NRGreport
Menü

Sokkal kevésbé szennyeznek a gazdag országok

Jelentősen csökkent a szén-dioxid-kibocsátás a G20 országok körében. A 2014-es év ezzel fordulópontot jelenthet a vezető gazdaságok szén-dioxid-kibocsátásának GDP-egységre jutó csökkentésében, áll a PwC éves elemzésében.

A vállalkozásoknak az üzleti döntések meghozatalakor figyelembe kell venniük a szén-dioxid-kibocsátás költségeit és a vonatkozó szabályokat, ami különösen az energiatermelő, közlekedési és pénzügyi ágazatot érinti. A megújuló energiaforrások ismét előtérbe kerülnek, de valódi fordulat csak akkor következik majd be, ha a megújuló energiaforrások elérik a költségparitást a fosszilis tüzelőanyagokkal.

A jelentés a dekarbonizáció irányába tett pozitív lépésként értékeli a párizsi célkitűzéseket, ugyanakkor elérésük esetén is csak 3°C-ra mérséklődne a globális felmelegedés a század végére. Pedig, szakértők szerint a globális fölmelegedés tekintetében a 2°C lenne a kezelhető.

A szén-dioxid-intenzitás 2000 óta mért legmeredekebb csökkenésére hívja fel a figyelmet a PwC éves elemzése. A 2014-es év ezzel fordulópontot jelenthet a vezető gazdaságok szén-dioxid-kibocsátásának GDP-egységre jutó csökkentésében.

A G20 országokra vonatkozó jelentés szerint a nagyra törő nemzeti kibocsátás-csökkentési célok ellenére a vállalkozásoknak az üzleti döntések meghozatalakor figyelembe kell venniük a szén-dioxid-kibocsátás költségeit és a vonatkozó szabályokat, ami különösen az energiatermelő, közlekedési és pénzügyi ágazatot érinti. A megújuló energiaforrások ismét előtérbe kerülnek, de valódi fordulat csak akkor következik majd be, ha a megújuló energiaforrások elérik a költségparitást a fosszilis tüzelőanyagokkal, írta elemzésében a PwC.

Az immár hetedik alkalommal minden évben megjelenő „Karbonszegény gazdaságok indexe” (Low Carbon Economy Index) című elemzés a vezető gazdaságok szén-dioxid-intenzitását modellezi:

(forrás: PwC)

A szén-dioxid-intenzitás az üvegházhatást okozó gázok energiával kapcsolatos kibocsátását méri a GDP egymillió dollárjára vetítve. Eszerint a széndioxid-intenzitás 2014-ben 2,7%-os csökkenést mutatott, amely a PwC elemzésének első megjelenése óta eltelt hét év legmeredekebb csökkenése. A 2014-ben elért 3,2%-os globális gazdasági növekedést az energiával kapcsolatos kibocsátás mindössze 0,5%-os növelésével sikerült elérni.

A kibocsátás függetlenítése a gazdasági növekedéstől – vagyis a két tényező „szétválasztása” – elengedhetetlen az éghajlatváltozás legrosszabb hatásainak elkerülése érdekében. Kevesebb, mint 50 nappal az éghajlatváltozás kezelésével kapcsolatos párizsi találkozó előtt az elemzés szerint már érzékelhetők bizonyos kedvező jelek a szétválasztást illetően.

A 2014-es év volt az első év, amikor több országnak is sikerült 6,3%-os vagy annál magasabb dekarbonizációs rátát (szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének a mértéke) elérni (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Olaszország, valamint az EU egésze), amely ráta a globális felmelegedés két fokra történő korlátozásához szükséges.

Az Egyesül Királyság a szén-dioxid-intenzitás minden eddiginél nagyobb, 10,9%-os csökkenését érte el, ami köszönhető az erős gazdaságnak, a szénfelhasználás csökkenésének és a melegebb télnek. Kína, amely a világ legnagyobb kibocsátója, 6%-os dekarbonizációs rátával a legjobban teljesítő EU-n kívüli ország. Ausztrália visszacsúszott ugyan az első helyről, az általa elért 4,7%-os dekarbonizációs ráta még mindig kedvezőnek mondható.

