A világ egyik legnagobb palagáz és palaolaj készletével rendelkező Argentína nagy lehetőséget jelent az iparágban működő nagyvállalatoknak. A közelgő elnökválasztás jelentősen megváltoztathatja az itteni status quot, aminek a nemzetközi olajcégek nem feltétlenül örülhetnek.

Argentína rendelkezik a világ egyik legnagyobb palaolaj és palagáz készletével. Az amerikai energetikai információs hivatal, az EIA adatai szerint a dél-amerikai ország 22 billió köbmétert meghaladó mennyiségű palagázt tudhat magáénak, többet, mint az Egyesült Államok és 27 milliárd hordós palaolaj-készlete is jelentősnek mondható – írja az Oilprice.com.

A készletek legnagyobb része az ország középső részén lévő Vaca Muerta palamedencében található; az észak-amerikai lelőhelyek mellett ez számít a legígéretesebb kitermelési területnek manapság. Olyannyira, hogy több nagy olaj- és gázipari cégnek vannak itt befektetései, többek közt az ExxonMobilnak, a Royal Dutch Shellnek, a Chevronnak, sőt még az orosz Gazpromnak is. A Chevron két évvel ezelőtt kötött 1,2 milliárd dolláros megállapodást az argentin YPF oljcéggel, ami akár a készülő palaforradalom előjele is lehet.

A nagy nemzetközi cégek jelenléte és a több száz, már meglévő és üzemelő kút ellenére a lelőhely még messze van a csúcsrajáratástól. A Chevron-YPF páros egyelőre napi 43 ezer hordó egyenérték mennyiségben termel ki a területen. A jelenlegi alacsony olajárak ugyanakkor nem kedveznek a kitermelésnek, mivel a kutak egy részét egész egyszerűen nem lehet gazdaságosan működtetni. Miguel Galuccio, az YPF vezetője szerint az 50 dollár körüli olajárak mellett egy 11 millió dolláros befektetéssel létesült kút képtelen profitot termelni. A cég korábban azzal kalkulált, hogy 84 dolláros olajárak és kutankénti 6,5-7 millió dolláros költség mellett érhető el nyereség, igaz, ez még mindig nagyon messze van az észak-amerikai kitermelési költségszintektől.

Ennek ellenére az YPF a lehető legtöbb helyen folytatja a fúrásokat, ugyanis Argentínának van egy hatalmas előnye a többi olajkitermelő országgal szemben: az argentin kormány lehetővé teszi a kitermelő cégeknek, hogy rögzített, 77 dolláros hordónkénti áron értékesítsék a nyersolajat, ami jóval a jelenlegi világpiaci árak fölött van. Bár az itteni kitermelési költségek magasabbak, az infrastruktúra pedig jóval elmaradottabb, mint Észak-Amerikában, a rögzített ár stabil előnyt jelent az itteni cégeknek arra az esetre, ha az olajárak a mostanihoz hasonló mélyrepülésben vannak.

Némi változást eredményezhet a jelenlegi helyzetben az októberben esedékes elnökválasztás. A már helyben működő nagy nemzetközi cégek azt remélik, hogy az új adminisztráció a jelenleginél kedvezőbb üzleti környezetet is hoz. A hivatalban lévő elnököt, Cristina Fernandez de Kirchnert több bírálat is érte, hogy megnehezíti a külföldi befektetéseket, a különböző pénzügyi szabályozások pedig kifejezetten hátrányosan érintik az olaj- és gázipari beruházásokat.

A nemzetközi vállalatok tehát kedvező fordulatot várnak, ugyanakkor piaci szakértők szerint az új argentin vezetés – bármelyik jelölt is legyen a befutó – 66 dollárra csökkenti majd az olaj rögzített eladási árát, ez pedig kevéssé vonzó az olajcégek számára. Egy ilyen lépés jelentősen csökkentené az itt kitermelő vállalatok árbevételét. Az ár csökkentése komolyan érintené az YPF-et is, és a cég vélhetően az olaj helyett fokozottabban koncentrálna a gázkitermelésre még akkor is, ha a gáz eladási ára is rögzített. Az eladási ár csökkentése ugyanakkor azt is jelentené, hogy az új argentin vezetés piacbarátabb politikát folytat majd a jelenleginél, amire nagy szükségük van a befektetéseket tervező külföldi nagyvállalatoknak.