Akár 40 százalékkal – a nagyobb cégek évente több tízmillió forinttal – is csökkenthetik energiafelhasználásukat, ha közüzemi szerződéseiket, számláikat – műszaki, gazdasági és jogi szempontból – ellenőriztetik, aktualizáltatják. Versenyhátrányba kerülhet az a cég, amelyik energetikai szempontból nem működik optimálisan.

Általában az épületgépészet, a világítástechnika, az elektronikus berendezések működtetésének, illetve működésének optimalizálásával lehet megtakarítani energiát. Sokat számít, hogy mennyi egy-egy cég lekötött energiamennyisége, vagy hogy milyen transzformátort használ a társaság. S az sem mindegy, hogy egységnyi termék előállítása mennyi energiát követel.

A villamos energia és a földgáz szabad piacon való beszerzése vagy a fűtési rendszer korszerűsítése – akár napenergia felhasználásával –, esetleg a vállalkozás energiafelhasználási költségtervének összeállítása segíthet lefaragni a vállalkozás kiadásain. Fontos a néhány multinacionális cégnél már bevezetett vagy bevezetés alatt álló ISO 50001 szabvány szerinti komplett energiairányítási rendszer átvétele is, hiszen a hosszú távú tervezés és a folyamatos ellenőrzés révén fenntarthatóbb, olcsóbb lesz a működtetés.

Az energiahatékonyság növelését az Európai Parlament és az Európai Tanács irányelve is sürgeti, mely Magyarországot kötelezte, hogy 2020-ra minimum 13 százalék legyen a megújuló energiaforrások felhasználásának aránya a bruttó végső energiafogyasztásban. Még ennél is optimistább Magyarország megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terve, ami 14,65 százalékos arányt célzott meg, mondván, a zöldgazdaság fejlesztése nemzetgazdasági jelentőségű, a foglalkoztatásra gyakorolt hatása (legalább 150–200 ezer, ezen belül a megújulóenergia-iparágban 70 ezer munkahely létrehozását vetíti előre) nemzeti érdek.

A cselekvési terv szerint Magyarországnak az energiaimporttól való függősége rendkívül magas: a kőolajszükséglet 80 és a földgázfogyasztás több mint 83 százalékát – elsősorban a volt FÁK-országokból származó – behozatalból fedezi. A megújuló energiaforrások alkalmazásával az importfüggőség is csökkenthető. A „legzöldebb” megoldás azonban a takarékosság, a fel nem használt energia a leginkább környezetbarát és költséghatékony.

A vállalati energiahatékonyság növelésének első lépése a tudatosság megteremtése. Ma még sok hazai cég még nem jutott el eddig, tulajdonosaik sokszor elkövetik azt a hibát, hogy nem ellenőrzik a tanácsadó céget, amelyik megkereste őket. A második – már a tudatos energiafelhasználás meghonosítását követő – lépés az energiahatékony beruházások végrehajtása. A magyar cégeknél még a mai napig is átlagosnak mondható a pazarlás. Főleg azoknál, amelyek sűrített levegős rendszereket használnak, ami az európai uniós országokban is meglehetősen gyakori.

S hogy kedvet kapjanak a vállalatok, álljon itt a Magyar Telekom példája: félmilliárd forintot sikerült megtakarítania cégeinél az áram, a fűtési energia, az üzemanyag, a gáz és a papír fogyasztásának összesítése alapján. A cégcsoporthoz tartozó T-Systems Magyarország budapesti adatközpontja helyzetének felmérése után reálisan megvalósítható önkéntes vállalásokat tett, hogyan növeli az energiahatékonyságot, egyúttal csökkenti az energiafogyasztást.

(A tanácsadó cégek piacáról részletesen cikksorozatunk következő részében írunk.)