NRGreport
Menü

Iskolákat hívnak a klímavédelmi kampányba

Az Élő Bolygónk klímavédelmi kampányhoz elsőként csatlakozó gimnázium igazgatója az ország összes iskoláját is hasonló lépésre kérte. A kampány weboldalára már több mint százezren regisztráltak.

Az ország összes iskoláját felkérte a Tokaji Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója, hogy csatlakozzon Áder János köztársasági elnök Élő Bolygónk című klímavédelmi kampányához. Ezt a kampányt elsőként - még májusban - támogató intézmény igazgatója, Molnárné Tóth Erika jelentette be hétfőn Tokajban, Áder János köztársasági elnök jelenlétében.

Az igazgató kiemelte, fontosnak tartják az államfő kezdeményezését, hiszen ökoiskola lévén intézményükben külön is foglalkoznak a környezetvédelemmel.

Az eseményen a Tokaji Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola tanulói kérdezhették a klímavédelem aktuális kérdéseiről és problémáiról az államfőt. Áder János a diákokkal folytatott beszélgetésen elmondta: már több mint százezren regisztráltak az Élő Bolygónk című kampány keretében elindított weboldalon, a www.elobolygonk.hu-n.

Az államfő emlékeztetett, Al Gore, a környezetvédelmi tevékenységéért Nobel-békedíjjal elismert volt amerikai alelnök által elindított nemzetközi kampányhoz Magyarország is csatlakozott, a kezdeményezés célja pedig az, hogy a decemberi párizsi klímacsúcson az eddiginél ambiciózusabb megállapodás szülessen.

Áder János az iskola auláját teljesen megtöltő fiatalok előtt - egy kérdésre válaszolva - az év végi klímacsúcs jelentőségét és fontosságát hangsúlyozva azt mondta, problémát jelentett, hogy a légkör üvegházhatású gázkoncentrációjának stabilizálását és globális felmelegedés előrelátható hatásainak enyhítését célzó 1997-es kiotói egyezményt viszonylag kevés ország írta alá, nagyon sok ország felmentést kapott, emellett az aláíró államok közül is többen kiléptek, mivel nem tudták teljesíteni a vállalásukat.

A legnagyobb szennyező, az Egyesült Államok például nem írta alá, Oroszország később csatlakozott, ilyen értelemben Kiotó fél siker volt - értékelt az államfő, aki ugyanakkor azt is jelezte, ha nincs ez a megállapodás, akkor ma a légkörben lévő szén-dioxid mennyisége harminc százalékkal lenne magasabb.

"Értelme volt a megállapodásnak, még akkor is ha nem volt teljes körű, még annak ellenére is, hogy az alapproblémák, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését nem sikerült elérni" - fogalmazott. A köztársasági elnök szerint az emiatt különösen nagy jelentőségű párizsi klímacsúcsra eddig 146 ország adta le vállalásait, vagyis több ország készül a megállapodást aláírni, mint ahányan Kiotóba "elmentek". A vállalások a teljes szén-dioxid-kibocsátás kilencven százalékát lefedik - jelezte Áder János.

Hozzátette, azt nem tudni, lesz-e megállapodás, de készül egy vészforgatókönyv is arra az esetre, ha nem sikerül valamennyi országgal megállapodni. Ekkor a húsz legnagyobb szennyező állammal kell majd külön megállapodást aláírni az érdemi változások érdekében.

Áder János szerint bizakodásra adhat okot, hogy egy évvel ezelőtt az Egyesült Államok és Kína külön megállapodását nemrégiben kiegészítették, az egy héttel ezelőtti New York-i klímacsúcson pedig a kínaiak egy, a korábbinál is ambiciózusabb vállalást tettek. Kína vonatkozásában egyre több adat jelenik meg arról - folytatta - , hogy napenergiával és szélenergiával működő erőművekre mennyi pénzt fordítottak.
Szavai szerint Kínában több napelemfarm épül, mint az Egyesült Államokban, szélenergia-kapacitásban idén fogják "megverni" a németeket, tehát zajlik a kínai energiaszektor átalakítása.

Az államfő elmondta, az Európai Unió egy ambiciózus vállalással megy Párizsba, a közösség negyven százalékkal szeretné mérsékelni 2030-ig a szén-dioxid kibocsátását. Ez Magyarország számára már teljesült, "ami másoknak vágy, az nekünk már megvan" - rögzítette. Összehasonlításképpen elmondta, míg Magyarországon átlagosan 6 tonna az egy főre jutó kibocsátás, addig ez a szám az Egyesült Államokban 21 tonna.

Magyarország, de még az Európai Unió sem képes önmagában változást elérni az üvegházhatású gázok kibocsátásának kérdésében, a huszonnyolc tagország a világkibocsátás 11-12 százalékáért felel - emlékeztette hallgatóságát Áder János. Kiemelte, a negyvenszázalékos vállalás a világ teljes kibocsátásának mindössze három-négy százalékát sem teszi ki.

Arra a kérdésre, hogy megállapodás esetén mennyi időn belül lehet érzékelni a változásokat, Áder János azt mondta, a Föld memóriája meglehetősen hosszú, harminc-ötven év, vagyis az a szennyezés, amelyet most "szenvedünk", az a három-négy évtizeddel ezelőtti hatás.

Amit most bocsátunk ki, az 30-40 évig a légkörben lesz, tehát ennek káros hatásait a következő generáció fogja viselni - tette hozzá. Ehhez alkalmazkodnunk kell: mivel a bajt nem tudtuk megelőzni, annak hatásait kell enyhíteni - vélekedett az államfő.

Az eseményen Áder János megtekintette a diákok által készített prezentációt, vezetésével a témával kapcsolatos interaktív kvízjátékban is részt vettek a középiskola tanulói.

Forrás: MTI