ne feledjük, hogy az olajbőséget hozó palaolajforrást is először a hvg.hu által is idézett EIA tanulmánya említette.
Elavult a tilalom
Az Egyesült Államok 1975-ben vezette be a tilalmat (amely alól kivételt képeznek bizonyos tételek), egy OPEC olajembargót követően. Az olajexportáló országok szervezetének embargója nyomán az olajárak égbe szöktek, és ez hatalmas károkat okozott az amerikai gazdaságnak, amely akkor nagyban függött a külföldi olajtól. Az amerikai exporttilalmat azért vezették be, hogy megvédjék a hazai forrásokat, és hasonló kellemetlenségek ne forduljanak elő a jövőben.
A szakértők szerint most nagyon más világot élünk: az olajpala-forradalomnak hála Amerika lett a világ legnagyobb kőolaj- és a földgázkitermelő országa, még Szaúd-Arábiát is felülmúlva.
Fontos tényező a politikai játszmában az is, hogy a tilalom eltörlésével munkahelyeket lehet menteni, mert az amerikai finomítók külföldi keresletre is tudnak majd dolgozni. Ez azért lényeges pont, mert több más országhoz hasonlóan az amerikai olajipar is megszenvedte az olajárak esését: több mint 86 ezer fős leépítés lett a következmény ezidáig olyan társaságoknál, mint a ConocoPhillips, a Schlumberger vagy a Baker Hughes.
Az olajfúrók tehát szintén nagy támogatói a tilalom eltörlésének. "Mi nem kérünk alamizsnát, azt sem kérjük, hogy a kongresszus biztosítson számunkra milliárdokat, mint tették azt például az autóiparral vagy a bankszektorral. Azt szeretnénk, hogy saját magunkon tudjunk segíteni", mondta Jodie McDonald, egy kaliforniai olajipari tanácsadó cég munkatársa.
Tom Kloza, az Oil Price Information Service vezető elemzője szerint kétséges, hogy a tilalom vége drámai hatással volna a benzin árára vagy az olajfúrók tevékenységére. Pont ellenkezőleg: rövid és középtávon szerinte is javulnának a feltételek.
Az amerikai finomítók lehetnek a szenvedő alanyai a tilalom eltörlésének
Más szakértők szkeptikusak: szerintük, míg a tilalom megszüntetése olajvállalatok javát szolgálná, a hatalmasra duzzadt amerikai finomítói iparág komoly csapást szenvedne, mert elveszítené kizárólagos hozzáférését az olcsó amerikai nyersolajhoz.
Ha a tilalmat feloldják, az EIA becslése szerint a finomítók nyeresége több mint 22 milliárd dollárral csökkenhet évente 2025-ig, és komoly leépítésekhez vezetne. Kloza szerint a finomítók számára ez felérne egy véres mészárlással.
Nagy kérdés, hogy vajon Obama elnök melyik oldalra áll. Ha a Kongresszus jóváhagyja a törvényjavaslatot, Obamára nyomást gyakorolhatnak támogatói, hogy megvétózza azt. A környezetvédők pedig attól tartanak, hogy az amerikai olajexport felfutása még több baleset és olajszivárgás forrása lehet.
A Fehér Ház még nem jelezte, hogy megvétózná a törvényjavaslatot, és McMonigle nem hisz abban, hogy Obama elnök a fenti érvektől megingana. A szakértő szerint az iráni megállapodás után az amerikai elnöknek nem marad más lehetősége, mint hogy feloldja a tilalmat.