NRGreport
Menü

Nyerésre állnak az orosz olajcégek

Meglepő, de igaz: az orosz olaj- és gázipari vállalatok nyerésre állnak annak ellenére, hogy a világpiaci olajár megfeleződött. Növekvő nyereség, emelkedő részvényárak, egekbe szökő kitermelési mutatók – jelenleg ezt látni, de mit hoz a jövő?

Ha cashflow, nyereségráta és részvényárfolyam alapján nézzük, az olyan orosz mamutcégek, mint a Rosznyeft és a Lukoil sokkal jobban teljesítenek, mint a Royal Dutch Shell, a BP vagy az Exxon Mobil. De így van ez a „kisebbek”, pl. a Gazprom vagy a Basnyeft esetében is.

A siker kulcsa a gyenge rubelben és a kedvező adórendszerben keresendő. Ez utóbbit éppen most szigorítják, erről itt írtunk korábban. A szigorítás ellenére is az adókörnyezet nagyon kedvező. Fontos még az a tény is, hogy a Rosznyeft adatai szerint egy hordó olaj előállítási költsége közel ötöde annak, mint az amerikai olajkutató és kitermelő cégeknek.

Az RBC hírügynökség nyilvánosságra hozta az 500 legnagyobb orosz vállalat tavalyi rangsorát és eredményeit, melyek az ország teljes gazdasági teljesítményének 77 százalékát adták. A listából az is kiderül, hogy a nagyvállalati nyereségek 98 százaléka az olajból és a földgázból származott – írta Napi.hu.

A listát három energiavállalat vezeti: első a Gazprom állami gáztársaság, amely az orosz GDP mintegy 8 százalékát adja. Tavalyi árbevétele 5,5 ezer milliárd rubel (143 milliárd dollár) volt, 7 százalékkal több az előző évinél. Második a magántulajdonban levő Lukoil, amelynek bevétele 24 százalékkal, 4,7 ezer milliárd rubelre (122 milliárd dollár emelkedett), a harmadik helyre állami vetélytársa, a Rosznyefty futott be 16 százalékkal feltornázott, 3,7 ezer milliárd rubeles (96 milliárd dollár) árbevétellel.

Nyereségesség tekintetében a listavezető a Szurgutnyeftyegaz magánvállalat lett 885 milliárd rubeles (23 milliárd dollár) profitjával. Ez azonban nagyrészt a készpénzes keményvaluta-tartaléka felértékelődésének tudható be.

A megtérülés tekintetében a legnagyobb növekedést a Rosznyeft és a Lukoil érte el 2015 első negyedévében, a 2014-es hasonló időszakhoz mérve, írta az Oilprice.com.

Mindkét cégnél megugrott a nyersolaj és a finomított termékek exportja, a pénzforgalom pedig a Shellének vagy a BP-ének duplájára nőtt. A 2014-ben tapasztalt meredek esés után a Rosznyeft kamat és nyereségadó-ráfordítások levonása előtti eredménye (EBIT) már megközelíti az összeomlás előtti szintet és bőven meghaladja a két nagy nyugati versenytársét. Nem sokkal marad le a Gazprom és a Basnyeft sem. Utóbbi társaságot nemrég államosították újra, olajtermelésben az egyik leggyorsabban fejlődő orosz vállalat. A kitermelési árak messze alulmúlják a világátlagot, durván 4 dollárt tesznek ki hordónként. Így nem is meglepő, hogy a társaság működési bevétele 10,3%-al, olajkitermelése 12,4%-al nőtt egy év alatt. A Gazprom EBIT-mutatója 12 százalékkal lett jobb egy év alatt, a szénhidrogén-termelést pedig 20,5%-al növelte.

A moszkvai tőzsdén az említett cégek árfolyamának átlagárfolyama masszív 16%-kal nőtt egy év alatt, míg ugyanebben az időszakban a Shell-papírok árfolyama 27%-al, a BP-papírok értéke pedig 17%-kal csökkent.

Ez mind nagyon szép, de mit hoz a jövő?

Hosszabb távon vizsgálva azonban úgy tűnik, hogy az orosz olaj- és gáziparnak nem kevés akadályt kell leküzdeni, ha tartani akarják ezt az ütemet. A képet azonban árnyalja pár tényező. A 40 dollár körüli olajár miatt szinte biztos, hogy nem folytatják az északi-tengeri feltárásokat, melyekhez igen nagy reményeket fűztek. A Prizlazlomnoje-mezőn elért sikereket és az Univerzitetszkaja-1 ígéretes feltárásait elnyomják a Jamal és Szakhalin (LNG) mezőkön keletkezett gondok, az amerikai és EU-szankciók és a lassuló kínai gazdaság.

A Jamal projektnél a többségi tulajdonos Novatek éppen egy kínai befektetővel tárgyal, a befektetési alap 9,9%-os részt venne a konzorciumban 1,4 milliárd dollárért. A presztízs LNG-projekt azonban pénzügyi gondokkal küzd, számítások szerint mintegy 15 milliárd dollárral marad el a tervezett céltól. Hasonló gondok vannak a Rosznyeft Szakhalin LNG-projektjénél is, mindkét esetben azzal is kell számolni, hogy a kereslet visszaesik, amire befejeződnek a beruházások. A Juzsno-Kirinszkoje mező fejlesztését pedig, ami a Szakhalin-2 projekt kulcsfontosságú zöldmezős beruházása lenne, megnehezíti az amerikai gyártású felszerelések behozatalára vonatkozó szankció.

A felszerelés és nem a pénz hiánya jelenti a legnagyobb akadályt az északi-sarki feltárásoknál is. Összességében 70%-ra tehető szakértők szerint a külföldi felszerelés mértéke az egész orosz olaj- és gáziparban, ez az offshore feltárásoknál még nagyobb, akár 99%-os arány. Egyre égetőbbé válik a felszerelések hazai gyártása és pótlása, de középtávon ez biztosan nehézségeket okoz majd. A már említett adóemelésnek is lesznek negatív hatásai, az egész orosz gazdaság olajra és gázra épülése pedig túlzottan egyoldalú. Diverzifikálás nemigen fog történni a közeljövőben, a nem olajból származó GDP gyakorlatilag a Szovjetunió összeomlása óta alig változott.

Figyelemre méltó az is, hogy az 500 legnagyobb orosz összevont nettó adóssága közel 40 százalékkal, 15,9 ezer milliárd rubelre (283 milliárd dollárra) emelkedett, vagyis meghaladta az évi orosz szövetségi költségvetés teljes összegét - írta a The Moscow Times.

A cégek nyereségességéhez hozzájáruló gyenge rubel tehát veszélyeket is hordoz. Mivel a rubel árfolyama tavaly a dollárral szemben több mint 40 százalékot zuhant, a vállalati tartozások rubelben számolva jelentősen megugrottak.

Forrás: Oilprice.com, Napi.hu, The Moscow Times, NRGReport