Éveken keresztül csak gereblyézték be a pénzt, most azonban az olajkitermelő országok mindegyike megérzi a felénél is kevesebbre esett világpiaci olajárakat. Még a hatalmas Szaúd-Arábia is.

Szaúd-Arábia az OPEC (kőolajexportáló országok szervezete) élharcosa a piac védelmét szolgáló olajárháborúban: a kitermelés csökkentése nem opció, a piac megtartása a legfontosabb cél, még ha ez rövid távon veszteségekkel is jár – így a közel-keleti olajnagyhatalom filozófiája.

Nos, úgy tűnik, eddig tartott a cérna. A jelek szerint Szaúd-Arábia komoly tőkét von ki olyan globális vagyonkezelő cégekből, mint például a BlackRock. Mindezt azt követően, hogy a nyár során 4 milliárd dollár értékben adott el kötvényeket – amilyen mérvű tranzakcióra 8 éve nem volt példa Szaúd-Arábia esetében.

A szaúdi jegybank az elmúlt hónapokban mintegy 50-70 milliárd dollárt vont ki vagyonkezelőktől, mondta a CNNMoney-nak Nigel Sillitoe, az Insight Discovery piackutató pénzügyi vezérigazgatója. Szerinte a tőkekivonással egyértelműen a belföldi lyukakat tömi be az ország. Ez részben kulturális okokra is visszavezethető, a Stratfor geopolitikai tanácsadó cég közel-keleti és ázsiai elemzője szerint. Krízis esetén a szaúdiak jobban szeretik otthon tudni a pénzüket, mondta Michael Nayebi-Oskoui.

Költségvetési hiánnyal küzdenek

Persze, nem meglepő, hogy az olcsó olaj mély hatással bír Szaúd-Arábiára is. Brazíliához, Katarhoz és Oroszországhoz hasonlóan Szaúd-Arábiában is egyre nehezebbé válik egyensúlyt találni a költségvetésben. Az összeomló olajárakkal nem tudják ellensúlyozni a masszív kiadásaikat. A Capital Economics elemzése szerint az ország folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 7,5%-ára is emelkedhet idén – amely szám akkor a legbeszédesebb, ha az elmúlt évtizedben általánossá vált 20%-os mérték fölötti többletéhez hasonlítjuk.

Közben a befektetők – szintén az alacsony olajárak miatt – a világ minden pontjáról vonják ki a pénzüket a közel-keleti országokból. Azután, hogy éveken keresztül a masszív tőkebeáramlás jótékony hatását élvezte, most Szaúd-Arábia is ennek ellentétjével, a komoly mértékű tőkekiáramlással küzd.

Éppen ez az oka annak, hogy az ország kénytelen volt aranytartalékaihoz nyúlni. A szaúdi jegybank, a SAMA (Saudi Arabian Monetary Agency) devizatartaléka a 2014-ben elért rekord 746 milliárd dollárról 669 dollárra olvadt idén július végére. A devizatartalék morzsolódása teljesen új fejezet Szaúd-Arábiának, akik a felhalmozódáshoz szoktak – mondta a Capital Economics közel-keleti szakértője.

A Wall Streetig elér a gond

A dominóhatás elérte és meg is ingatta azokat a cégeket is, melyek az Öböl-menti országok számára kezelnek tetemes vagyonokat. Köztük a közel-keleti arab országok kedvenc vagyonkezelő cégei, a BlackRock és a Templeton. Egyik cég sem volt hajlandó elárulni, pontosan mennyi pénzt is vont ki Szaúd-Arábia, a BlackRock azonban közölte, hogy összesen mintegy 24 milliárd dollárra tehető az nettó tőkekivonás, ami Európából, a Közel-Keletről és Afrikából történt a második negyedévben. Az első negyedévben ugyanezen régióból kb. 18 milliárd dollár folyt be.

Larry Fink, a BlackRock vezérigazgatója még júliusban elemzők előtt beszélve elmondta: a pénzkivonás nagy része vészhelyzetek megoldására megy el. Országokat nem említett, azt azonban hozzátette: a nyersanyag alapú gazdaságoknál elég cudar a helyzet.

Közben a kiadások csak nőnek

Amikor Szalman ibn Abdul-Aziz király elfoglalta a szaúdi trónt idén, azonnal aláírt egy 30 milliárd  dolláros csomagot, amelyben sommás jutalmak is szerepeltek. A Stratfor számításai szerint az ország 5-8 milliárd dollár között költött eddig a jemeni háborús konfliktusban, míg több milliárd dollárt adott segélyként Egyiptomnak is. Ahogy az olaj ára emelkedett, úgy nőttek a kiadások is – ezeket most nem lehet olyan gyorsan lefaragni, ahogy az olaj ára csökken.

Azért nagy ijedtségre még nincs ok: elemzők szerint Szaúd-Arábia igencsak jól ki van párnázva, és átvészeli a viharos időszakot, ehhez pedig még a nemzeti valutát, a riált sem kell leértékelnie. Az nyilván sokat nyomna a latba, ha az olaj ára emelkedni kezdene a következő hónapokban, években. Katarral ellentétben Szaúd-Arábiának alacsony a külföldi adóssága, és általában egyensúlyban van a fizetési mérlege. Ez pedig azt jelenti, hogy továbbra is tud olcsón kölcsönözni. Ráadásul, olyan olajkitermelő országokkal ellentétben, mint például Venezuela, komoly készpénztartalékon ül. A helyzet tehát nem túl rózsás – de messze van még attól, hogy a pánik gombot megnyomjuk, fogalmazott a City egyik elemzője.