NRGreport
Menü

Elektromos közlekedés: késésben vagyunk

Bár Magyarország már megkezdte az elektromos közlekedés elterjesztését célzó felkészülést, aligha valószínű, hogy 2020-ig sikerül minden uniós irányelvnek megfelelni.

A Magyar Elektromobilitás Szövetség szerint egyelőre kérdéses, hogy Magyarországnak sikerül-e 2020-ig valamennyi, az Európai Unió által meghatározott, az elektromos közlekedés elterjesztését érintő irányelvnek megfelelnie; az elmúlt egy évben több, az elektromobilitás terén piacvezető ország is jelezte, hogy kénytelen felülvizsgálni korábbi támogatáspolitikáját - hívta fel a figyelmet a szervezet hétfői közleményében.

Magyarország már megkezdte a felkészülést az elektromos közlekedés elterjesztését célzó intézkedések bevezetésére, a nyugati országok tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a feladat a vártnál összetettebb lesz, és a fejlesztésre fordítható összegek lehető leghatékonyabb felhasználását követeli meg - hangsúlyozta a szövetség.

Kiemelték azt is, hogy az Európai Unió által meghatározott - egyebek mellett a klímavédelmet, energiapolitikát, infrastruktúra- és okoshálózat-fejlesztéseket magában foglaló -, 2020-ig teljesítendő célok sok érintett aktív szerepvállalását is szükségessé teszik. Így érintettek például a helyi önkormányzatok, a kereskedelmi létesítmények, a különböző városi intézmények, a közműszolgáltatók, a márkakereskedők és az autótulajdonosok is.

Az elektromobilitás fejlesztésére szánt források felhasználásának stratégiáját úgy kell kialakítani, hogy azok az elektromos közlekedés elterjesztését segítő hosszú távú célokat is szolgálják - idézi a közlemény Ungár Jánost, a Magyar Elektromobilitás Szövetség nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökségi tagját.

A szervezet szerint az elektromobilitás elterjesztése, illetve az Európai Unió által meghatározott célok teljesítése nemcsak nemzetgazdasági, hanem városfejlesztési, kereskedelmi, vállalati, környezeti és társadalmi érdek is.

A szövetség fontosnak tartja, hogy folyamatos szakmai párbeszéd alakuljon ki Magyarország, illetve a többi európai tagállam, az Európai Bizottság és az Európai Elektromobilitás Szövetség között, ugyanis ez döntő lehet a hatékony forrásfelhasználás terén. Magyarország hasznos útmutatásokat és információkat szerezhet szabályozási kérdésekben, a nemzetközi projektekhez való csatlakozás lehetőségeiről, a hazai beszállítói cégek külföldi piacokra jutásának módjairól, illetve arról, hogyan építhetik be a magyar települések a kitűzött nemzetgazdasági feladatokat saját városfejlesztési terveikbe - áll a közleményben.

A Magyar Elektromobilitás stratégiai partnere azoknak a szervezeteknek, állami, önkormányzati és piaci szereplőknek, amelyek tenni kívánnak az e-mobilitás magyarországi elterjedéséért; tagjai között vannak piaci szereplők, önkormányzatok, valamint magánszemélyek is.

Forrás: MTI