NRGreport
Menü

Mi lesz az olajjal a Fed-döntés után?

Az amerikai jegybank döntését nagy izgalmak közepette várta mindenki, a kamatemelés elmaradt. Az olajiparnak azonban nem az amerikai alapkamat változása a legfontosabb, még akkor sem, ha a finanszírozástól és az olcsó tőkebevonástól a cégek prosperáltak az elmúlt időszakban.

Ahogy a tőzsdére, a devizapiacokra és a világgazdaság minden szegmensére, úgy az olajárra is komoly hatással van a Federal Reserve kamatdöntése. Az amerikai jegybank nyíltpiaci bizottságának magyar idő szerint csütörtök este 8 órakor napvilágot látó döntése lehetett volna közel egy évtizede az első alkalom, hogy emelik az irányadó rátát az Egyesült Államokban. A piac feszülten figyelte Janet Yellen jegybankelnök bejelentését, amely végül tartás lett.

A döntést megelőzően azonban egyre nagyobb lett a bizonytalanság arra vonatkozóan, hogy pontosan mit is fog dönteni a Fed: míg korábban sokan arra voksoltak, hogy eljött a monetáris szigorítás, tehát a kamatok emelésének ideje, úgy párolgott el a döntés közeledtével a fékre lépésre voksolók száma – a Fed nyíltpiaci bizottságának kétnapos ülése előtti napon már az elemzők mintegy 70% gondolta úgy, hogy nem következik be az alapkamat emelése. Aztán, ahogy közeledett a bejelentés, úgy nőtt ismét a bizonytalanság. A döntést élőben követő hírcsatornák elemzői ugyanannyi érvet tudtak felsorakoztatni pró és kontra. Ezt a bizonytalanságot jól mutatta a piacokon uralkodó tanácstalanság és idegesség.

A lazítás segít, de veszélyeket is hordoz 

A laza monetáris politika korszaka rengeteg GDP szempontjából igen fontos folyamatot indított be, pl. az Amerikában igen fontos lakásépítések és -vásárlások megugrását, vagy az olajtermelés komoly mértékű növekedését. Az olcsó finanszírozási lehetőségek miatt (a Fed 2008 decembere óta tartja gazdaságösztönző céllal zéróközeli szinten az irányadó kamatot) olajfeltáró és kitermelő cégek garmadája kezdhette el vagy bővíthette tevékenységét az USA-ban, amely az amerikai olajtermelés masszív megugrásához vezetett: míg 2011-ben napi 5,6 millió hordót termeltek ki, idén áprilisban ez majdnem duplájára, napi 9,6 millió hordóra emelkedett.

A növekedés azonban a készletek igen komoly emelkedését is magával hozta – ez pedig azt jelenti, hogy a mostanra piackorlátozóvá vált felesleg sem jöhetett volna létre a Fed laza politikája nélkül, írta elemzésében az Oilprice.com.

Ahogy az ExxonMobil vezérigazgatója, Rex Tillerson a Petroleum Intelligence Weekly szaklapnak adott interjújában nyilatkozott, az olcsó pénz és a nagy mennyiségű magántőke beáramlása azt jelentette, hogy a korábban elég rossz bőrben lévő hagyományos olajcégek hirtelen infúziót kaptak. Könnyen szereztek pénzt a bankoktól, vontak be pénzt a tőkepiacról vagy újabb részvényeket bocsátottak ki. Ha most a Fed szigorított volna, azzal elvette volna mindezen cégek elől a puncsos tálat, fogalmazott Tillerson.

Maradt a tál

Ez azonban nem így történt. Bár a nyíltpiaci bizottság mostani ülésen a Richmond Fed elnöke 25 bázispontos emelésre voksolt, a konszenzus (ahogy az előző öt ülésen egyhangúlag így volt) most is a kamatok szinten tartása mellett volt. A testület változatlanul kedvező véleményt alkotott az amerikai gazdaság növekedéséről, kiemelték azonban, hogy a világgazdasági és a nemzetközi pénzpiaci fejlemények kockázatot jelenthetnek az amerikai gazdaság növekedési kilátásaira és az inflációs várakozásokra. Az infláció az alacsony energia- és importárak miatt továbbra is elmarad a céltól – fogalmazott a Fed: a 2,0 százalékos célt az infláció 2018-ban érheti el a testület véleménye szerint. A gazdasági növekedés üteme az idén 2,1 százalék, jövőre 2,3 százalék lesz, 2018-ban pedig 2,0 százalékra mérséklődik, közölték.

Míg úgy tűnik, a mostani döntés némi fellélegzés lehet az olajipari cégeknek, azzal már senki sem számol, hogy a Fed által képviselt mennyiségi lazítás akár középtávon is tartható lesz – mondta Heitner Tamás, a Solar Capital Markets kereskedési igazgatója. A szakértő nem számol további olajárcsökkenéssel, és 50 dollárnál magasabb szintre várja a nyersanyag árát. „Az elmúlt héten két, teljesen ellentétes árjóslatot is láttunk: míg a Goldman Sachs 20 dolláros szintet vizionál, az OPEC 80 dolláros szintet határozott meg” – mondta. A piacon jellemzőek a napon belüli 6-8 százalékos elmozdulások, de azt fontos hozzátenni, hogy a nominális változás nem ilyen nagy, hiszen ami most 6 százalékos elmozdulás, az a 100 dolláros szintnél 3% volt, tette hozzá.

A dollár lényegesebb az alapkamatnál

Az olajszektor a lyukak befoltozására koncentrál, rengeteg elbocsátás van, a kutak többsége túlkapacitáson üzemel, sok kutat be is zártak, nem költenek azonban kutatás-fejlesztésre, és senki nem számol azzal, hogy a jövőben fennmaradhat az olcsó finanszírozás, fogalmazott. Heitner Tamás szerint meglesz ennek a folyamatnak a libikókahatása, a készletek nagyon magasak, az olcsón kitermelhető palaolaj már kint van a piacon, és csak a drágábban kitermelhető olaj marad. Éppen ezért indokolt az 50 dolláros szint fölé emelkedés, fogalmazott. Hozzátette: a Fed-döntést nagy hiszti előzte meg a piacokon, de valójában nem történt semmi. Ezenkívül, a szektort sokkal inkább érinti az, hogy 80 vagy 20 dollár az olaj ára, mint az, hogy 0 vagy 0,25%-os az amerikai alapkamat – Heitner Tamás szerint.

Hogy mi jön most? A Fed nyíltpiaci bizottsága indoklásában nem tett utalást a monetáris szigorítás megkezdésének a dátumára. Az idei emelés valószínűsége azonban kissé csökkent, mivel a testület 17 tagjából 13 tartja lehetségesnek az idén a kamatemelés megkezdését, míg az előző ülésen 15-en voltak ezen a véleményen. Összességében a testület véleménye szerint az idén legfeljebb egy kamatemelésre kerülhet sor és a hosszabb távú monetáris szigorítási pálya emelkedési szöge is mérséklődött valamelyest. Az elemzők most 64 százalékos esélyt látnak a decemberi emelésre – ami azt jelenti, hogy újrakezdődnek a várakozással kapcsolatos aggodalmak.

Ami azonban ennél is fontosabb: az OPEC folytatja a piaci részesedésért folytatott harcát, az USA azon gondolkozik, hogy exportőrként kilépjen-e a piacra, lassul a Kínai gazdaság és Irán is az olajpiacon kopogtat.

Forrás: Oilprice.com, Petroleum Intelligence Weekly, NRGreport