A klímaváltozást az ellátásbiztonság fenntartása mellett kell megfékezni – ez a Világgazdaságnak nyilatkozó Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség gáz- és villamosenergia területének vezetője szerint olyan, mintha egy utasokkal teli, levegőben lévő repülő motorját akarnánk megjavítani. Nincs B terv.

Abban a kedvező esetben, ha a világ minden országa megvalósítja a közelgő párizsi klímacsúcson vállalandó, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló tervet 2050-ig, még akkor is kilenc – az európaihoz mérhető – hasonló programra lesz szükség a globális melegedés megfékezésére. Másképp megfőzzük magunkat, mondta Varró László. „Magyarország e feladatok terén csak mint az EU egy része jön számításba, de láthatók a klímaváltozás elleni lépések hazai adottságai és korlátjai is” – mondta a lapnak a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) menedzsere a Magyar Energiahatékonysági Intézet konferenciáján.

Varró László szerint jó, de nem kiemelkedő a megújuló energia hasznosítását szolgáló potenciálunk. E technológiák egyre olcsóbbak, az új műszaki és IT-eredmények alapján pedig több zöldenergiát tudna kezelni a villamosenergia-rendszer irányítója. Ám, miközben az Európai Unióban évi 40 milliárd eurót költenek új zöldprojektekre, nálunk csak a biogáz- és a geotermikus beruházások érdemiek, a globálisan igazán fontos nap- és szélenergia-projektek nem. E téren nemcsak Németországtól, hanem Romániától, Csehországtól és Bulgáriától is el vagyunk maradva.

Az energiahatékonyság javításában is inkább lehetőségeink, mint eredményeink vannak, részben az energiapolitika miatt. A piacitól eltérített árak ugyanis nem tükrözik az energiafogyasztás valós társadalmi költségét, a mesterségesen alacsonyabb lakossági tarifák pedig egyenesen büntetik, ha valaki energiahatékonyságra költ. Emellett kevés az épületek ilyen fejlesztésével kapcsolatos információ, az ügyintézés lassú, és nehéz az egyeztetés a társasházakon vagy a tulajdonos-bérlő kapcsolatokon belül.

A teljes cikk itt olvasható.