Továbbra is évente több 10 milliárd forintot fektet be a Mol a Százhalombattán 50 éve épült Dunai Finomítóba – mondta Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a kőolajfinomító jubileumi ünnepségén.

A Dunai Finomítóban 50 év alatt 300 millió tonna kőolajat dolgoztak fel, a finomító jelenleg is kiszolgálja a magyarországi töltőállomások jelentős részét. A Mol az utóbbi 10 évben mintegy 200 milliárd forintot ruházott be százhalombattai egységének fejlesztésébe.

A magyar olajipari vállalat elnök-vezérigazgatója a pénteki ünnepségen úgy fogalmazott: a finomító Magyarország szénhidrogén-keringésének a szíve, amelynek fő feladata fél évszázaddal ezelőtt a szovjet importkőolaj feldolgozása volt, mára pedig 55 üzemmel és mintegy 1100 alkalmazottal az európai finomítók felső 25 százalékába tartozik.

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára ünnepi előadásában hangsúlyozta, hogy a magyar finomítói szektor fontos szerepet játszik az energiaellátás-biztonság garantálásában, amely a 2011-ben elfogadott Nemzeti Energiastratégia része. Kifejtette, a stratégia része az is, hogy a magyar gazdaság versenyképes áron kapja az energiát, biztosított legyen a környezetet kevésbé terhelő energiaellátás. Magyarország többek között vállalta, hogy 1990-hez képest 2030-ra 40 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, 27 százalékra emeli a megújuló energiák részarányát a termelésben, és 27 százalékkal növeli az energiahatékonyságot.

Magyarország földgázellátásával kapcsolatban elmondta: annak eredményeként, hogy a magyar-szlovák gázvezeték kereskedelmi üzemmódban működik, a földgázellátás vélhetően olcsóbb és hatékonyabb lesz az idén, mint a korábbi években. Hozzátette: nem indokolt a tavalyihoz hasonló magas földgázkészlet felhalmozása, így más országok számára bértárolási lehetőség biztosítható.

Beszámolt arról is, hogy a villamos energia havi csúcstermelése 6307 megawattóra volt, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) előrejelzése szerint pedig a következő 15 évben átlagosan 1,5 százalékkal nő évente a villamosenergia-igény. Ugyanakkor sok erőmű-leállítás és selejtezés várható, amelynek következményeként 2018-ra a mostani kapacitás 70 százaléka, 2030-ra 56 százaléka, 5120 megawatt marad meg.