NRGreport
Menü

A palagáz is rákkeltő

Nagy vihart kavart az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutatásra specializálódott nemzetközi ügynöksége, az IARC legutóbbi jelentése, melyben a kezelt húsokat is felvették a rák kockázatát növelő anyagok listájára. Ugyanezen a listán van a palagáz is.

A WHO Egészségügyi Világszervezet rákkal foglalkozó részlege, az IARC (International Agency for Research on Cancer) legfrissebb jelentése szerint elég bizonyíték van arra, hogy a feldolgozott húsokat mostantól a rákkeltő anyagok első csoportjába sorolják. Ez az a lista, amely a bizonyítottan rákkeltő anyagokat tartalmazza. (A vörös húsok ezen a listán nem szerepelnek, ott vélhető a rákkeltő hatás a WHO szerint, tehát még nem bizonyított.) Ugyanezen a listán van a palagáz is – hívta fel erre a figyelmet a The Guardian.

A palagáz kitermelése az úgynevezett "hidraulic fracturing" vagy röviden "fracking" eljárással történik. Ez a hidraulikus repesztés vagy "roncsolás" jelentős kockázattal jár. A roncsolási folyamat során használt vegyszerek ugyanis, mint pl. a benzol vagy a toluol elszennyezhetik az ivóvizet, akár a fúrás folyamata, akár a hátramaradó szennyezett víz tárolása során. Az eljárásban rengeteg vízre és vegyi anyagra van szükség, ezek közül többet is karcinogénnek jelölt meg az IARC – a benzol, az akrilamid, és a formaldehid mind szerepelnek a humán karcinogén listán. A legnagyobb gond az, hogy ezek az anyagok a befecskendezett víz egynegyedével együtt visszatérnek a felszínre a fúrás után. Ez a víz nemcsak vegyszereket, de nagy koncentrációban kimosott sót, metánt és természetes eredetű radioaktív szennyeződést is tartalmaz. Ezek az anyagok, és maga a palagáz is szennyezi a helyi vízkészleteket, ha nem kezelik őket megfelelően egy erre a célra kialakított zagytározóban. További problémák merülhetnek fel a magas vegyszertartalmú víz miatt, ha a furatot a gázkút lezárása után nem szigetelik, vagy nem zárják le rendesen, és emiatt a felszínen egy baleset következik be.

A hidraulikus roncsolásban használt anyagokat direkt összefüggésbe hozták a rák kialakulásával, egy tanulmány erről itt olvasható.

Más energiahordozó vagy származék is az 1. kategóriába van sorolva a WHO listáján. Így például a háztartási szén elégetéséből származó kibocsátás. Kiemelten veszélyes a régimódi széntüzelésű kályhák által kibocsátott gázok belélegzése.

A dízel belsőégésű motorok által termelt kipufogógáz is rendkívül veszélyes, ez a lista 1. kategóriűjában van, de a gázolaj több mint 30 összetevőjét ugyancsak rákkeltőként sorolta fel az IARC a lista különböző szintjein.

Az Egészségügyi Világszervezet ugyancsak 1. kategóriába sorolta a kezeletlen vagy enyhén kezelt ásványi olajokat. A finomított olajok a 3. kategóriába lettek minősítve, ami azt jelenti, hogy direkt rákkeltő hatásuk nem bizonyított, de nem minősíthetők ártalmatlannak.

A kőszénkátrány, amely a kokszgyártás mellékterméke, szintén sok karcinogén kémiai vegyületet tartalmaz, a benzolt is beleértve – szintén az 1. kategóriába lett sorolva.

Visszatérve a palagázra: nem csupán a rák kockázatát növeli meg, de komoly környezetszennyező hatása is lehet, ugyanis a kitermelése során használt kiegészítő eljárások is jelentős kibocsátásokat okoznak. A Cornell Egyetem kutatásában összehasonlították a hagyományos gáz, a szén és a dízelolaj karbonlábnyomát. Azt találták, hogy a palagáz 1,3-2,1-szer több metánkibocsátással jár, mint a hagyományos gáz, és a lábnyoma nagyobb, mint a hagyományos gázé vagy az olajé, bármilyen időtávon nézzük, de különösen 20 évnél hosszabb idő távlatában. Az Egyesült Államokban a kibocsátott metán egynegyede már palagáz-kitermelésből származik – írta a Reduse nemzetközi szervezet.

Forrás: The Guardian, NRGReport