A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint az EU kibocsátáscsökkentési vállalása ambiciózus, és Magyarország egyébként is aláírta már a II. Kiotói egyezményt. Ez 20%-os csökkentést irányoz elő, ami az EU-vállalás fele, de még a 40% sem elég ahhoz, hogy megállítsa a globális felmelegedést, mutattak rá szakértők.

Az Európai Unió tervezett kibocsátáscsökkentési vállalása rendkívül ambiciózus, ugyanis célul tűzi ki, hogy 2030-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását 40 százalékkal mérsékli az 1990-es évek szintjéhez képest – mondta el Lukács Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) munkatársa a Budapesti Klímakonferencián csütörtökön.

Az EU által vállalt kibocsátáscsökkentés főként az ipari és energetikai szektort érinti. A globális kibocsátás 9 százalékáért felel az Európai Unió, Magyarország pedig 1,4 százalékáért felelős.

Magyarország már aláírta a II. Kiotói egyezményt, amely az üvegházhatású gázok 20 százalékos csökkentését irányozta elő a 2013-2020 közti időszakra, az Európai Unió még nem ratifikálta ezt az egyezményt – mondta Lukács Ákos.

Az Európai Parlament (EP) Tájékoztatási Irodája által rendezett Budapesti Klímakonferencián Lővei Andrea irodavezető az Európai Parlament hivatalos álláspontját ismertetve elmondta: az EU-nak 40 százalékkal kell csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra az 1990-es évekhez képest. Vállalást fogalmaznak meg emellett az energiahatékonyság 40 százalékos, a megújuló energiaforrások részarányának 30 százalékos növelésére.

Az EU vállalása azonban nem elegendő ahhoz, hogy meggátolja a Föld átlaghőmérsékletének további 2 Celsius-fokos emelkedését az évszázad végéig, az átlaghőmérséklet emelkedésének elkerüléséhez az uniónak 50 százalékos kibocsátást kellene vállalnia – mutatott rá Jávor Benedek európai parlamenti képviselő a konferencián.

Deák Zoltán, az Európai Bizottság Magyarországi képviseletének politikai és gazdasági részlegvezetője elmondta: a párizsi klímacsúcs feladata, hogy keretrendszerbe foglalja a megállapodást, és a további klímavédelmi lépéseknek irányt szabjon. A találkozón egy hosszú távú, mindenkire érvényes célkitűzést kell elfogadni. Ennek tartalmaznia kell az üvegházhatású gázok kibocsátásának 60 százalékos mérséklését 2050-re a 2010-es szinthez képest, mert csak így érhető el, hogy a Föld átlaghőmérséklete 2 Celsius-foknál kisebb mértékben növekedjen az évszázad végére, mondta.