Kína gőzerővel bővíti a stratégiai olajkészletek raktározására alkalmas tárolói kapacitását, amely 2020-ra elérheti a 600 millió hordót. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre arról, hogy mekkora olajtartalékkal rendelkezik az ázsiai ország, de annyi bizonyos, hogy a jelenlegi globális túlkínálatot egy ideig még képes lesz felszívni a növekvő kínai olajéhség. Az árakra ugyanakkor ez csak minimális hatást gyakorol a szakértők szerint.

Tavaly novemberben a kínai kormány bejelentette, hogy szakítva az eddigi gyakorlattal, bizonyos időközönként hivatalos adatokat szolgáltat majd arról, mekkora stratégiai olajtartalékokkal rendelkezik az ország. Az adatok ennek ellenére csak szórványosan érkeznek és távolról sem pontosak, így jelen pillanatban senki sem tudja, milyen készletek állnak az ázsiai ország rendelkezésére – írja elemzésében az Oilprice.com.

Kína stratégiai olajtartalékai a becslések szerint 500 millió hordót tennének ki, ha a rendelkezésre álló tárolókapacitást vesszük figyelembe, de egyes becslések szerint ez a mennyiség 2020-ra a 600 millió hordót is elérheti, ha a tervezett tárolói beruházások megvalósulnak. Kína tíz évvel ezelőtt kezdett nagyszabású tárolóépítkezésekbe, és várhatóan 2020-ra fejeződik be a három fázisból álló folyamat.

Az első fázis keretében négy tározót építettek, amelyek jelenleg 90 százalékos szinten állnak, nagyjából 91 millió hordós készlettel. Ez a mennyiség kilenc napra fedezné az ország olajfogysztását.

A második fázis terveinek egy része már megvalósult 2011 és 2014 között, illetve 2015 negyedik negyedévére is befejezik néhány tározó építését. A kettes fázisban eredetileg nyolc új tározó építése szerepelt, de valószínűleg ennél kettővel több létesítmény épül, amelyek összesen kb. 260 millió hordó tárolására lesznek képesek.

A harmadik fázisban két további tározó építése szerepel. Ebből egy már el is készült határidő előtt, a másikat pedig – szintén a tervezetthez képest korábban – 2015 megyedik negyedévében fejezik be. E két tározó 50 millió hordóval növeli a tárolói kapacitást az év végére.

Szintén csak becslések szólnak arról, hogy Kína a napi importszükségletén felül további félmillió hordó olajat importál naponta, de arról nincs pontos információ, hogy ez a mennyiség teljes egészében az állami tárolókba vándorol, vagy esetleg kereskedelmi tárolókban helyezik el. A nagy állami olajcégek ugyanis szintén folyamatosan töltik fel kereskedelmi tartalékaikat arra az időre, amikor az olajár megindul felfelé.

Arról sem áll rendelkezésre pontos adat, hogy a kínai vállalatok mekkora kereskedelmi tartalékokkal rendelkeznek, ami pedig a teljes olajkészlet nagy százalékát teszi ki. Ráadásul a hivatalos kínai kormányadatok gyakran a kereskedelmi tartalékokat is a stratégiai tartalékokba számolják bele, így még bizonytalanabb a kép. Szakértői becslések szerint a kínai kereskedelmi olajtartalék valahol 200 és 400 millió hordó között lehet, de nem tudni pontosan, hogy ebből mekkora mennyiség van már ténylegesen is a tározókban és mekkora a szabad kapacitás. Az Oilprice becslése szerint, figyelembe véve a meglévő és az építés alatt álló létesítményeket, a következő néhány évben – 2020-ig bezárólag – 200 millió hordóval nő a kínai tározói kapcitás.

És mit jelent mindez az olajpiac egészére nézve? A világ olajkitermelése napi 2 millió hordós túlkínálatot produkál jelenleg, így a növekvő kínai kereslet egy ideig felszívhatja ezt a felesleges mennyiséget – vélil a szakértők, de csak egy ideig. Amint a kínai importigények teljesülnek, az árak csökkenésnek indulhatnak, de katasztrofális hatásra nem számítanak a szakértők.