NRGreport
Menü

Belgrádban ért véget a Paks II. projekt környezetvédelmi eljárásának nemzetközi szakasza

Belgrádban ért véget a Paks II. projekt környezetvédelmi eljárásának nemzetközi szakasza, a beruházás környezeti hatásairól szóló nemzetközi konzultáció-sorozaton a leggyakrabban az atomreaktorok biztonságáról, a Duna érintettségéről, illetve az energiaellátás jövőjéről érdeklődtek a külföldi résztvevők.

Magyarország a harmadik, leginkább energiaimportnak kitett ország az Európai Unióban a villamosenergia-ellátás arányait tekintve – mondta Aszódi Attila, a paksi bővítés kormánybiztosa a belgrádi fórumon. Ez azt jelenti, hogy az EU tagjai közül 25 ország kevesebb energiaimportra szorul, mint Magyarország, sőt az országok fele exportálja az energiát.

Mivel Magyarországon a kilencvenes évek végétől kezdve elsősorban gáztüzelésű erőművek épültek, amelyek most nehezen tudnak a villamosenergia-piacon talpon maradni, ezért jelenleg olcsóbb ukrán, cseh és lengyel szénerőművekből villamos energiát importálni, mint idehaza előállítani. Ez azonban nem lesz hosszú távon fenntartható, az uniós szén-dioxid-kvóták árának növelése miatt jelentős drágulásra lehet számítani - mondta Aszódi Attila.

Hozzátette: ez az atomerőműveket nem érinti majd, mert azok nem termelnek szén-dioxidot, vagy csak elhanyagolható mértékben. Az egy kilowattórára vetített szén-dioxid-kibocsátás azonos szinten van egy szél- vagy naperőmű kibocsátásával.

A környezeti hatásokkal kapcsolatban elhangzott, hogy két új blokkjának elkészülte után az erőmű a Duna vizének hőmérsékletét 8 Celsius-fokkal emeli meg a kivezető csatorna környékén. A víz nem lesz a mostaninál melegebb, hanem hosszabb szakaszon lesz melegebb, a jelenlegi két kilométer helyett 11 kilométeren, ám ez a régi blokkok leállítása után egy kilométerre csökken.

A környezeti hatástanulmányok szerint a folyó élővilága nem károsodik. Abban az időszakban, amikor a hat blokk egyszerre működik majd, az átlagos vízhozam tíz százalékára lesz szükség, amikor pedig már csak a két új blokk fog működni, az átlagos vízhozam körülbelül öt százalékát használja majd az erőmű. Elhangzott az is, hogy az építkezés során csak minimális környezeti ártalmakat lehet majd tapasztalni, közvetlenül az építkezés környékén várható zaj- és porszennyezés.

Azon dolgozunk, hogy az új paksi reaktorok Európa legbiztonságosabb reaktorai legyenek, ezért olyan technológiát alkalmazunk, ami „Fukusima-álló” – mondta a kormánybiztos. Ez azt jelenti, hogy szavai szerint olyan tervezési megoldásokat terveznek alkalmazni, amelyek akár azokat az üzemzavarokat is le tudják nagy kibocsátás nélkül kezelni, amelyek Fukusimában a reaktorok balesetéhez vezettek.

További specialitása a harmadik generációs reaktortechnológiának, hogy nagyon robusztus, nagyon erős, dupla falú, hermetikusan lezárt épületben helyezkedik el az egész reaktor. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ennek a hermetikus védőépületnek az épségét fenntartsuk, és a nagy környezeti kibocsátást el tudjuk kerülni - tette hozzá.

A paksi atomerőmű jelenlegi négy reaktorának 2032 és 2037 között le kell állnia, hiszen azokat 1982-1987-ben helyezték üzembe. A szükséges engedélyek megszerzése után a két új reaktor építése a tervek szerint 2018-ban kezdődhet meg, és hat évig tart. Az új reaktorok - amelyek tervezett üzemideje 60 év - várhatóan 2025-2026-ban kezdik meg az energiatermelést.

A belgrádi konzultáción arról is szó volt, hogy az atomerőmű bővítésére az elöregedés mellett azért is szükség van, mert a részvétele a hazai energiatermelésben jelentős arányú, ugyanakkor a fogyasztás folyamatosan nő.

A négy paksi blokk jelenleg a Magyarország számára szükséges elektromos energia 36 százalékát adja, a szükségletek további egyharmadát importból fedezik, a maradékot pedig hazai szén- és gázalapú erőművekből, egyéb kisebb forrásokból. A kapacitások azonban elöregednek, legalább három termelőhelyet 2030-ig be kell zárni. Magyarország áramszükséglete évente egy százalékkal nő, jelenleg 42 milliárd kilowattóra.

Forrás: MTI