A szén-dioxid-intenzitás öt országban növekedett, ezek az országok: Dél-Afrika, India, Brazília, Szaúd-Arábia és Törökország.

„Már láthatók a gazdasági növekedés és a szén-dioxid-kibocsátás szétválasztásának első jelei. A kínai kibocsátási trend alapján úgy tűnik, fordulóponthoz értünk, és a megújuló energiaforrások ismét előtérbe kerülnek. De még közel sem értük el a célt, amelyhez a párizsi találkozón tett vállalások sem visznek közelebb. A valódi fordulat akkor következik majd be, amikor a megújuló energiaforrások elérik a költségparitást a fosszilis tüzelőanyagokkal” – mondta Leo Johnson, a PwC fenntarthatóságért és klímaváltozásért felelős cégtársa.

Az egyes országok által elért eredmények ellenére az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának GDP-egységre jutó csökkentésének célul kitűzött szintjét globálisan már hetedik éve nem sikerül elérni. Világszerte a dekarbonizáció 6,3% körüli gyors és tartós csökkentése szükséges ahhoz minden évben, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése ne haladja meg a 2°C-t.

A párizsi találkozó közeledtével a kormányok célértékeket és terveket fogadtak el a szén-dioxid-kibocsátás megfékezésére. Az INDC-ként ismert célok évi 3% globális átlagos dekarbonizációs rátát irányoznak elő, amely a duplája a 2000 óta mért szokásos rátának. Ezek a nemzeti tervek várhatóan cselekvésre ösztönzik az energiatermelő, a közlekedési és a pénzügyi ágazat szereplőit.

Számos ország kiemelt prioritásként kezeli a szénfelhasználás szabályozását és célokat tűzött ki a megújuló energiaforrásokra és az alacsony károsanyag-kibocsátású járművekre vonatkozóan.  A beruházások jelentős mértékű átcsoportosítására lesz szükség a célok elérése és a tisztább széntechnológia – mint például a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás – megvalósítása érdekében. A pénzügyi szolgáltatási ágazatnak mozgósítania kell a befektetőket és olyan új pénzügyi termékeket kell létrehoznia, amelyek biztosítják ezeknek a projekteknek a finanszírozását. Az autóiparban az alacsony vagy nulla szén-dioxid-kibocsátású következő generációs járművek kormányzati támogatása várható olyan országokban, mint Japán és Dél-Korea, míg másutt szigorúbb üzemanyag-hatékonysági célokra lehet számítani.

„A párizsi találkozó a cégvezetők körében vegyes fogadtatásra talált. Amivel viszont mindenképpen foglalkozniuk kellene, az a találkozó közeledtével készülő nemzeti tervek.  A párizsi célok jelentős hatással lesznek a nemzeti szabályozásra, a befektetésekre és az üzleti tervezésre. A hangsúly túlnyomórészt a célokon van, ugyanakkor kevés szó esik az elérésükhöz szükséges beruházásokról” – mondta Jonathan Grant, a PwC fenntarthatóságért és klímaváltozásért felelős igazgatója.

A jelentés a dekarbonizáció irányába tett pozitív lépésként értékeli a párizsi célkitűzéseket, ugyanakkor elérésük esetén is csak 3°C-ra mérséklődne a globális felmelegedés a század végére.

„Bár előrelépést jelentenek, a párizsi célkitűzések elmaradnak a 2°C-os céltól, ezért szükség lenne egy olyan eljárás kidolgozására, amellyel nyomon követhető a párizsi megállapodás végrehajtása az egyes országokban, illetve fokozhatók lennének a jövőbeli vállalások” – tette hozzá Grant.

Mindazonáltal, ahogy arról korábban írtunk, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) főtitkára, Christiana Figueres már korábban megfogalmazta az aggodalmát, ha sikerül is a decemberi klímacsúcson megállapodásra jutni, a globális fölmelegedés akkor is átlépi majd a század végéig a még kezelhetőnek tartott két fokot.

Forrás: NRGReport