Az elmúlt időszakban hatalmas fejlődésen ment keresztül a szélenergia-ipar, a szakértők pedig az elkövetkező években is hasonló lendületet várnak. A piaci és politikai környezet is kedvező, Magyarországon viszont egyelőre nincsenek nagyobb beruházások, jellemzően csak kisebb, 50 kWp alatti teljesítményű erőművek épülnek. A KMPG szakértője szerint a növekedés motorja az egyre fejlettebb és olcsóbbá váló technológia lesz.

Az elmúlt néhány évben hatalmas növekedést mutatott az európai szélenergia-ipar és a világ egészét tekintve hasonló tendencia figyelhető meg. Az Európai Bizottság szélenergia-jelentése szerint a termelés nagysága 20 év alatt több mint százszorosára, 3,5 GW-ról 370 GW-ra nőtt. Tavaly ráadásul rekordnagyságú volt a növekedés, 2014-ben ugyanis 16 százalékkal, 52,8 GW-tal több energia származott szélerőművekből a világon, mint egy évvel korábban. A fejlődésnek köszönhetően az európai villamosenergia-termelés 8 százaléka származik már szélerőművekből és ez az arány – a jelentés szerint – 12 százalékra nőhet 2020-ig.

Hasonlóan optimista a Globális Szélenergia Tanács elemzése is, amely szerint az évtized hátralévő részében jelentős bővülés várható. Várakozásaik szerint a szélenergia által termelt energia nagysága 2015-ben is legalább 50 GW-tal nő majd, 2018-ban pedig elérheti a növekedés a 60 GW-ot is.

Minek köszönhető a növekedés?

Olcsóbb nyersanyag, fejlettebb hálózat és kedvező piaci környezet – sorolja a növekedés hátterében álló okokat Ságodi Attila, a KPMG infrastruktúra és stratégiai iparágak területért felelős vezetője. Szerinte a hatalmas lendület annak köszönhető, hogy csökken a technológia CAPEX-e (új könnyebb és alacsonyabb árú kompozitanyagok megjelenése, nagyobb egységkapacitás, hálózati felügyelet és automatizálás), ami a piac érettségével elengedhetetlen volt.

Úgy látja, Európában sokat számított az offshore technológia (tengerpartra telepített szélfarmok) moduláris kialakítása és a 2020-ra vállalt szén-dioxid-kibocsátás csökkentési terv is. Kínában – ahol a tavalyi kapacitáslétesítés fele létrejött –az energiaéhség és támogatási rendszer kivezetésének híre lehetett a leginkább ösztönző. (Kína olyan támogatási rendszert dolgozott ki, amely ésszerű jövedelmezőséget biztosít a nagy szélerőmű-beruházások számára, ennek megszüntetését tervezi most a kormányzat.)

Ságodi Attila szerint fontos tényező volt a kedvező banki környezet is: a kamatcsökkenés miatt ugyanis a pénzintézetek kisebb hitelfedezeti arányt vártak el, ezáltal újabb, kevésbé potens telepítési területek is megnyílhattak a befektetők előtt.

A KPMG szakértője szerint a következő években is növekedés várható, a lendület motorja pedig továbbra is a technológia árszintjének csökkenése marad.

Magyarországon vonzóbb lehet a napenergia és a biogáz

Ságodi Attila arra is rámutatott, hogy a nemzetközi tendenciák Magyarországon kevésbé éreztetik hatásukat és a szélkvóta kimerülésével nem voltak még kiserőművi méretű beruházások sem. A megvalósult beruházások jellemzően kisebb, 50 kWp beépített teljesítmény alatt maradtak. Szerinte ugyanakkor méretgazdaságossági szempontok miatt a szélerőművek telepítése jóval bonyolultabb (földterület, szélpotenciál-mérés, betáplálás, alállomásfejlesztési igény) egy jól átgondolt biogázerőmű fejlesztésénél, amelyhez a hazai agrárium bő nyersanyagforrást tudna biztosítani. Mindezek mellett igazán vonzó lehetne még a napenergiával történő villamosenergia-termelés kiaknázása, amelynek tőkeköltsége továbbra is mintegy 20 százalékkal csökken évente.

A szélerőműveket tekintve Magyarországon a későbbiekben sem várható drasztikus növekedés, miután a jelenlegi szabályozás szerint kormányzati engedélyre van szükség szélfarmok telepítésére, ám ilyen jóváhagyást már majdnem 10 éve, 2006 óta nem adtak ki. Az utolsó szélerőművet 2010-ben adták át.

Csökkenhetne az energia ára

Ságodi Attila szerint azokon a területeken érdemes szélerőművekben gondolkodni, ahol a hálózat képes alkalmazkodni az időjárásfüggő energiatermelő erőművekhez, valamint ahol megfelelő a terület szélpotenciálja (rotortelepítési magasságban jellemző szélsebesség, iránystabilitás). A szélfarmok költségei rövidebb idő alatt térülnek meg, mint a fosszilis erőműveké, de a hálózaton szállított energiamix ára csak abban az esetben csökkenhet, ha a fogyasztói szokásokról megfelelő információk állnak rendelkezésre – tette hozzá a szakértő.