Az iraki központi kormány és a Kurd Regionális Kormány közötti nézetkülönbség miatt veszélybe került az iraki olajkitermelés növekedése. A központi bevételektől eleső kurdisztáni olajcégek megsegítése érdekében a kurd vezetés egy megállapodás felmondásával saját hatáskörébe vette át a kurd területek olajexportját, ami rövid távon a cégek túlélését jelenti, de hosszabb távon továbbra is bizonytalan helyzetet teremt.

Az OPEC az alacsony olajárak ellenére az idei évben folyamatosan növelte kőolaj-kitermelését, amihez nagy részben járult hozzá Irak, ahol a tavalyi átlagos 3,2 millió hordós napi mennyiséget idén szeptemberre 4,1 millióra sikerült növelni. Szaúd-Arábia 600 ezer hordós kitermelésnövelése mellett ez volt a legnagyobb arányú bővülés az OPEC tagországain belül. A szervezet így az elmúlt egy évben az eredetileg célül kitűzött 30 millió hordós napi kitermelés helyett 31,5 millió hordót realizált. Az iraki politikai helyzet ugyanakkor előrevetíti az olajszektor előtt álló problémákat is – írja az Oilprice.com.

A londoni székhelyű Genel Energy Plc, amely Kurdisztánban folytat kitermelést, csökkentette az idei kitermelésre vonatkozó előrejelzéseit, a Kurd Regionális Kormánytól ugyanis késve érkeznek meg a vállalat bevételei. Az ügy előzménye, hogy a bagdadi központi kormány és a kurd vezetés 2014 decemberében megállapodást kötött, amely szerint a kurd kormány az iraki állam felügyelete alatt értékesítheti a kurd területek olaját, cserébe megfelelő részesedést kap az állami bevételekből.

Az alacsony olajárak miatt ugyanakkor ezek az állami bevételek jelentősen lecsökkentek az elmúlt egy évben, s ennek hatására a Bagdadból érkező utalások is leálltak. A kurd kormány pedig a csökkenő bevételek miatt leállította a Kurdisztánban működő magántulajdonú olajcégek felé a különböző kifizetéseket.

Ennek eredményeként az Enel az eredetileg tervezett 90-100 hordós napi kitermelés helyett csak 85-90 ezer hordót tud kitermelni az idei évben és a többi olajcég is a termelés csökkentésére, valamint a befektetések, fejlesztések visszafogására kényszerült. A kurd területek gazdasága szinte egyedül az olajbevételekből áll, ezért a kurd vezetés nyár folyamán úgy döntött, hogy felbontja a bagdadi kormánnyal kötött megállapodását és saját kezébe veszi az olajexportot, így legalább némi központi bevételhez juttatva az olajvállalatokat. A cégek összesen több mint egymilliárd dolláros segítséghez jutottak ezáltal.

A lépésnek köszönhetően a kurd területeken működő cégek napi 620 ezer hordó olajat exportáltak szeptemberben a törökországi Ceyhan kikötővárosába vezető vezetéken keresztül, szemben az augusztusi napi 470 ezer hordóval.

A probléma egyelőre rövid távúnak tűnik és a jelek szerint a kurd kormány huszárvágásával meg is oldódtak az itteni cégek gondjai, de ha az olajárak tartósan a jelenlegi alacsony szinten maradnak, és a bizonytalan politikai helyzet miatt a vártnál továbbra is kevesebb tőke áramlik a szektorba, akkor hosszú távon a iraki olajkitermelés jelentősen visszaeshet – írja az Oilprice.com.