Jó ideig nem lesz valószínűleg olyan vezeték, amely a Balkán irányából szállíthatna gázt Magyarországra. Az oroszok is az északi kapacitások bővítésében gondolkodnak, a déli terveiket feladni látszanak. Bár végső soron a Teslán is orosz gáz jött volna, de legalább az ukrán tranzit jelentette ellátásbiztonsági kockázatot kiiktatná egy ilyen vezeték. Ráadásul megteremtené annak a lehetőségét, hogy hosszabb távon a csövekbe közel-keleti vagy Kaszpi-tengeri gáz kerüljön, így a verseny miatt utóbb az árak is csökkenhetnének. Rövid távon azonban nincs hatása az elmúlt hetek eseményeinek a  hazai ellátásbiztonságra.

Minden korábbi előkészület ellenére egyre inkább úgy fest, hogy semmi nem lesz a tavaly decemberben bejelentett Török Áramlatból (a cikkben szereplő vezetékekről szóló fontosabb adatokat lásd a keretes írásban). Bár az elején az érintett felek (azaz a törökök, és a beruházást bejelentő Vlagyimir Putyin) állítólag tényleg komolyan gondolták, hogy a 2014 végén törölt Déli Áramlatot egy a török-görög határig gázt szállító vezetékkel helyettesítenék, az elmúlt hónapok eseményei után igencsak meglepő lenne, ha végül eredeti formájában épülne meg a csőrendszer.

A viharfelhők nyáron kezdtek el gyülekezni a projekt felett. Júliusban ugyanis a törökök és az oroszok némileg összekülönböztek a gázáron, és bár augusztus végén úgy tűnt, javul a viszony, szeptember elején mégis felfüggesztették a tárgyalásokat.

Egyre több rossz előjel

 Ezt követően elég sokáig szinte semmit nem lehetett hallani a beruházásról, amíg egyszer csak szűk két hete Alekszej Miller Gazprom-vezér be nem jelentette: csak feleakkora lesz a vezeték kapacitása, mint ahogy eredetileg tervezték. Korábban arról volt szó, hogy négy csövön összesen évi 63 milliárd köbméter gáz érkezhet az országba, ezzel szemben a Gazprom-vezér október elején már csak szűk 32 milliárdos szállításról beszélt.

Azóta ráadásul ez a „fapados” Török Áramlat is bizonytalanná vált, mivel az oroszok szíriai katonai akciói miatt még inkább elmérgesedett a viszony a felek között. Recep Tayyip Erdogan török elnök a közelmúltban egyenesen úgy fogalmazott, hogy „az oroszok viselkedése elsüllyesztheti azokat a több milliárd dolláros energetikai projekteket, amelyeket a két állam közösen kívánt megvalósítani”.

Több szakértő szintén a Török Áramlat bukásaként könyvelte el, hogy időközben az oroszok is észak felé fordultak: a Gazprom szeptember elején öt másik európai céggel közösen aláírta az Északi Áramlat 2 projekt részvényesi megállapodását, aminek értelmében megdupláznák a Balti-tenger alatt futó vezeték kapacitását. 

Rosszul járhat Ukrajna, Szlovákia

Mivel az Északi Áramlat bővítése esetében a német és az orosz érdekek találkoznak – sokan úgy vélik, hogy ez a fejlesztés megvalósulhat, ha üzleti alapon működni tud. Talán ezért is akadtak ki a megállapodást követően a szlovákok és az ukránok, hiszen a jelenleg rajtuk keresztül haladó útvonal a bővítés után kiiktatható lenne, ami különösen Ukrajnában nagyon komoly költségvetési bevételkiesést eredményezne. Az, hogy a Török Áramlatnál nem voltak ilyen kirohanások, jól mutatja, hogy annak megvalósulásától sokkal kevésbé féltek az érintettek. Most pedig még kevésbé tartanak ettől, hiszen sok szakértő szerint az északi tervek végleg léket ütöttek a balkáni elképzeléseken.

Az eredeti törökországi elképzelések bukásának Magyarország szempontjából is van jelentősége. A korábbi tervek szerint ugyanis Európába is jutott volna gáz a Török Áramlaton szállított gázból, már ha az érintett országok építenek egy olyan vezetéket, amely képes elszállítani az energiahordozót a görög határtól az öreg kontinens más pontjaira. A Déli Áramlat törlésével vezetékprojekt nélkül maradt balkáni és közép-európai országok kaptak is a lehetőségen, és több alternatívát is bedobtak.

Magyarország a Teslát támogatta

Magyarország a kezdetektől azt a Tesla névre keresztelt csőrendszer megépítését támogatta, amely Görögországon, Macedónián és Szerbián keresztül hazánkba is juttatott volna a déli útvonalon érkező orosz gázból. Igen ám, de a Török Áramlattal kapcsolatos tervek módosulásával ez a projekt lényegében teljesen értelmét vesztette. A csökkentett kapacitással ugyanis csak a törökországi igények elégíthetőek ki, az európai piacra a 32 milliárd köbméteres éves mennyiségből túl sok már nem jutna.

Azaz a Tesla projekt tulajdonképpen gáz nélkül maradt. Ezt úgy fest egyre inkább az érintettek is belátják.  Nyáron még arról volt szó, hogy egy munkacsoport keretében akár már szeptemberben tárgyalhatnak a résztvevő cégek a projektről, néhány hónapon belül pedig szándéknyilatkozat is születhet a beruházásról. Az NRG Report értesülései szerint azonban – hiába írunk már október közepét – a tárgyalásokra egyelőre nem került sor. Ráadásul időközben a szerbek is visszakoztak: a Srbijagas állami gázmonopólium vezetője Dusan Bajatovic beszélt arról a helyi médiának, hogy nincs 1,6 milliárd eurójuk a projektre.

Magyarország szempontjából mindennek  csak hosszabb távon van jelentősége. Az ország gázellátása biztosított, a tárolókban van annyi energiahordozó, hogy az elég legyen tél végéig, a hagyományos ukrajnai, nyugati, illetve most már északi útvonalon pedig akadálytalanul érkezhet a gáz hazánkba. Hosszabb távon azonban egy cseppet sem lenne rossz ötlet egy észak-déli vezeték megépítése.

Persze az egésznek csak akkor van értelme, ha ezzel a beszerzési források számát lehet növelni, tehát vezetékbe nem orosz molekula, hanem mondjuk közel-keleti vagy Kaszpi-tengeri gáz kerül. Így ugyanis csökkenthető a régió továbbra is komoly energetikai függősége Oroszországtól, és a verseny miatt az árak is eshetnek. Kapkodni ezzel azonban felesleges lenne, egyelőre ugyanis nem látszik, hogyan juthat el egyáltalán a kontinens határáig az említett forrásokból az energiahordozó.  Ehhez ugyanis egy olyan (Közel-Keletről vagy a Kaszpi-tengertől induló) Törökországon átfutó vezeték kellene, amely a közép-európai piaccal is számol, ilyen azonban egyelőre nem szerepel a tervekben.